Pénzcentrum • 2009. július 31. 05:55
A Nemzeti Fejlesztési Terv első szakaszában, 2004 és 2006 között a cégtulajdonosok elég komoly vállalásokat tettek a vissza nem térítendő uniós támogatások elnyeréséért. A válság miatt azonban sok cég a túlélésért is megküzd, nem hogy teljesíteni tudja a korábban tett forgalmi, foglalkoztatási elvárásokat. Mi lesz velük? Hogyan élhetik túl a válságot, hogyan kéne elfogadható pályázati kereteket teremteni számukra? Interjú Szathmáry Kristóffal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökével.
Fotó: chabaphoto.com
- A Nemzeti Fejlesztési Terv első szakaszában, 2004 és 2006 között a cégtulajdonosok elég komoly vállalásokat tettek a vissza nem térítendő uniós támogatások elnyeréséért. Ezek egy részét a válság miatt nyilván nem tudják teljesíteni. Mi lehet a kiírások szerint a következménye ennek? Hogyan kerülhetik el a csődöt?
- A pályázatok minden esetben szankcionálják azt, ha a vállalás nem teljesül. Általános az, hogy ilyenkor vissza kell fizetni a támogatást. Azért kér az EU, illetve a magyar állam biztosítékot, hogy abból elégítse ki az általa visszakövetelt, de vissza nem fizetett támogatást. Ha viszont a cég csődbe jut, furcsa helyzet áll elő. Amennyiben a csődöt szó szerint vesszük, akkor a cég számára a legreálisabb alternatíva a csődegyezség kezdeményezése a hitelezőivel. A helyzet érdekessége ugyanakkor, hogy a EU lesz az egyik fő hitelező, aki felé a támogatás visszafizetése esedékes lenne.
- Sokat hallani Mi a helyzet, ha egy bajban lévő támogatott céget egyszerűen eltüntetnek?
- Elvileg lehetséges, de kevéssé valószínű eset. Pályázatot viszonylag jó, bevezetett cégek adtak be és nyertek. A cég kapcsolatai, piaca külön értéket képviselnek- még gazdasági nehézség esetén is. Ha a céget eltüntetik, akkor elvileg az adott vállalkozó számára elvész az addigi piac is. Ez pedig már nem biztos, hogy megéri neki. Másrészt épp a bevezetettség esetén a pénzügyi megroggyanás esetén is lehet rá esetleg vevőt találni - bár valószínűleg csak jelentős veszteséggel lehet túladni rajta. Persze az is elképzelhető, hogy a tulajdonos más cég alapításával áttereli a vevőit, beszállítóit és kiüríti a pályázaton nyerő céget, de ekkor kockáztatja, hogy megtalálják. Ez az "eltüntetés" inkább az adó- illetve járulékterhek alóli kibújás céljára "használatos".
Az sem utolsó szempont, hogy a pályázat segítségével megvalósított beruházás (gép, épület stb.) is értéket képvisel, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg elidegenítési tilalom van rá kikötve (az EU, az állam vagy - amennyiben hitelt is vett fel a cég - a bank által).
- Mekkora kárt okoznak, okozhatnak az országnak a tönkremenő, megszűnő, vagy éppen eltüntetett cégek? Hogyan lehetne segíteni azokon a bajba jutott vállalatokon?
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- Az ország kára az eltüntetett cégeknél az, hogy az ilyen esetek miatt a feltételek szükséges lazítása helyett a nehézkes engedélyezés, a monitoringnak nevezett "vegzálás" fog megerősödni- azaz a többi pályázó issza meg a levét annak, hogy néhányan visszaélnek a támogatással. Fontos lenne olyan csatornák beindítása (akár BKIK kezdeményezésével), ahol a bajba kerülő cégre vagy egyes eszközeire vevőt lehet találni, úgy, hogy az adott kapacitások a későbbiekben is kellő kihasználtsággal üzemelni tudjanak.
- Mennyiben változtak az új kiírások a gazdasági válság fényében a Nemzeti Fejlesztési terv 2007-2013-as szakaszában? Elégségesek-e ezek a változások a BKIK szerint?
Az NFT II -ben a válság miatt enyhítettek a szigorú követelményeken: a 15 százalékos folyóáras árbevétel növekedés alól 2 évre felmentést adnak és a foglalkoztatottság növekedésének az előírt minimuma is csökkent egyes pályázatoknál. A pályázati keretek azonban igen csekélyek, melyet jelez, hogy sokszor maximum csak 2-3 hónapig fogadnak be pályázatot. Az alacsony keret mellett a követelmények kisebb könnyítése esetén már lehet, hogy lesz elégséges pályázó - ha számokat és a feladat kipipálását tekinti valaki elsődlegesnek. Ehelyett inkább az lenne a fontos, hogy jelentősen növeljék a gazdaságfejlesztést szolgáló pályázati keretek nagyságát, ezzel együtt a támogatás százalékos nagyságát (az úgynevezett támogatási intenzitás értéket) emeljék meg és a szigorú feltételeken is érdemben enyhítsenek. Ez megoldás lenne arra, hogy minél előbb kilábaljunk a válságból - elhagyva a grandiózus nagyprojektek jelentős hányadát.