Pénzcentrum • 2011. július 23. 15:32
A márciusi kutatási adatok azt mutatták, hogy a KKV-szektor elsősorban internetes hirdetésekkel és direkt marketinggel tervezi eljuttatni üzeneteit potenciális vásárlóihoz, ügyfeleihez -derül ki a Policy Agenda - Ipsos kis- és középvállalati konjunktúra-index program keretében végzett kutatásából.
Előbbi módszert a válaszadók 44%-a jelölte meg, utóbbit 42%-uk. (Egy válaszadó több lehetséges módszert is választhatott.) A hagyományos médiareklámok - vélhetően részben költségességük, részben a KKV-k szempontjából nem elég vagy nem megfelelő célcsoport-specifikusságuk miatt - ebben a vállalati körben másodlagos szerepre vannak "kárhoztatva", csak a szektor vállalatainak 27%-a tervez hirdetni általuk a következő fél év során. Közterületi reklámokra a kis- és középvállalatok 14%-a számít üzenetei célba juttatása során.
Azaz azt látszik, hogy ha hirdetési piacra kimennek a kis-és középvállalkozások, akkor azt inkább csak az internet világában tudják elképzelni.
Internetes hirdetés: nem csodafegyver, sok a lemorzsolódó
A most, júniusi mérésünk adatai ugyanazt mutatták, mint korábban, vagyis a megkérdezett vállalatok relatív többsége, 44%-a hirdeti magát (a saját honlapon kívül is) az interneten. Érdekes, hogy további 8% eddig nem tette ezt, de a következő időszakban tervezi. Ugyanakkor ebből nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy a KKV internetes hirdetési aktivitása összességében növekedni fog, ugyanis jelentős arányt képviselnek közöttük a "lemorzsolódók". A megkérdezett KKV-k 14%-ára jellemző, hogy korábban hirdette magát az interneten, de ma már nem teszi. További 34% pedig eddig sem hirdetett így és a továbbiakban sem áll szándékában.
Az internetes hirdetésekhez való viszonyban nagyon markáns ágazati különbségek fedezhetők fel. Miközben az alaptevékenység, az ipar és feldolgozóipar, valamint a szállítás, távközlés területén működő vállalatok legnagyobb csoportját azok a vállalkozások jelentik, amelyek eddig sem hirdették magukat így, és a továbbiakban sem tervezik ezt, addig a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások hattizede hirdeti magát az interneten ma is. A regionális eltérések kevésbé markánsak, de az egyértelműen megállapítható, hogy az észak-magyarországi és észak-alföldi vállalkozások az átlagosnál kevésbé nyitottak az ilyesfajta hirdetési tevékenységre.
Azok a vállalkozások viszont, amelyek hirdetik magukat az interneten, túlnyomórészt, 83%-ban ezt folyamatosan, vagy szinte folyamatosan teszik. Az alkalmi internetes jelenlét csak 17%-ukra jellemző.
Még honlapja sincs mindenkinek
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Függetlenül attól, hogy jelenleg folytat-e bármilyen internetes hirdetési tevékenységet, a kutatás kitért rá, hogy a vállaltok eddig milyen internetes lehetőségeket használtak, vagy használnak fel termékiek, szolgáltatásaik bemutatására.
A vállalatok négyötödének van (vagy volt) saját honlapja. Közel felük használt már internetes hirdetéseket, csaknem négytizedük pedig elektronikus hírlevelet. A KKV-k egynegyede igyekszik kihasználni a közösségi oldalak adta lehetőségeket is termékei, szolgáltatásai népszerűsítésére. Egyéb módokat 9%-uk említett. Az egyéb említések sokfélék voltak, de leggyakrabban tematikus, szakmai gyűjtőoldalakra, online piacterekre, webáruházakra és aukciós oldalakra, a Google szolgáltatásaira (pl. Adwords), internetes adatbázisokra, cégkeresőkre, más cégek honlapjain való megjelenésre utaltak a megkérdezettek. Mindössze a vállalkozások 7% mondta, hogy egyáltalán nem használja, nem használta az internetet ilyen célokra.