Ezt tudja az 5,95%-os forinthitel: ki járhat a legjobban?

A hiteleket vállalkozók és önkormányzatok igényelhetik döntő többségben hitelintézeteken keresztül, illetve bizonyos peremfeltételekkel közvetlenül az MFB-nél is. Az intézmény honlapján megtalálhatóak a vállalkozói hitelek típusai, a forgó és beruházási hitelek kevés kivétellel referencia rátához kötöttek, méghozzá a BUBOR-nál jóval alacsonyabb EURIBOR-hoz. Nem forintalapúak, de forintban is igényelhetőek. Ebben az esetben az állami árfolyamgarancia-megállapodás fedezi a kockázatok egy részét.

A hitelek működése nem sokban tér el a devizahitelekétől, jelentős különbség, hogy a mostanában a lakosság terheit egyre növelő árfolyamkockázatból eredő plusz költségeket az állam téríti meg. Ezt a leginkább úgy lehet elképzelni, mint egy örökös árfolyamrögzítést a vállalkozóknak.

Az állami garancián túl a fejlesztési bank hitelezési gyakorlatára is ugyan az kell, hogy jellemző legyen, mint minden más hitelintézet esetében. A hitel díja egyenlő (vagy meghaladja) a forrás, működési és kockázati költségekkel. Ez azt jelenti, hogy a banknak árazáskor figyelembe kell vennie, a kapott kölcsönök visszafizetésének költségeit és minden olyan költséget is ki kell tudnia fizetni, ami a működés/hitelezése során fellép (munkabér, épületek stb.). Mindezek mellett olyan kockázatokat is figyelembe kell vennie, ami a hitelek vissza nem fizetéséből eredhet. A feltételezhetőleg vissza nem fizetett hitelek száma növeli a hitelek árait. Tehát az árazás nagyrészt úgy működik, mint minden más banknál. Az igénylés után a hitel díja csak a forrásköltség változása miatt változhat, az EURIBOR-ral együtt nő a fizetendő kamat is.

Mégis, hogy lehet akkor 5,95 százalékos a kamat?

A bank az államtól mint tulajdonostól forrásként csak a tőkéjét kapja, a kihelyezendő hiteleket nemzetközi fejlesztési intézményektől, a nemzetközi devizapiacról és minimális mértékben a belföldi piacról származó forrásokból (betét, kibocsátott kötvény, felvett hitel stb.) nyújtja. Tehát a Fejlesztési Bank nem közpénzből hitelez, de esetleges veszteségeit az állam fedezi. A forrásköltségek is alacsonyabbak lehetnek a Bank számára, hiszen az állam garanciát vállal hiteleinek visszafizetésére.

Az alacsony kamat elsődleges oka az olcsóbb külföldi deviza források, az Európai Beruházási Bank hiteleinek refinanszírozása és az ezzel kombinált államigarancia-program. Ez lehetővé teszi a bank számára, hogy akár forint alapon is nyújthassa devizaforrásból származó hiteleit, az esetleges árfolyamveszteséget az államkassza átvállalja.

Milyen konkrét hitelek érhetőek el akár 5,95 százalékos kamattal?

A több kedvező hitele mellett alapvetően a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, az Agrárfejlesztési Hitelprogram, az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram, a Közösségi Közlekedésfejlesztési Hitelprogram, a Panel Plusz Hitelprogram, továbbá az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram, TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram, Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram és Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogram érhető el a kedvezményes, akár 5,95 százalékos kamattal. A piaci körülmények és az egyedi cégállapotok, illetve a finanszírozni vágyott fejlesztési tervek nagyságrendje, kockázatossága miatt a konkrét hitelbírálat eredménye az optimálistól eltérhet a konkrét ajánlatkéréskor. De a legtöbb esetben a piacinál kedvezőbb ajánlatot tud adni az MFB a fent vázolt feltételek miatt. Több esetben kötelező garanciaintézmény bevonása is szükséges lehet, de az alacsony kamat nem közvetlenül kezességvállaláshoz kötött.

A programhitelek 90 százalékát a kereskedelmi bankok közvetítik. Az igényléshez szükséges dokumentumok hitelintézetenként eltérőek. A hiteltermékek leírásának része az adott hitel célja, melyek leginkább a fejlesztések és az azokhoz kapcsolódó tartós forgóeszközigény finanszírozása, az Új Széchenyi Tervhez illeszkedő beruházásokat támogatása.

Az MFB eredménye 2010

Miután 2009-ben 2,5 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el a Magyar Fejlesztési Bank, a 2010-es évet 25,834 milliárd forintos veszteséggel zárta. A társaság a korábbi általános tartalékából 6,25 milliárd forintot felhasznált, így a mérleg szerinti veszteség 19,574 milliárd forintot tett ki. A bank 2010-ben a 2009-es 290 milliárd forint után 316 milliárd forintnyi refinanszírozott hitelt helyezett ki, míg a közvetlen hitelek állománya 534 milliárd forintról 558 milliárd forintra nőtt. Az év végén 20 milliárd forintos ázsiós tőkeemelést hajtott végre a tulajdonos, így a tőkemegfelelés 13 százalék felé nőtt, ami jelzi a bank stabilitását.

Az 2011-es terv 352 milliárdos refinanszírozott és jelentősen, 649 milliárd forintra növekvő saját hitelállománnyal számolt, a tervek szerint 3,17 milliárd forintos veszteséggel zárnak majd. A veszteség ismét tartalékolási kötelezettségek miatt, a nagy ügyletek okán keletkezhetett - érvelt az elnök-vezérigazgató.