Pénzcentrum • 2010. április 22. 05:20
Az elmúlt években Magyarországon a kkv-szektor adta a GDP növekedés 60-65%-át, ebből a szegmensből származott az adóbevételek kétharmad része. A gazdaságban kiemelt szereppel bíró, szektort érintő kérdésekről Kalocsai Zsolttal, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Pénzcentrum: Melyek a kkv-szektort érintő legfontosabb problémák, melyek azonnali orvoslást igényelnek?
Kalocsai Zsolt: A hazai kis- és középvállalkozások a munkavállalók közel 70%-át foglalkoztatják, a szektor hatékonysága azonban alig fele a nagyvállalati szektorban mért értékeknek.
Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója
Ezt a lemaradást nem lehet ugyan egyik napról a másikra pótolni, áldozatos munkával azonban fokozatosan lehet faragni a hátrányból. Amennyiben javulás történik ebben a tekintetben, úgy még akár adócsökkentés esetén is emelkedhetnének a szektorból származó állami adóbevételek.
A kevésbé hatékony működésen túl a kkv-szektor akkor is hátrányból indul a multikhoz képest, amikor a határokon túl próbálkozásokról beszélünk. A határon átnyúló adózás költsége a kis- és középvállalkozásoknál eléri a bevétel 2,5%-át, míg a nagyvállalatoknál ez csak 0,02% (ami több mint százszoros különbséget jelent). A külföldi adózási környezetben különböző eszközökkel - például külkereskedelmi képviselet létrehozásával, fióktelep létesítésével, vagy adóregisztrációval - szintén csökkenthető a piaci hátrány.
Pénzcentrum: Miben különbözik egy magyarországi és egy nyugat-európai kis- és középvállalkozás?
Kalocsai Zsolt: Az Európai Unióban a vállalkozások több mint 99%-a kkv, az összes vállalkozás 91,5%-a 10 fő alatti, ennek megfelelően kiemelt figyelmet kapnak. A szektorban 75 millió munkahely működik, ők termelik meg az EU27 GDP 60%-át. Az adóhatóságok - különösen válsághelyzetben - kevésbé szigorúak a vállalkozásokkal, de hozzá kell tenni, hogy nyugaton az adómorál is eltér a hazaitól. Nyugaton a kkv-kon belül kiemelt szerep jut a családi társaságoknak. Ezek szintén jóval hatékonyabbak a magyar társaiknál, mivel több generáción át kiszűrték a hibákat, míg nálunk még csak most állunk az első vállalkozói generációváltás előtt. Az európai családi vállalkozások nincsenek túlfinanszírozva, ennek köszönhetően sokkal jobban állták a válság során a megpróbáltatásokat, mint a magyar cégek. Nyugaton érezhetően jobban megbecsülik a munkaerőt (több generációs cégeknél az alkalmazottak körében is van olyan, akinek a nagyapja is annál a vállalkozónál dolgozott), továbbá magasabb a cégek jövedelemteremtő képessége.
Pénzcentrum: Miben van még tanulnivalója a magyar vállalkozásoknak?
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Kalocsai Zsolt: A hazai kkv-knál gyakran hiányoznak az előre meghatározott cégstratégiák, nincs szervezeti felépítés, tisztázatlanok a felelősségi körök. Ezek mind-mind a hatékonyság rovására mennek. Még mindig gyakori a kézi irányítás, kiemelt szerepet kap a tulajdonos személye, pedig 20 fő felett ez már csak nagyon nehezen valósítható meg. A kkv-k annak ellenére további adócsökkentést várnak, hogy sokan közülük még a jelenlegi lehetőségeiket sem használják ki teljesen.
Pénzcentrum: Az adózásban mely belső erőforrásokra hívná fel a figyelmet?
Kalocsai Zsolt: Fontos a tevékenység gondos áttekintése és átgondolása. Érdemes nyomon követni a kisvállalkozói adókedvezményeket, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén melyek vonatkoznak egy adott cégre. Ilyen lehet például, hogy 50 millió forint adóalapig lehetőség van 10%-os TAO fizetésére 19% helyett, vagy ott a kisvállalkozói adókedvezmény 30 millió forintos összegig. Fel szoktuk hívni a figyelmet a fejlesztési tartalék képzésére, amely az adóévi adózás előtti eredmény 50%-a, de maximum 500 millió forint (6 éves felhasználással). A vonatkozó rendelkezések szerint arra is lehetőség nyílik, hogy a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók képzésére fordítsák.
Pénzcentrum: Milyen adóreformokat igényelne a kkv-szektor?
Kalocsai Zsolt: Fontos lenne a vállalkozói osztalékadóztatás, valamint az üzletrészek öröklési és a családon belüli átadásának átgondolása. A kkv-k jelentős részét előnyösen érintené a kisvállalkozói adókedvezmény további kiterjesztése, illetve a munkaadói járulékterhek további csökkentése. Ki kellene dolgozni a részmunkaidős foglalkoztatás kedvezményrendszerét. Ugyanakkor a jó adózók elismerésével javulhatna az adózási morál is.