Pénzcentrum • 2013. június 5. 09:05
Eddig mindössze kétszáz trafikos adott be kérelmet a Szerencsejáték Zrt.-hez, hogy a trafiktörvény értelmében sorsjegyet és lottószelvényt is árusíthasson - írja a Népszabadság, miközben a Népszava szerint György István főpolgármester-helyettes dohányáru, fagylalt és jégkrém, valamint édesség és üdítőital árusítással is bővítené a főváros illetékességébe tartozó utcai árusító pavilonok engedélyezett tevékenységi körét.
A Szerencejáték Zrt. eddig egyetlen trafikossal sem kötött szerződést, jelenleg a jelentkezők nyilvántartásba vétele folyik. A Népszabadságnak a Szerencsejáték Zrt.-nél elmondták: a nemzeti dohányboltokban való szerencsejáték-értékesítésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a cég bármely más partnerére. A csatlakozási kérelmek elbírálásakor megvizsgálják például az üzlet elhelyezkedését, azt, hogy ott mekkora forgalom várható, illetve milyen messze van a már működő, szerencsejáték-értékesítő partnerektől. A jelentkezőknek biztonsági átvilágításon is át kell esniük, és le kell tenniük egy vizsgát ahhoz, hogy kezelhessék az állami szerencsejáték társaság által ingyen biztosított online-terminált. Végül az értékesítési szerződés megkötéséhez a jelentkezőknek le kell tenniük egy, a forgalomtól függően akár több százezer forintos óvadékot is.
György István javaslata szerint pedig éppen azokkal a fogyasztási cikkekkel - a szeszesital kivételével - bővülne az eddig jellemzően csak újság-, virág-, esetleg gyümölcsárusítással foglalkozó pavilonok funkciója, amelyeket a nemzeti dohányboltok árusíthatnak. A jellemzően 4-6, ritkább esetben 20-50 négyzetméteres fővárosi pavilonokban - hacsak jelentős területfoglalási-díj emelés nem történik - egyértelműen olcsóbb lenne trafikot üzemeltetni, mint a belvárosi üzlethelyiségekben. A Népszava szerint az előterjesztés ráadásul nemcsak a már meglévő árusítóhelyek funkcióváltását teszi lehetővé, hanem új pavilonok építésével is számol, amelyekben szintén lehetne dohánytermékeket árulni. A közterület-hasznosítási bizottság ugyanakkor az elmúlt években több száz közterületi kérelmet dobott vissza azzal az indokkal, hogy a pultok és pavilonok helyett a városvezetés a belső városrészek kihasználatlan üzleteit kívánja helyzetbe hozni.