Pénzcentrum • 2010. szeptember 22. 16:58
Magyarország jelentős lemaradásban van a követeléskezelés területén a világátlaghoz viszonyítva, annak ellenére, hogy a hatékony behajtás létszükséglet a cégek egészséges működéséhez, állapítja meg az Atradius Collection legújabb tanulmánya. Mindössze a magyar cégek 13%-a fordult külsős követeléskezelőkhöz, míg az európai 29%, a világátlag pedig 32% ezen a területen. Ezen tényezők miatt a magyar piac nagyon vonzó a professzionális követeléskezelők szempontjából, hiszen hatalmas növekedési potenciált rejt.
Hatékony követeléskezelésre szinte mindig szüksége van egy vállalkozásnak, hogy megőrizze stabil pénzügyi helyzetét, azonban válság idején még jobban megnő a tevékenység jelentősége. Ugyanakkor Magyarország még mindig jócskán a világátlag mögött halad a követeléskezelések területén, állapítja meg a Magyarországon is tevékenykedő Atradius Collections Global Collection Review III. (Globális Követeléskezelési Felmérés) nevű tanulmánya. A kutatás friss és átfogó adatokat tartalmaz a követeléskezeléssel kapcsolatban, és idén először Magyarország és Szlovákia is szerepel az anyagban.
A felmérésben résztvevő, különböző szektorokban tevékenykedő magyar cégek több válaszlehetőséget is megjelölhettek arra a kérdésre reagálva, hogy milyen úton próbálták behajtani követelésüket az elmúlt egy évben. Kiemelkedően magas arányban, 87%-ban nyilatkoztak úgy, hogy kintlévőségeik behajtásával saját maguk próbálkoztak az elmúlt egy évben, és mindössze 13%-uk vette fel a kapcsolatot követeléskezelővel. Azok közül, akik külsős céget alkalmaztak, leginkább ügyvédek segítségét vették igénybe (32%), míg kisebbik részük az adósság értékesítése mellett döntött (9%).
"A hatékony és gyors követeléskezelés egy elég időigényes folyamat terhét veszi le a cégek válláról, valamint csökkenti a leírások arányát, és a számla ellenértéke is rövidebb idő alatt folyik be. Vegyünk egy példát: ha az adott vállalkozás 3%-os haszonkulccsal dolgozik, akkor egy 10 milliós leírás esetén 333 milliós extraforgalmat kell bonyolítani, hogy pótolják a kiesést. De még egy kisebb, 500 ezer forintos leírás esetén is 16,667 millióval kell növelni a forgalmat, hogy a leírás hatását ellentételezzék" - állítja Dr. Harka Péter az Atradius Collections magyarországi fióktelepének vezetője.
Természetesen, amikor az európai vagy a világátlagot vizsgáljuk, akkor teljesen más számokkal találkozunk. Az ugyancsak több választ is bejelölhető európai cégek 64%-a nyilatkozott úgy, hogy maguk próbálkoztak behajtással, 29%-uk fordult követeléskezelőkhöz, míg 32%-uk ügyvédeket bízott meg, 12% pedig eladta követelését. Ha az összes világrész cégeinek átlagát nézzük, akkor ott is a vállalkozások 64%-a próbálta saját munkatársai, 32%-a követeléskezelő, 34%-a pedig ügyvédek segítségével behajtani tartozását. A cégek 14%-a pedig inkább eladta kintlévőségeit.
Amennyiben a magyar cégek követeléskezelőhöz fordultak, akkor 63%-uk belföldi kintlévőségeit kívánta behajtatni, 23%-uk pedig határontúli tartozást szeretett volna beszedetni. Mindössze a cégek 13%-a vette igénybe a követeléskezelők segítségét belföldi és külföldi kintlévőség kezelésében egyaránt. Ugyanakkor a magyar vállalkozások körében lejárt számlákat illetően nincs jelentős különbség a belföldieket vagy külföldieket illetően. A belföldi lejárt számlák 69%-a 60 napon belüli, azonban 14%-uk 90 napon túli. A külföldi partnerek 66%-a még 60 napos csúszáson belül van, míg 16%-a már 90 napon túl tartozik.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Általánosságban elmondható, hogy mind az európai mind a világátlag azt mutatta, hogy a követeléskezelő cégek kiválasztása esetén érvényesülő szempontok igencsak hasonlóak voltak, azaz az elvárások, a követelmények és a minőségre való törekvés független a cégek tevékenységétől, nagyságától és földrajzi elhelyezkedésétől. A legtöbb országhoz hasonlóan a magyar cégek is a "sikeresség" alapján választanak követeléskezelőt, ha eljutnak odáig. Az "ár", az "adóssal való pozitív kapcsolat" és a "nemzetközi tapasztalat" hasonló súllyal esik latba a kiválasztásnál, de csak a sikeresség után.
Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy miért nem fordulnának külső követeléskezelőhöz, a cégek igencsak eltérő válaszokat fogalmaztak meg a világ különböző pontjain. Igaz, a legfontosabb indok mindenhol - Magyarországot is beleértve - megegyezett: inkább saját maguk oldják meg a behajtást. Amikor arra kérdeztek rá, hogy miért választják inkább a saját követeléskezelést, egyes cégek azt válaszolták, hogy egyáltalán nincsenek behajtási problémáik. A magyar cégek esetén a külsős követeléskezelés elutasításának második legfontosabb indoka a költségvonzat, míg az európai és a világátlagban inkább a vevőkkel való jó viszony megromlásának veszélye állt. Ez utóbbi a magyaroknál a harmadik helyre szorult, míg a többiek átlagában a költségoldal került a dobogós helyre. Ugyanakkor a legkevésbé visszatartó tényezők a külsősök alkalmazása esetén, hogy túl bonyolult lenne a velük való együttműködés, vagy az, hogy ne bíznának bennük.
"Tapasztalataink azt mutatják, hogy a profi követeléskezelőkhöz kiszervezett behajtási tevékenység, időt, erőforrást és végső soron költségeket takarít meg a megrendelőknek. Mivel a magyar piac fokozatosan fejlődik, ezért arra számítok a jövőben, hogy jelentősen növekedik a szolgáltatásaink iránti igény. Az Atradius kutatása is azt a tendenciát támasztja alá, hogy az elkövetkező pár évben a követeléskezelés kihelyezése egyre gyakoribbá válik" - teszi hozzá Harka Péter.