Pénzcentrum • 2010. július 28. 14:27
Alapvetően az Európai Uniótól származó forrásokra támaszkodna és 7 kitörési pontot azonosít a jövő január 15-én elinduló új Széchenyi Terv, amelynek fő célkitűzése, hogy a következő 10 évben 1 millió új, adózó munkahely jöjjön létre a magyar gazdaságban - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által ma kiosztott vitairatból. Amint az várható volt, a program alapvetően a kis- és közepes vállalkozások bevonására, forráshoz juttatására fókuszál majd a munkahelyteremtés elérése érdekében. Lényeges új elem, hogy az eddigi kínálati szemléletű pályázati politika helyett (alapvetően állami szervek, minisztériumok döntötték el a pályázati irányokat) keresleti szemléletű lenne, azaz a vállalkozások, önkormányzatok fejlesztési ötletére számít.
Az első Széchenyi Terv elindításának 10. évfordulójakor, jövő január közepén tervezi elindítani a Nemzetgazdasági Minisztérium az új programot, amelynek végleges kialakításához ma hozta nyilvánosságra a vitairatot. Innentől kezdve pedig várja elsősorban a kis- és közepes vállalkozások, önkormányzatok javaslatait.
Az államháztartás szűkös forrásai miatt a program az EU-tól származó pénzekre alapoz. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Uniótól a 2007-2013 közötti időszakban összesen várható mintegy 7870 milliárd forintnyi fejlesztési forrásnak már alig az egynegyede (23%-a, 1830 milliárd forint) a szabad forrás a vitairat adatai szerint. 1480 milliárd forintnyi futó projekt van már, 4127 milliárd forintnyi kötelezettségvállalással elindított projekt mellett.
Erre az 1830 milliárd forintnyi szabad forrásra szeretne új szemléletű pályáztatást elindítani a kormány. A vitairat egyúttal azt is jelezte, hogy ebből a pénzből azonnal rendelkezésre áll a kkv-k számára mintegy 155 milliárd forintnyi forrás a Gazdasági Operatív Program és a Regionális Operatív programok keretein belül elérhető. Emellett 477 milliárd forintnyi projektforrás visszavonására, illetve tartalmi átdolgozására vonatkozó javaslat került a kormány elé, és az eddigi döntések eredményeként 41 milliárd forintnyi forrás felszabadul
A vitairat 7 kitörési pontot és ehhez társítva 7 programcsoportot jelöl meg a következő egy évtized fejlesztéspolitikájában:
1.) Gyógyító Magyarország - Egészségipar
2.) Megújuló Magyarország - Zöld gazdaságfejlesztés
3.) Otthonteremtés - Lakásprogram
4.) Vállalkozásfejlesztés - Üzleti környezet fejlesztés
5.) Tudomány és innováció - Növekedés
6.) Foglalkoztatás
7.) Közlekedés - Tranzitgazdaság
Túl nagy teher a jelenlegi földgázfüggés
Ellátásbiztonsági kérdésben a földgáz jelenlegi túlsúlyának kezelését célozza meg a kormányzat, amely forrásdiverzifikációban és a hatékonyabb felhasználásban, valamint a megújuló energiaforrások fűtési célú felhasználásában mutatkozik meg. E mellett az ország adottságai és elhelyezkedése miatt ugyancsak javasolja a kormány a "tranzitországi" státuszért tett erőfeszítéseket.
A túlzott földgázfüggőség kezelésére a kormány javasolja az indokolatlan földgázfogyasztási támogatások leépítését, illetve átalakítását, amivel az összes gázfelhasználás csökkenését szeretnék elérni. Ugyancsak támogatni kívánja a kabinet az energiahatékonysági beruházásokat, valamint szó esik a földgáz megújuló alapon történő kiváltásáról a hőpiacon.
Megújulhat a "KÁT"
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A jelenlegi támogatási rendszer átfogó átalakítását a következő pontok mentén kezdeményezi a kormány:
* KÁT megújulókra koncentrálása
* A támogatási rendszer fűtési célú áthangolása
* Hazai hozzáadott érték preferálása
* Zöld bizonyítvány rendszer bevezetése
* Megújulók hálózati csatlakozásának megkönnyítése
Független Zöld Fejlesztési Bank
A tervben megjelenik egy Zöld Fejlesztési Bank létrehozása is, amelyet nem az MFB keretein belül, de annak mintájára szeretnének létrehozni, kezdetben tisztán állami tulajdonban, de hosszabb távon is többségi állami tulajdonban. Az új intézmény kapcsán nem vetik el annak a gondolatát sem, hogy később tőzsdére vigyék.
Új munkahelyek a mezőgazdaságban és az építőiparban
Az új zöld programban kiemelt szerepet szánnak a mezőgazdasági szektornak, vagyis komolyabb figyelem terelődhet a jövőben a biomassza és biogáz projektekre, a "zöld áram" kifejezés mellett megjelenik a "zöld gáz" fogalma is. A zöld gazdaságban rejlő munkahelyteremtési potenciált elsődlegesen a mezőgazdasági szektorban, valamint a - az energiahatékonysági programok által - az építőiparban látja a kabinet.