Pénzcentrum • 2011. november 2. 05:28
Komoly gondokat okoz a hazai kis- és közepes vállalkozások számára, hogy gyakran ütköznek nehézségekbe növekedésük és innovációik finanszírozása terén. Pedig a finanszírozáshoz való hozzájutás a vállalkozások indításának és kibővítésének létfontosságú feltétele. Éppen ezért az EU különböző formákban kínál finanszírozást a kis cégek részére, hogy így támogassa őket ebben a viharos gazdasági környezetben. Első látásra a különböző támogatások "ingyen" pénznek tűnnek, de azért akadnak olyan előírások, kötelezettségek, melyek jókora költséget rónak a vállalkozásra. Gondos tervezéssel azonban ez a költség is jelentősen csökkenthető.
A kis- és középvállalkozások képezik az európai gazdaság tartógerincét. Éppen ezért támogatásuk, a tevékenységeikhez, bővülésükhöz, valamint fejlesztésükhöz nyújtott pénzügyi segítség prioritásként szerepel az Európai Unió hosszú távú céljai között. Egyrészt közvetlenül, közösségi szinten meghirdetett projektek formájában, másrészt nemzeti, regionális szinten elosztott források által igyekszik az unió motiválni és lökést adni a vállalkozásoknak. Ez nem csupán projekteket jelent, hanem garanciát, hiteleket, és pénzügyi eszközöket is.
Magyarországon a nemzeti szinten elosztott "brüsszeli források" a fejlesztési operatív programokon keresztül gyűrűznek le a vállalkozásokhoz. Kezelésükkel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a megbízott. Hazánk 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Az NFÜ portáljáról áttekintő képet kaphatunk a Magyarországon működő vállalkozások számára kínált, államilag támogatott hitel- és tőkeprogramokról, pályázatokról és garanciaeszközökről.
Első lépések: a pályázás buktatói
Egy-egy pályázat elkészítésekor fontos az alapos, mindenre kiterjedő információszerzés, illetve ezen túlmenően a jogszabályok, eljárási előírások pontos ismerete, az esetleges változások nyomon követése, hiszen az mindezek be nem tartása mind-mind a pályázat elutasításához vezethetnek. Az NFÜ tapasztalatai szerint a leggyakoribb hiba, hogy a pályázók a pályázati csomagnak nem a legfrissebb verzióját ismerik és használják. Gyakran fordulnak elő nyomtatási hibák is, melyek a kitöltő program nem megfelelő használatából, illetve hibás kitöltésből adódnak. Bár kétségkívül meglepő, de a nagy sietség közepette gyakori probléma az is, hogy a pályázók elfelejtik aláírni a beadott pályázatokat.
A pályázatokhoz projektektől függően további dokumentumokat is csatolni kell, melyekkel kapcsolatban a pályázati útmutató ad iránymutatásokat. A legtöbb kimaradó dokumentum természetesen hiánypótlás keretében pótlólag beadható, de javasolt minden rendelkezésre álló iratot, nyilatkozatot beküldeni a pályázattal, ezzel is gyorsítva az elbírálási folyamatot. A benyújtandó mellékleteknél mindig ügyeljünk azok érvényességére és hitelességére. A beadási határidők, illetve a hiánypótlási időszak pontos betartásának hiánya is sok esetben okozhatja egy jó projekt támogatásának elmaradását.
Nincs könnyű dolga tehát a résztvevőknek. A pályázati előírások helytelen és/vagy félreértelmezéséből, egyes kizáró okok figyelmen kívül hagyásából, a jogszabályok hiányos ismeretéből adódóan előfordulhat, hogy a pályázók az adatlapot nem megfelelően töltötték ki, vagy egyes esetekben még a pályázat beadására sem jogosult a pályázó. Éppen ezért javasolt szakértő segítségét kérni, mielőtt a pályázat elkészítését megkezdjük, megkímélve magunkat a felesleges anyagi terhektől is.
Előfinanszírozás és önerő: tőke híján nehéz pályázni
A legtöbb hazai kis és középvállalkozás már indításakor alultőkésített, így hatalmas gondokat okoz számukra a projektek megvalósításához szükséges önrész előteremtése. Sőt, a rendszer még ennél is többet követel tőlük: lévén a legtöbb EU-s pályázat utófinanszírozott, a ténylegesen elnyert uniós forrást is a nyerteseknek kell megelőlegezniük, amit később, a pályázat lezárultával persze visszatérít az unió. Nagy kérdés tehát, hogy milyen lehetőségei vannak egy finanszírozási gondokkal küzdő vállalkozásnak.