Pénzcentrum • 2009. szeptember 14. 15:47
"Bár az Országgyűlés által június végén elfogadott, 2010-ben életbe lépő adótörvény-módosítások előkészítése során a jogalkotó vélhetően a nyugat-európai gyakorlatot törekedett követni - azaz a tényleges jövedelmen, valamint az adóhatóság és az adózó közötti folyamatos kommunikáción alapuló adórendszer alapjait kívánta lefektetni - a törvényből kimaradtak a jogbiztonságot garantáló elemek" - hívja fel a figyelmet Szolnoki Béla, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere.
A januártól hatályos módosítások értelmében a minimális vállalkozói járulékalap nem a minimálbér duplája, hanem a "tevékenységre jellemző kereset" lesz, ami az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) fizető egyéni vállalkozók mellett, valamennyi egyéni és társas vállalkozásra kiterjed majd.
A BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere szerint csak egy újabb törvénymódosítás biztosíthatja, hogy a jogalkalmazók számára is egyértelműen követhető joggyakorlat valósuljon meg.
"Ellenkező esetben a jogviták számának gyarapodására és a jogalkalmazás nehézkessé válására számítunk, amelyek nem szolgálják a jogalkotó eredeti célkitűzését - a feketegazdaság visszaszorítását - sem. A legfőbb problémát a minimum járulékalap konkrét összeghez - a minimálbér kétszereséhez - kötésének eltörlése jelenti, a jövőben ugyanis a vállalkozói járulékalap megállapítása a tevékenységre jellemző kereset alapján történik majd, ami komoly bizonytalanságot jelent a jogalkalmazó és az adóhatóság számára egyaránt, hiszen nem lehet tudni, pontosan mi alapján kell majd megállapítani a tevékenység piaci értékét." - emeli ki Szolnoki Béla.
A "tevékenységre jellemző kereset" a törvény magyarázata szerint a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást jelent, ugyanakkor egy adott tevékenység piaci értéke területenként vagy időben - például a szezonális ágazatokban - eltérő lehet, s ezekre a törvény nincs figyelemmel. További bizonytalanságot jelent az is, hogy a gyakorlatban a vegyes - több besorolású - szolgáltatás a jellemző, ráadásul ezek jövedelmezősége akár jelentős mértékben is eltérhet egymástól.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az is kérdéses továbbá, hogy milyen adatbázis és módszertan alapján határozzák meg januártól a tevékenységre jellemző keresetet, a Parlamentnek korábban benyújtott törvényjavaslat szövege ugyanis tartalmazta az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) igen részletes és megbízható adatbázisára való utalást, ez azonban a zárószavazáson elfogadott törvényből kimaradt, annak ellenére, hogy Magyarországon egyedül az ÁSZF készít statisztikát a keresetekről.
"A biztonságosan alkalmazható fogalom nélkül, hiányosan elfogadott adótörvény jelentősen megnöveli a vállalkozások adminisztrációs és tanácsadói költségeit, emellett tovább fokozza az adózási kockázatot is. Abban az esetben, ha a számlázott érték alacsonyabb, mint az adott szakmára jellemző statisztikai átlag, a vállalkozónak lehetősége nyílik az adóhatóság felé bizonyítania ezt, például földrajzi sajátosságokra, illetve egyedi vállalkozási jellemzőkre való hivatkozással. Jogvita esetén azonban kérdéses, hogy a törvényi hiányosság miatt a bíróság miként értelmezi a piaci érték fogalmát" - emeli ki Szolnoki Béla, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere.