Orosz Márton • 2012. október 15. 05:23
A jelek szerint nem igazán érinti az évek óta tartó recesszió Európa szupergazdagjait, inkább fordítva: épp a fogyasztói árak emelkedése miatt nő a vagyonuk. Németországban ugyanis épp az alacsony árakat kínáló diszkontláncok tulajdonosai állnak a leggazdagabbak listájának élén, mesés vagyonnal.
Egy friss kimutatás szerint idén is az Aldi diszkontlánc alapítója, Karl Albrecht áll a német szupergazdagok listájának élén. A Manager Magazine októberben kiadott listáját ismét a 92 éves üzletember vezeti, 17,2 milliárd eurós (4700 milliárd forintos) vagyonával (a Forbes magazin listája szerint Albrecht a világ 10. leggazdagabb embere).
Persze ha az agg milliárdos megszorulna, nem kellene sokat gondolkoznia azon, kitől is kérjen kölcsön: a lista második helyén ugyanis unokaöccsei, Bertold és ifjabb Theo Albrecht szerepelnek, 16 milliárd eurós vagyonukkal. A vállalatot alapító testvérpár másik tagja, Theo Albrecht két éve, a világ egyik leggazdagabb embereként tért örök nyugalomra; a 88 éves milliárdost a németországi Essen városában érte a halál. Életére jellemző, hogy halálhírét csak a temetés után hozták nyilvánosságra.
Karl Albrecht egyik utolsó ismert fotója
Az Aldi gyökerei 1913-ig
nyúlnak vissza, mikor Theo és Karl Albrecht édesanyja egy kis boltot
nyitott Schönenbeck-ben, a Németország nyugati részén fekvő Essen egyik
külvárosában. Karl Albrecht 1920-ban, öccse Theo 1922-ben született.
Édesapjuk munkás volt: bányászként, majd péksegédként dolgozott.
Theo kamaszévei alatt saját boltjukban tanonckodott, míg Karl egy fűszerüzletben szerzett gyakorlatot. Karl a második világháború alatt a német hadseregben szolgált. A háború befejezése után, 1946-ban a fivérek átvették anyjuk üzletének irányítását, és hamarosan újabb üzletet nyitottak a környéken. 1950-re - azaz négy évvel később- az Albrecht-fivéreknek a Ruhr-vidéken már 13 üzletük volt.
A testvérek üzletpolitikája radikális újdonságnak számított a korabeli piacon: a megengedett maximális árból 3 százalékot engedtek, gyakorlatilag minden terméknél. Arra is mindig nagy figyelmet fordítottak, hogy nehogy olyan áru legyen a polcaikon, ami nem fogy el. Annyi nyereséget értek el, amennyit csak lehetett: nem reklámoztak, nem árultak friss árut, és kis alapterületűnek hagyták meg boltjaikat. Amikor igazán beindult az üzlet, a két testvér összekülönbözött: a pletykák szerint azon vesztek össze, hogy az üzleteikben áruljanak-e dohányterméket.
Így 1962-ben bevezették az Aldi (az Albrecht DIscount rövidítése) márkanevet, és 1966-ban kettéváltak: Theo kapta Németország északi, Karl pedig a déli piacait. A két csoport mind pénzügyileg, mind jogilag önálló. Néhány esetben - ha az üzleti érdek úgy kívánja- például sajátmárkás termékek elkészítésénél és a beszállítókkal folytatott tárgyalásokon egy cégnek mutatkoznak.
Szlovákiából előzték be a magyar Tescót - KATTINTS!
A
testvérek ugyanakkor meglehetősen visszahúzódva éltek, kimondottan
kerülték a médiában való megjelenést. Háttérbe húzódásuknak egyik
magyarázata lehet az is, hogy 1971-ben Theo emberrablók fogságába
került, és csak 3 millió dolláros váltságdíj fejében engedték szabadon. A
hetvenes évek óta nem találni róluk készült hiteles fényképet. 1993-ban
az Albrecht-fivérek lemondtak igazgatói posztjukról.
Sosem találnád ki, ki a harmadik...
Talán nem meglepő, hogy a leggazdagabb németek listájának harmadik helyét is egy diszkontmilliárdos foglalja el: Dieter Schwarz-nak, a Lidl tulajdonosának becsült vagyona "mindössze" 12 milliárd euró.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az 1930-as évek elején Németországban Josef Schwartz élelmiszerkereskedő céget alapított, Schwarz Lebensmittel-Sortimentsgrosshandlung néven. Néhány év múlva csatlakozott hozzá egy nyugdíjas tanár, Ludwig Lidl, közösen pedig létrehozták a Lidl&Schwarz Élelmiszer Nagykereskedést.A tomboló gazdasági világválság idején az alapítók üzleti stratégiája az volt, hogy ellátják az elszegényedett, a rohamtempójú infláció miatt szenvedő családokat olcsó, mégis a körülményekhez képest jó minőségű élelmiszerrel.
Így vásárolunk a jövőben: integetünk a tévének, hozzák az ebédet - KATTINTS!
Később a vállalat tevékenysége több területre vált szét: a diszkont-élelmiszerüzlethálózat a Lidl cégnév alatt, illetve a hipermarketek és önkiszolgáló áruházak a Kaufland és Handelshof néven váltak ismertté. 1977-ben Josef Scwarz fia, Dieter Schwarz megalapította azt az áruházláncot, amit ma is ismerünk. Az első Lidl diszkontáruház 1973-ban nyílt meg Ludwigshafenben, a nagy konkurens, az Aldi mintájára. Schwarz ekkor megvette a Lidl nevet apja társától.
Dieter Schwarz
A 80-as évek végéig tartó erőteljes németországi és a 90-es évek elejétől fokozódó nemzetközi expanziónak köszönhetően mára Európa szinte összes országában - és világszerte egyre több helyen- találkozhatunk Lidl- áruházakkal.
A diszkontok megállathatatlanok
A fenti adatok azért is érdekesek, mert Németországban komoly veszteségek érték a kiskereskedelmi szektort - például a Schlecker drogériahálózat összeomlása-, igaz, a diszkontok továbbra is tarolnak, piaci helyzetük egyre erősebbnek mondható.
Nincs ez másként Magyarországon sem: tavaly nálunk lelassult a boltláncok terjeszkedése 2010-hez képest a múlt év során legnagyobb ütemben a Lidl és az Aldi növelte bolthálózatát.