Beindulnak a bankoktól a legkisebb magyarok

Kevés olyan kisvállalkozás van Magyarországon, amely képes lenne önerőből fejleszteni, ezért többségük számára létfontosságú, hogy időről-időre újabb forrásokhoz jussanak. Ezek nélkül ugyanis nem képesek fejlődni, új piacokat találni, bővíteni partnereik, vevőik számát, azaz nem tudnak helytállni - az általában egyre erősebb - piaci versenyben.

Műkörömépítés, csokoládé-manufaktúra, temetkezési szolgáltatás - bármilyen vállalkozásról is legyen szó, nagy valószínűséggel elérkezik ahhoz a ponthoz, amikor valamilyen új forrás bevonása nélkül már elképzelhetetlen további fejlődése. Ezeket a forrásokat azonban az esetek túlnyomó többségében nem tudják a kis cégek (sőt, sokszor még a legnagyobb vállalatok sem) saját erőből előteremteni - ezért szükségük lehet finanszírozásra.

Ha minden optimálisan alakul, a vállalat az új forrást saját jövőjének biztosítására, azaz működésének fejlesztésre fordítja. Ez - néhány gyakorlati példával érzékeltetve - megvalósulhat új eszközök, gépek vásárlásával (új típusú csokoládéöntő-gépek beszerzése), az árukészlet bővítésével (többféle koszorú a katalógusban), nagyobb ingatlan vásárlásával, bérlésével (ahol még két szakember elfér). Kezdő vállalkozásoknál azért igazán fontos a hitel szerepe, mert legtöbbször csak ezzel a segítséggel tudják beindítani működésüket.

Mi alapján kap hitelt egy vállalkozás, hogyan keressünk finanszírozást?

Hiteigény benyújtásakor a KKV-nak leginkább a kért finanszírozás célját (mire fordítja, hogy segíti ez elő a vállalkozás működését), valamint a befektetett összeg megtérülést kell bemutatnia hitelezője felé. A finanszírozó emellett persze figyelembe veszi a cég piaci helyzetét, pénzügyi beszámolójának tartalmát, üzleti tervét, valamint számítanak a rendelkezésre álló fedezetek is.

A stabil üzleti modell, az átlátható működés egyaránt fontos szempontok a hitelt nyújtó pénzintézet számára. Kockázatcsökkentő elvárás - főleg a legkisebb cégekkel szemben- az aktív számlavezetés, így sokkal jobban nyomon követhető a cég pénzmozgása, működése, ami a hitel felvevőjének és a banknak egyaránt érdeke: hiszen az átláthatóbb működés a vállalkozás minősítésének javulásához vezethet, ami pedig a banki kondíciókban a továbbiakban kedvezőbb feltételeket eredményezhet. A pénzintézet számára fontos a cég "előélete"is: sokat segíthet a hitelfelvételnél, ha látja, hogy honnan hova jutott a vállalkozás, valamint hogy milyen financiális háttérrel rendelkezik.

Mindenképp megéri időt szánni arra, hogy a KKV a lehető legtöbb bank ajánlatát megismerje (ezt akár hiteltanácsadó segítségével is megteheti). Induló vállalkozások esetében különösen fontos, hogy olyan bankot válasszanak, amellyel hosszabb távú kapcsolatot is elképzelhetőnek tartanak.

Mit kínálnak a bankok a vállalkozások számára?

A pénzintézetek a vállalkozások számára általában háromféle finanszírozási hiteltípust kínálnak: forgóeszköz-finanszírozás, forgóeszköz-pótlás, és beruházási hitel.

A folyószámlahitelről elmondható, hogy a forgóeszköz-finanszírozás legegyszerűbb és leggyakoribb formája, mely a vállalkozás mindennapi működéséhez szükséges likviditás menedzseléséhez nyújt segítséget. A folyószáma-hitelkeret a számla fedezetlensége esetén automatikusan rendelkezésre áll, a folyószámla terhére indított tranzakciók mindaddig automatikusan teljesülnek, míg a kereten elérhető (kihasználatlan) keretösszeg található. A termék a felhasználó számára azért is előnyös, mert a számlára befolyó összegeket a bank azonnal törlesztésre fordítja, valamint a vállalkozásnak csak az igénybe vett rész után kell kamatot fizetnie. A folyószáma-hitelkeret talán a legpraktikusabb finanszírozási forma, ha a vállalkozásnak rövid lejáratú, időszaki likviditásfinanszírozásra van szüksége.

