Pénzcentrum • 2010. március 17. 11:47
Az exportteljesítmény volt a legjelentősebb magyarázó tényezője a kis- és középvállalkozások (kkv) sikerességének 2003 és 2007 között - derül ki a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány egy ma publikált tanulmányából. A Portfolio.hu 2010. április 2-án szervezi meg a második "Mennyit ér a cége?" című rendezvényét, ahol a cégtulajdonosok adó-, hitel- és pályázati tanácsok mellett a tőkebevonási és cégeladási kérdések terén is tájékozódhatnak. A részletekért KATTINTSON.
A növekedési stratégiák a kis- és középvállalati szektorban című tanulmány összesen 33 - tipikusan versenyszektori - ágazat 63 ezer vállalatát vette vizsgálat alá az APEH nyilvántartásában szereplő mérlegek és eredménykimutatások segítségével. A vizsgálat célja az volt, hogy fényt derítsen a kkv-szektor átlagteljesítményei mögötti sikerességi tényezőkre. Az elemzésben a vállalatok sikerességének mértéke a nettó árbevétel vizsgált időszak alatti változása volt.
Az elemzők a nettó árbevétel változása szerint öt csoportba sorolták a vállalkozásokat. A legnagyobb csoportot (a 63 ezer vállalkozás 36,7%-át) azok a vállalkozások alkották, amelyek árbevétele még nominálisan számolva is csökkent. A következő csoportba (11,1%) azok a vállalkozások kerültek melyeknek árbevétele reálértéken véve csökkent a vizsgált 4 év alatt. Így megállapítható, hogy a vállalatok mintegy fele zsugorodott vagy stagnált az időszakban.
A szerény növekedést produkáló vállalkozások aránya 32,2% volt, a dinamikusan növekvő cégek (melyek legalább 150%-kal növekedtek, de az árbevételük még nem tízszereződött meg) aránya pedig 15,4%-a volt az összes vizsgált társaságnak. A legsikeresebb csoportot (4,5%), a kiemelkedően növekvőt, azon cégek alkották, melyeknél a nettó árbevétel több mint 10-szeresére növekedett az 2003-ról 2007-re.
Mivel a kkv-szektor nettó árbevétele összességében átlagosan 50%-kal növekedett a vizsgált időszak alatt, ezért elmondható, hogy a sikeres vállalatok teljesítményei jelentősen elszakadtak sikertelenek táborától.
A Commerzbank támogatásával készült tanulmány azokat a tényezőket kereste a vállalati beszámolókban, amely jól magyarázza a vállalkozások fenti csoportokba kerülését. A kutatás megállapította, hogy az exportteljesítmény gyors növekedése alapozta meg a nettó árbevétel növekedését. Erre a legjobb példa, hogy a vállalatok legsikeresebb 4,5%-ánál az exportnövekedés átlagosan 25-szörös volt 4 év alatt. Külön kiemelendő, hogy a mikrovállalkozásoknál a legerőteljesebb magyarázó tényező az exportárbevétel alakulása.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A cégek méret szerinti különbsége nem magyarázza olyan jól a vállalatok teljesítményét, mint az exportnövekedés. Azonban az igaz, hogy a nagyvállalatoknál stabilabb volt az árbevétel alakulása, és a kisvállalkozások közül kerültek ki a legnagyobb arányban a csökkenő árbevételt elkönyvelő társaságok.
A tulajdoni szerkezet (teljesen hazai, többségében hazai, többségében külföldi, teljesen külföldi) szerinti csoportosításkor szintén nem mérhető lényeges különbség árbevétel szempontjából. A tulajdoni szerkezet ugyanis a vállalat méretére ad jó magyarázatot, ahol szintén nem volt számottevő különbség tapasztalható.
Az ágazati teljesítményeket vizsgálva kiderült, hogy ezen szempontból az egyes vállalatoknál a növekedés dinamizmusa ágazatsemleges volt. Ugyanakkor elmondható, hogy voltak sikeres (pl: gépgyártás) és sikertelen ágazatok (pl: textil- és ruhaipar), azonban utóbbi ágazatból is kerültek ki kiemelkedően sikeres cégek.
A vizsgálat legfontosabb tanulságai Palócz Éva a Kopint vezérigazgatója szerint az, hogy nem jellemző általános sikertelenség a magyar vállalatoknál, különösen nem a kkv-szektorban. A dinamikusan növekvő vállalkozások 95%-a kis- és középvállalkozás, az exportteljesítmény pedig kiemelkedően fontos a cégeknél. A hitelfelvétel a válság előtti időszakban is előfeltétele volt a jelentős növekedésnek, és a vállalatoktól ezután sem várható el, hogy rossz hitelfelvételi lehetőségek között nagymértékben növeljék a teljesítményeiket - hangsúlyozta az elemző.