Pénzcentrum • 2009. március 9. 05:55
XIX. század A legnagyobb válság mindig az, amiben éppen élünk. A legtöbben csak összehúzzák magukat és próbálnak túlélni, megfelelni a munkahelyükön, megmenteni a cégüket. Pedig ha hihetünk a történelemkönyveknek, nem ez az első nehéz gazdasági helyzet a világ történetében és korábban is voltak már olyan vállalkozó szellemek, akiket egy kis recesszió nem tartott vissza attól, hogy álmaikat megvalósítsák.
Procter & Gamble
1837
Amikor a gyertyaöntő William Procter és a szappankészítő James Gamble összeálltak, hogy háztartási termékeket készítő vállalkozásba fogjanak, korntsem volt ideális a gazdasági környezet. Az Egyesült Államokban a kikiáltása óta a legnagyobb válság tombolt. A bankok sorra jelentettek csődöt, a masszív Nyugat felé tartó migráció pedig az egekbe kergette a telekárakat és ezzel együtt az inflációt. A hat évig tartó recesziót azonban sikerrel vette a társaság, bár az igazi fellendülés csak akkor kezdődött, amikor sok évvel később rendkívül előnyös megállapodásokat kötött a társaság az Unióval a polgárháború idején.
Mára a Procter & Gamble a 83,5 milliárd dolláros éves forgalommal büszkélkedhet, olyan márkanevekkel a háta mögött, mint a Tide, a Pampers, az Oral-B, a Pantene, a Duracell és a Pringles. Mivel a napi használati termékekre akkor is szükség van, ha épp mélyrepülésbe vált
át az ország gazdasága, ezért sokat úgy tekintenek a Procter & Gamble-re mint ledönthetetlen bálványra, mely túlél mindent.
IBM
1873
A Hosszú Depresszió 1873-tól 1896-ig tartott a világban, köszönhetően egy sor szerencsétlen eseménynek, melyek mind-mind elnyújtották a gazdaság szenvedését. 1873-ban az amerikai Coinage Act demonetizálta az ezüstöt, ami egyrészt a fém azonnali értékvesztésével járt, másrészt a befektetők elfordultak a fém befektetési eszközöktől, ami a bankok számára végzetesnek bizonyult. Az Egyesült Államok bankjai ez időszak alatt kétszer omlottak össze, 1873-ban és 1893-ban, összhangban azzal, hogy képtelenség volt hosszú távú kölcsönöket kihelyezni a gazdasági szereplőknek.
Az élet azonban nem állt meg, és a nehéz gazdasági helyzet ellenére is voltak olyan újítások, melyekre szüksége volt a vállalatoknak. Ilyen volt a blokkolóóra, vagy épp azok a kezdetleges számológépek, melyekkel a század végén az Egyesült Államokban a népszámlásást végezték. A Tabulating Machine Company, az International Time Recording Company és a Computing Scale Corporation valahogy túlélte a nehéz, 23 évig tartó gazdasági recessziót, az ő összeolvadásukból jött létre aztán a Computing-Tabulating-Recording Company, 1911-ben, a mai IBM elődje.
Az IBM óriási rutinnal rendelkezik a padlóról való felállás terén. Az 1960 éves kitörő sikerei után a cégek beperelte az amerikai állam, mivel túlzottan monopolhelyzetbe került. Az egy évtizedig tartó pereskedés kis híján kivégezte a vállalatot és drasztikus átlalkulásra kényszerítette. Ám a kilencvenes évek elejére a főként vállalati számítógépes megoldásokat szállító IBM a növekvő konkurenciának köszönhetően ismét a csőd szélére került, ám a technológiáról a szolgáltatásokra való fókuszálás megmentette a céget. Bár a mostani gazdasági helyzetben az IBM is kénytelen volt munkavállalóinak ezreit elbocsátani, a társaság forgalma azért tavaly meghaladta a 100 milliárd dollárt.
General Electric
1876
Az 1873-ban összeomlott pénzügyi rendszer, mely hat éven keresztül nem találta a kiutat a válságból, nem igazán kedvezett az olyan kisvállalkozásoknak, akik kutatásból, kísérleti termékekből szerettek volna megélni, Thomas Edison mégis ezt az időszakot választotta, hogy megalapítsa az Edison General Electric Company-t. Három évvel később mutatta be az első működőképes villanykörtét, a többi pedig, mint mondani szokás, történelem.