A forgóeszköz-pótlás akkor optimális megoldás, ha a cég a túl hosszúra nyúló fizetési határidőket szeretné áthidalni, vagy ha szezonális vevőkövetelései vannak. Ennek a finanszírozási formának a folyószámlahitelhez képest hosszabb a futamideje, a bankok ezt a konstrukciót leginkább középtávra (1-3 év) ajánlják.

Ha a vállalkozás hosszú távú finanszírozást keres, a legjobb megoldás számára az - akár 10 éven túli futamidejű - beruházási kölcsön, ami megoldást nyújthat például ingatlanvásárláshoz, kapacitásbővítéshez, gépbeszerzéshez. A hitel legfőbb biztosítéka gyakran a beruházás tárgya, de a bankok saját hitelezési szabályzatuknak és irányelveiknek megfelelően folyósítás feltételeként egyéb fedezetet is előírhatnak. A finanszírozás lehívása egy összegben vagy - a szerződésben előre rögzített feltételeknek megfelelően - akár több szakaszban is történhet. A bankok a beruházási hiteleket leggyakrabban amortizálódó kölcsön formájában bocsátják ügyfeleik rendelkezésére.

Faktoring: új forrás hitel nélkül

A vállalkozásoknak - úgynevezett faktoring-szolgáltatásokkal - hitelfelvétel nélkül is lehetőségük van forráshoz jutni. A faktoring - azaz követelésvásárlás- a forgóeszköz finanszírozás egy fajtája, amely halasztott futamidejű számlakövetelések esedékesség előtti megvásárlását jelenti (a vállalkozás tehát a gyakorlatban "eladja" a követeléseket egy pénzintézetnek, vagy más ezzel foglalkozó cégnek). A befolyt összeg forrást teremt a vállalat növekedéséhez tulajdoni részesedés eladása vagy kölcsönvállalás nélkül.

A faktoring tevékenység általában sokkal munkaigényesebb, mint a hitelezés, amit a bank a díjakba építve próbál érvényesíteni. A faktoring üzletágában a kockázat mértéke jelentősen befolyásolja az ügylet költségeit és a szerződés egyéb feltételeit, , ugyanakkor a faktorálással élő vállalkozások forgóeszköz-finanszírozási lehetőségei látványosan javulnak, hiszen a faktor által kifizetett pénzből újra indítható a termelési vagy szolgáltatási folyamat.

A faktorálás lehet egyszeri, alkalmi ügylet, de sokkal inkább érdemes folyamatosságban gondolkozni, mert lehetővé teszi, hogy a vállalat likviditási helyzete hosszabb távon is optimális szinten alakuljon - ezért gyakran előfordul, hogy a faktoráltató és a faktorház hosszabb időre szóló keretszerződést kötnek. A faktorálás költsége két részből áll, a kamatból és a faktorház jutalékából, azaz a faktordíjból. A kamat mértéke a mindenkori bankközi kamatlábhoz (BUBOR) igazodik. A faktordíj és a kamat mértéke egyaránt függ a futamidő hosszúságától.

Magyarországon az úgynevezett visszkeresetes faktoring az elterjedtebb konstrukció,. Ilyenkor a faktor készpénzért megvásárolja ügyfele számláit, de a vevő adósságának meghitelezéséből eredő kockázat az ügyfélé marad, mivel amennyiben a vevő nem fizet, a faktor jogosult a számlát ügyfelével visszavásároltatni. A visszkeresetes faktoring különösen az olyan kis- és középvállalati ügyfelek számára vonzó, amelyeknek az átlagosnál jobb minőségű vevőik vannak és likviditási gondjaikat megoldására nem kapnak bankkölcsönt.