Pénzcentrum • 2009. január 23. 09:45
Az Európai Bizottság legfrissebb elemzése szerint csökkent az EU innovációs lemaradása az USA-val és Japánnal szemben, amihez a tagországok különböző mértékben járultak hozzá. Hazánk a legrosszabbak csoportjába tartozik - írja a Világgazdaság.
Az elemzést 29 tényezőt vizsgálva, négy csoportba sorolta a tagországokat, melyek közül Magyarország az uniós átlagot lényegesen alulmúlók táborába tartozik, ahova például Románia és Bulgária is, azonban utóbbi két ország mégis dicséretben részesült, amiért felzárkózásuk gyorsnak bizonyul.
Az éllovasok közül Németország, és a nem EU-tag Svájc tudott a legnagyobb mértékben fejlődni.
A teljesítményt befolyásoló tényezők közül az emberi erőforrások, a széles sávú internethez való hozzáférés, valamint a kockázati tőke hozzáférés tekintetében tudtott az EU egésze leginkább fejlődni, míg hazánk az innovációk gazdasági hasznosításában mutat relatív előnyt. Nőtt ugyanis a magyar eredetű közösségi védjegyek és dizájnok száma.
Az időszak alatt az EU-ban nem tudott emelkedni a k+f költések GDP-hez mért aránya, az továbbra is 1,84 százalék maradt, így tehát nem kerültünk közelebb a lisszaboni stratégia 3 százalékos céljához.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Japánban ugyanez az arány 3,04-ről 3,39 százalékra, Koreában 2,39-ről 3,23-ra, míg Kínában 0,9-ről 1,42 százalékra tudott emelkedni.
Bíztató eredmény ugyanakkor, hogy az EU-ban 2000 ótakétszer akkora ütemben nőtt a kutatók száma, mint az Egyesült Államokban és Japánban, bár arányuk a teljes munkaerőn belül még mindig alacsonyabb.