Pénzcentrum • 2013. október 17. 11:22
Brutális díjemelések a bankoknál A jelek szerint a nagyobb bankok biztosan behajtják a tranzakciós adó miatt kieső bevételeik egy részét. Elsősorban a mikro- és a kisvállalkozásokat szemelték ki erre a célra, egyes cégek azzal szembesülhetnek, hogy a számlavezetés több ezer forinttal emelkedett az elmúlt hónapban, de több banknál jelentősen nőtt a készpénzfelvétel díja és az átutalás költsége. A legérdekesebb, hogy egyes bankok csak néhány hónapig szedik be a szokásos díjak többszörösét az ügyfeleiktől.
"A nyáron egyszer már néhány száz forinttal 990 forintra megemelt számlacsomagom díja hírtelen 3 690 forint lett" - panaszkodott a minap a Pénzcentrum.hu egyik olvasója. Utánajártunk a dolognak, és kiderült, hogy több bank is drasztikusan emelte díjait az elmúlt időszakban. Az úgynevezett csomagdíjak többszörösére emelkedtek néhány hónapra.
Minden jel arra utal, hogy ezekben az esetekben nem másról van szó, mint a nyáron kivetett 208 százalékos különadó továbbhárításáról. A kormány azért vetette ki ezt a különadót a bankokra, mert a terveivel ellentétben sokkal kevesebb folyt be az államkasszába a tranzakciós illetékből. Így a bankoknak több részletben az első negyedévben befizetett összes tranzakciós illeték 208 százalékát még be kell adni a közösbe.
Brutális díjemelések
Egyértelműen látszik, hogy leginkább a vállalkozókkal fizettetik meg a díjemeléseket. Főleg azon cégek vezetői törhetik a fejüket, hogyan gazdálkodják ki a sokszor több tízezer forintos többletköltséget, amelyek árbevétele elmarad attól a szinttől, ahol már személyre/cégre szabott ajánlatot kaphatnak egy-egy hitelintézettől. A nekik szánt számlacsomagok közül több esetében többszörösére emelkedtek a díjak. A tavasszal bemutatott körképünk nyertese, a K&H Start számlájának díja például 990 forintról 3690 forintra nőtt. De ezt a bank csak január 1-ig szedi be, onnan ez a költség 1390 forintra mérséklődik. De a bank emeli a készpénzfelvételi és átutalási díjakat, a bankkártya éves díját és az ATM készpénzfelvételi díjakat, de ezek a költségek is újra mérséklődnek majd a következő év első napjától.
De van olyan is, ami drága marad, nem csökken majd a bankkártya éves díja, a mobilbank havi díja, az SMS díj, a készpénzbefizetés díja és a kártyaletiltás díja sem. Sőt, a számlavezetési díj sem minden számlacsomagnál csökken majd.
A BankRáció.hu bankszámlaösszehasonlító oldal segítségével azt is kiszámoltuk, hogy egyes vállalkozásoknak mit jelentenek ezek a megemelkedett költségek, és mennyivel kerülhet majd kevesebbe a bankolás jövőre. Cikkünk második oldalán mutatjuk az összes díjváltozást egyben. >>
Átlagos működés mellett egy kis cégnek brutális költségekkel kell szembesülnie az év végéig. Ezek a vállalkozások az év utolsó néhány hónapjában annyit fizetnek a banki szolgáltatásokért, mint eddig egy egész évben. Arányaiban ezek a kis induló vállalkozások fizetnek a legtöbbet, de a nagyobbacska cégek is több tízezer forittal fizetnek most többet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A CIB és az OTP is drágított
A CIB szeptember végétől jelentősen megemelte számlavezetési díjait, a készpénzfelvételi és átutalási díjakat, a bankkártya éves díját és az ATM készpénzfelvételi díjakat, melyeket majd január egytől csökkenteni fog. Itt is a kisvállalkozások jártak a legrosszabbul.
Ahogy jól látszik a számokból, a CIB-nél is hasonló változásokról van szó, mint a K&H esetében. Év végéig a válalkozások brutális díjakkal találkozhatnak. A pénzintézetek valószínűleg arra számítanak, hogy ügyfeleik nem váltanak bankot a néhány hónapos díjemelés alatt és ezzel a lépéssel nagyban csökkenteni tudják az adó által okozott veszteségeket. Az UniCredit és az Erste bank is próbálta áthárítani a tranzakciós illeték elmaradása miatt kivetett különadót, de az előbbi bank elvetette az ötletet, míg az Erste e hónap végéig gondolkodik azon, hogy az eredetileg kivetett tranzakciós illeték arányában beszedje-e a plusz díjat.
Az OTP Bank is díjat emel, utalások, devizautalások, készpénzfelvétel és bankkártya éves díja nő (ezeket a változásokat nem tudtuk teljes mértékben lekövetni a rengeteg hirdetmény és azok módosításai miatt). De az jól látszik, hogy hasonlóan nagyléptékű változásokról van szó. A díjak csökkenésére itt jövő év májusáig kell várni, de van, ami csak 2016-ban mérséklődhet a hirdetmény szerint (persze, ha addig nem változik semmi).
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ezek a lépések a legjobb bizonyítékai annak, hogy a bankszektor már nem visel el több terhet. A hasonló megoldások ügyfélvesztéssel járhatnak, amit úgy látszik kénytelenek megkockáztatni a hitelintézetek.
Azt már nem is kell mondanunk, hogy a vállalkozásoknak miért rossz a jelenlegi helyzet: költségeik egy fontos része teljesen kiszámíthatatlanná válik.
Díjemelések