Pénzcentrum • 2009. április 9. 08:45
Hamarosan megalakul a Pálinka Nemzeti Tanács, amelynek a felállítását a tavaly ősszel elfogadott pálinkatörvény írta elő. Információk szerint mind a 13 leendő tanácstag elfogadta Gráf József agrárminiszter felkérését. A testületbe öt szakmai szervezet delegált tagokat, a kormányt csupán egy, pénzügyminisztériumi tisztviselő képviseli.
Szilágyi László, aki a 19 főzdét képviselő Pálinka Céh ügyvezetője szerint a Pálinka Nemzeti Tanács legfőbb feladata a pálinkának, mint nemzeti kincsnek a megóvása és népszerűsítése lesz. A legsürgősebb feladatok közé tartozik a pálinka minőségi paramétereinek az eddiginél szigorúbb és pontosabb meghatározása, ezzel együtt a minőség-ellenőrzés hatékonyabbá tétele, továbbá a minőségi problémák miatt kiszabható szankciók kidolgozása.
A jelenleg hatályos jogszabályok ugyanis csak azokkal a gyártókkal szemben lépnek fel, akik pálinka néven dobnak piacra olyan gyümölcspárlatokat, amelyek valójában nem tekinthetők pálinkának. Ezen túl az új szervezet minél előbb szeretne kidolgozni egy olyan átfogó pálinka marketing stratégiát, amely az eddiginél hatékonyabbá tehetné a magyar pálinka hazai és külföldi piacokon való megjelenését.
A Pálinka Céh által szervezett agárdi konferencia másik fontos eseménye a frissen elkészült magyarországi pálinkatérkép bemutatása volt. A térképen megjelölték azokat a földrajzi egységeket, amelyeken a jelenlegi hét eredetvédett magyar pálinkát - a szatmári szilvát, a kecskeméti barackot, a szabolcsi almát, a békési szilvát, gönci barackot, az újfehértói meggyet és a göcseji körtét - készítik.
Az Agrármarketing Centrum kiadásában megjelent térképen az elérhetőségeikkel együtt bejelölték mind az 54 magyarországi kereskedelmi pálinkafőzdét, a kiadvány hátoldalán pedig az alapanyagot jelentő gyümölcsfajtákról, a pálinkakészítés jogi és szakmai hátteréről, továbbá a pálinkafőzés technológiájáról olvashatók információk.