1896-re a General Electric már akkorára nőtt, hogy nem volt kérdés, beveszik az abban az évben alapított Dow Jones Industrial Average tőzsdeindex kosarába. Mára a GE maradt az egyetlen, az eredeti 12 cég közül, aki még mindig ott található. A vállalat tavaly 183 milliárd dolláros forgalmat produkált, igaz a pénzügyi ágazatának köszönhetően alaposan megcsappant a profitja.
XX. század
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
General Motors
1908
A központi bankok megjelenése előtt a bankok saját készpénzállományukra kellett, hogy hagyatkozzanak az üzletmenet viteléhez. 1907-ben több nagy pénzintézet is harcba indult, hogy megszerezzék a United Copper Company többségi tulajdonrészét. Amikor azonban a kísérlet kudarcba fulladt, a csalódott befektetők kivették pénzüket a bankokból, aminek következtében számtalan bank és hitelintézet ment csődbe. Ám a pénzügyi pánik nem tántorította el William Durant, hogy az addigi lóvontatta járműveinek gyártása helyett belefogjon valami teljesen újszerűbe: a gépkocsi-gyártásba. A pénzügyi válság még jól is jött a vállalatnak, a tőkehiányos időkben ugyanis csökkent a kisebb cégek ára, amelyekből jó néhányat fel is vásárolt Durant az elkövetkező évek során.
A GM modernkori története már nem tartozik a sikersztorik közé. A két éve kirobbant válság, a visszaeső kereslet és a tavaly az egekben járó olajárak egyszerűen lataglózták a céget, a részvények értéke a korábbi érték 15 százalékára esett vissza. A társaság azóta is a csőd szélén áll, Washington hónapok óta attól hangos, vajon van-e értelme megmenteni a valaha ikonként számon tartott vállalatot.
United Technologies
1929
A Nagy Gazdasági Világválságot mind a mai napig a történelem sötét lapjaira írják: az 1929-es tőzsdei válságot 10 éves recesszió követte és sokan hajlamosak közvetve a Második Világháború kitörését is válság számlájára írni. Bár sok cég veszett oda a válságba, a repülés aranykora még nem ért véget, így jöhetett létre a United Aircraft and Transport Corporation holdingcég, mely több repülőgép- és alkatrészgyártó valamint légitársaságot fogott össze. A cég olyan iramban növekedett, hogy alig öt év alatt monopolhelyzetbe került, ezért szétszabdalták: a Boeing és a United Airlines kivált, így a United Aircraft azzá változott, aminek most is ismerjük a United Technologiest: egy meglehetősen sokoldalú technológiai gyártónak.
A
UTC tavaly 58,7 milliárd dolláros forgalmat produkált és a romló
gazdasági környezet ellenére is növelni tudta profitját. Ennek ellenére
masszív átalakítások folynak a cégnél, ami sok ezer kirúgott dolgozóval
jár együtt.
FedEx
1973
A hetvenes években egyre fontosabbá vált, hogy a felgyorsult üzletmenethez alkalmazkodjon a dokumentumok eljuttatásának sebessége is. Erre alakult a FedEx, amely egy-két napos szállítási határidőt vállalt az Egyesült Államokon belül. Az ötlet kiváló volt, az időzítés kevésbé. 1973-ban ugyanis több arab állam is beszüntette a kőolaj-szállítást az USA-ba, ami végzetesnek bizonyulhatott volna egy olyan cég számára, mely kőolaj-alapú járművek flottájával szállítmányoz.
Ám a FedEx túlélte a nehéz időket és két évvel később, 1975-ben már nyereséget is tudott produkálni. A cég azonban mára ismét nehéz helyzetbe került. Először ismét a magas olajárak tették próbára a cég stressztűrő képességét, majd a gazdasági válság miatt maradoztak el a megrendelések. A FedEx nyilatkozata szerint a vállalat 35 éves történetében ilyen nehéz időszak még nem volt.