Pénzcentrum • 2013. november 20. 14:01
Kiverte a biztosítékot az az új kormányhatározat, amely az építész szakma megítélése szerint lehetőséget teremt az uniós pénzből megvalósuló projektek államosítására.
Kiverte a biztosítékot a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló kormányhatározat. Az építész szakma megítélése szerint ugyanis a rendelkezés 5. passzusa igen aggályos, mivel lehetőséget teremt az uniós pénzből megvalósuló projektek államosítására. A cikkely a következőképpen fogalmaz: "A nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlan beruházások esetében, a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg."
Ráadásul a rendelkezésre álló információk szerint a kormányhatározat szövege, így az 5. passzus tekintetében sem történt szakmai egyeztetés egyik érintett kamarával sem. Pedig ma Magyarországon a beruházások mintegy 97 százaléka uniós forrásból valósul meg. A határozattal viszont kikerülnék a tervpályázatot és a közbeszerzést, vagyis kiszorítanák az uniós projektekből a kis- és középvállalkozói építész és mérnökirodákat. Más nézőpontban pedig a jövőben tehát újra olyan szervezetek dönthetnek majd épített környezetünk alakulásáról, mint a szocialista éra komoly hátszéllel muzsikáló tervező vállalatai.
Nem kevés pénzről szól a játék
Alig másfél hónap múlva befejeződik a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus. A rendelkezésre álló mintegy 8200 milliárd forintnyi forrás 99 százalékáról született már döntés, melynek eredményeként több mint 60 ezer fejlesztés valósulhat meg országszerte. Ehhez az időszakhoz, s finanszírozási mformához kapcsolódik a 4-es metró megépítése, a miskolci villamos fejlesztése vagy éppen az M0-ás körgyűrű kialakítása is. A megvalósult fejlesztések nemcsak az ország versenyképességére és az újabb beruházásokra voltak ösztönző hatással, hanem hozzájárultak az általános életminőség növeléséhez is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Amellett viszont, hogy a jelenlegi időszak zárásához érkezett hazánk, már zajlik a 2014-2020-as időszak tervezése, amely jelentős változásokat hoz az eddig megszokott rendszerhez képest. A következő hétéves uniós ciklusban 7300 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, melyet az Európai Unió által meghatározott 11 fejlesztési célhoz igazítva kell felhasználni. Az EU által meghatározott 11 tematikus cél Magyarország vonatkozásában a következő 6 fejlesztési területet jelenti: a vállalkozások versenyképességének növelése; a kutatásfejlesztés; a környezetvédelem és energiahatékonyság; a szegénység elleni küzdelem és oktatás; a foglalkoztatás növelése; és végül, de nem utolsó sorban a közlekedésfejlesztés.
"Minden új forrás, amely az ingatlanfejlesztők számára is elérhető, nagy segítséget jelent az ágazat talpra állításában" - mondta el korábban a REsource megkeresésére Takács Ernő. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a források szétosztásánál a hangsúly a szektorsemlegességen legyen, vagyis az uniós források ne csak az állami/önkormányzati szektor számára legyenek elérhetőek, hanem az üzleti ingatlanfejlesztők számára is. "A jelenlegi gyakorlatot és elképzeléseket (pl. integrált városfejlesztési stratégia) ismerve úgy látjuk, hogy reális a veszélye annak, hogy az ingatlanfejlesztési piacon állami túlsúly alakuljon ki piactorzító forrásbőséggel" - tette hozzá Takács Ernő.