Pénzcentrum • 2015. szeptember 12. 07:01
Csomagolásmentes bolt nyílik Magyarországon: a Nyugat-Európában már ismert és bevált formátum lényege, hogy mi magunk vihetjük az üveget, a kosarat, amibe a lekvárt, a gyümölcsöt, vagy a kenyeret tesszük.
Szeptember végén, október elején nyílik az első csomagolásmentes bolt Magyarországon - tudta meg a Pénzcentrum.
- mondta el a Pénzcentrumnak, a bolt tulajdonosa, Monostori-Kalovits Márk, aki szerint Magyarországon, sőt, Közép-Európában sincs ilyen csomagolásmentes üzlet, Olaszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában azonban találkozhatunk hasonló koncepciójú láncokkal (igaz, néhány hipermarketben találni "kimérős" részlegeket).
Ugyanakkor a boltban is lehet majd (nem műanyag, hanem leginkább üveg) tárolóedényeket vásárolni, pontosabban betétdíjért cserébe "bérelni". Ha például lekvárt vásárolnánk, vihetjük a saját befőttes üvegünket, vagy a boltban is vehetünk: az üres üveget később visszavihetjük, cserébe kapunk egy tisztát.
A termékválasztékban helyet kapnak a zöldségek, gyümölcsök mellett tészták, fűszerek, mézek, lekvárok, péktermékek, magvak, aszalványok, és természetes kozmetikumok is.
A cégvezető szerint kimondottan fontos szempont volt a beszállítók keresésénél, hogy egészséges termékeket előállító, családi cégeket válasszanak, lehetőleg az üzlethez közeli településekről. Olyan vállalkozásokat, akik etikus, környezetbarát üzleti modellben gondolkoznak, és kevés csomagolóanyaggal dolgoznak.
Monostori-Kalovits Márk elmondta azt is, hogy nem csak egy boltban, hanem franchise-rendszerben gondolkodnak: már tíz lehetséges partnerrel tárgyalnak, akik Budapesten és az ország más városaiban (Szegeden, Debrecenben, Pécsen) nyitnának noPack üzleteket.
Az élelmiszerhulladék is csökkenthető - ha csak annyit veszünk, amennyire szükségünk van
A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert, 10-ből 8 esetben annak érzékelhető minőségváltozása, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő lejárta miatt, vagy csak azért, mert megmaradt. A magyar háztartásokban pékáruk, főtt ételek, zöldség és gyümölcs, húsféleségek, valamint folyékony élelmiszerek kerülnek a leggyakrabban a kukába és a lefolyóba - derül ki a Tetra Pak (NRC Piackutató Intézet bevonásával készült) országos felméréséből. A nyáron fokozottan előforduló élelmiszerromlás és élelmiszerpazarlás csökkentéséért szinte mindenki (96 százalék) igyekszik valamit tenni, ugyanakkor a megkérdezettek 2/3-a nincs tisztában a megfelelő csomagolás minőségvédelmi szerepével.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A felmérésben megkérdezettek 4 százaléka napi, 27 százaléka heti, 11 százaléka pedig havi gyakorisággal (összesen 42 százalék) dob ki élelmiszert. A magyar háztartásokban legtöbbször
- pékáru (53 százalék),
- főtt étel (43 százalék),
- zöldség és gyümölcs (35 százalék),
- húsfélék és felvágottak (22 százalék),
- valamint folyékony élelmiszerek, vagyis tej és gyümölcslé (16 százalék)
- továbbá egyéb tejtermékek (13%) válnak hulladékká.
A válaszadók döntő többsége azért dobja ki az élelmiszereket, mert úgy látja vagy érzi, hogy az megromlott. 10 százalékuk azért válik meg az élelmiszerektől, mert lejárt annak szavatossági ideje, 8 százalékuk pedig azért, mert megmaradt, vagy az élvezeti értéke csökkent.
A legtöbben tudatossággal csökkentik a pazarlást
A felmérés eredményei arra utalnak, hogy szinte mindenki tudatosan törekszik arra, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká. Ez tükröződik a vásárlási szokásainkban is: a megkérdezettek 67 százaléka odafigyel arra, hogy lehetőség szerint csak a szükséges mennyiséget vigye haza, 37 százalékuk pedig lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol. 30 százalék azoknak az aránya, akik ahelyett, hogy kidobnák a csökkent minőségű élelmiszert inkább - pl. komposztálással vagy állateledelként - újrahasznosítják azt.
Fontos a megfelelő csomagolás
A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a fogyasztók alig ismerik a csomagolás szerepét az élelmiszerek minőségének megőrzésében. A folyékony élelmiszerek esetében a felmérésben részt vevők mindössze 17 százaléka ügyel arra, hogy azokat visszazárható csomagolásban vásárolja. Az pedig, hogy milyen típusú csomagolóanyag védi leginkább az érzékeny élelmiszereket a különféle környezeti hatások minőségrontó hatásaitól, egyáltalán nem ismert. A válaszadók 36 százaléka tartja a legmegfelelőbb védelemnek az italos kartont, ezt 46 százalékkal megelőzi az üveg csomagolás. Legkevesebben a műanyag palackot, valamint a fémdobozt tartják alkalmasnak a folyékony élelmiszerek minőségének védelmére.