Pénzcentrum • 2010. április 29. 10:32
A Gazdasági Versenyhivatal határozottabb fellépésre szánta el magát a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben.
A GVH a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások kommunikációjával kapcsolatban határozottabb fellépésre szánta el magát. Két céget még a versenyfelügyeleti eljárásban, annak lezárását megelőzően ideiglenes intézkedésével eltiltott meghatározott tartalmú hirdetéseik alkalmazásától. Mindez azt jelenti, hogy a SWISS INVEST 2009 Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft-nek., valamint az EUROMOBILIEN Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft-nek már a versenyfelügyeleti eljárás során, a GVH esetleges jogsértést megállapító határozatának meghozatala előtt gondoskodnia kell arról, hogy a GVH ideiglenes intézkedést kiszabó végzésében meghatározott tartalmú reklámok ne jelenhessenek meg.
Amennyiben az eljárás alá vontak nem teljesítenék fenti kötelezettségüket, a végrehajtás GVH általi elrendelésére, illetve végrehajtási bírság kiszabására számíthatnak.
A két vállalkozással szemben a GVH - hasonlóan az elmúlt években a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben lefolytatott eljárásaihoz - azért indított vizsgálatot, mert azok hirdetéseikben a fogyasztók részére nem vagy nem egyértelműen adnak információt a fogyasztói csoportok azon lényeges tulajdonságairól, amelyek alapján a fogyasztók számára egyértelműen érzékelhető lenne, hogy milyen konstrukcióról van szó: így többek között a vásárlói jog gyakorlásának tartalmáról és bizonytalan idejéről, a kockázati tényezőről, a megszerezhető termékek jellegéről. A reklámok révén az ügyfelek annak reményében köthetnek szerződést a fogyasztói csoport szervezőjével, hogy hamarosan pénzhez jutnak, miközben ez nem felel meg a valóságnak.
Eljárásában a GVH többek között azt vizsgálja, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett (BAR-listások, nyugdíjasok) fogyasztókat célzó hirdetések, tájékoztatások alapján az azokkal találkozó személyek tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció lényeges elemeivel. Azaz azzal, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte (esetenként sorsolás alapján dől el ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz jut) és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s azáltal a megszerezni kívánt dologhoz.
A szóban forgó két eljárásban a GVH Versenytanácsa úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésének hármas feltételrendszere fennáll. Azaz a magatartás a) a törvény rendelkezéseibe ütközik, b) sérti az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeit, illetve c) további folytatásának megtiltása, a törvénybe ütköző állapot megszüntetésének elrendelése halaszthatatlanul szükségesnek, célszerűnek mutatkozik az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt.
A magatartás törvény rendelkezéseibe való ütközése
A GVH nem egyszerűen valószínűsített tényekre alapította az ideiglenes intézkedés elrendelését, hanem az eljárás alá vontak adatszolgáltatásából, a versenyhivatal közvetlen információszerzéséből és más, hasonló tárgyban lefolytatott eljárásból ismert tényekre.
A Versenytanács az eljárás jelen szakaszában a tényállást kellő mértékben tisztázottnak tartotta ahhoz, hogy döntést hozzon az ideiglenes intézkedés elrendeléséről, hiszen ismert az eljárás alá vontak által a nyomtatott sajtóban közzétett és a fogyasztói csoportokat szervező, működtető vállalkozásokkal szemben korábban lefolytatott eljárásokban elbírált reklámok tartalma, a fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével kapcsolatban alkalmazott reklámok megítélése tárgyában kialakult következetes bírói és versenytanácsi gyakorlatban az ezen reklámokkal szemben támasztott elvárások, illetve a reklámok megítélése szempontjainak köre.
A GVH és a bíróság korábbi döntései alapján a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a) a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos reklámoknak a sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira ki kell terjednie, b) az előtakarékossági jelleget kiemelve és a fogyasztói igény jövőbeni, de előre meg nem határozott időben történő kielégítését is hangsúlyozva kell a figyelemfelkeltő tájékoztatást közzétenni, c) jogsértő, ha a reklámban felvázolt tevékenység a használt szavak és kifejezések hétköznapi életben elfogadott jelentése alapján egy lényeges tulajdonságaiban eltérő szolgáltatással, a hitelnyújtással azonosítható.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jelen eljárásokban vizsgált, nyomtatott sajtóban megjelent reklámok ezeket a követelményeket figyelmen kívül hagyva születtek.
A fogyasztók érdekeinek sérelme
A fogyasztók megtévesztésére alkalmas, nagy példányszámú, országos terjesztésű napilapokban közzétett hirdetések rontják a fogyasztók azon lehetőségét, hogy korrekt információkon alapuló ügyleti döntéseket hozzanak. Ezt a körülményt támasztja alá és a tájékoztatási folyamat egészének problematikusságára utal a fogyasztói csoportokból kizártak és a szerződéseket felmondók magas aránya.
A magatartás további folytatása megtiltásának halaszthatatlanul szükséges, célszerű volta
Az eljárás alá vontak kereskedelmi gyakorlatában kiemelt szerepe van a nyomtatott sajtóban megjelentetett - a fogyasztók megtévesztésére valószínűsíthetően alkalmas - reklámoknak, melyeket intenzív kommunikációs gyakorlatuk részeként folyamatosan jelentetnek meg. Ezek a tájékoztatások vélhetően sértik a magukat hosszú távra (akár 15 évre) elkötelező fogyasztók érdekeit.
A GVH az elmúlt öt évben összesen tíz eljárást folytatott le különböző fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben, melyek szinte kivétel nélkül marasztalással és bírság kiszabásával zárultak. Az eljárások során a GVH magát a konstrukciót nem vizsgálhatja és nem is vizsgálja, ám a tagokat toborzó hirdetések, tájékoztatások tartalmát annál inkább. Eljárásaiban a versenyhatóság sorra állapította meg, hogy a szervező vállalkozások magatartása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályba ütközik.
Ám gyakran hiába mondta ki a jogsértést, szabott ki bírságot, írt elő kötelezettséget, a vállalkozások némileg módosítva tájékoztatási gyakorlatukat, folytatták azt alapvetően változatlan formában. Nem ritka e körben az a jelenség sem, hogy e cégek egyik napról a másikra megszűnnek, majd új néven, ám azonos gyakorlatot folytatva működnek tovább. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a GVH jelen pillanatban is 5 fogyasztói csoport ellen folytat vizsgálatot.