Pénzcentrum • 2009. január 22. 10:15
Szakértői javaslatok A nemzetközi tendenciáknak megfelelően, különösen a nehezebben elérhető banki hitelek és szűkös saját források miatt a hazai vállalatok számára is egyértelműen megnőtt az uniós alapokból származó források jelentősége a finanszírozásban. Az uniós pénzek gazdaságfejlesztés szempontjából hatékony felhasználása ugyanakkor nagyban függ attól is, hogy a pályázati kiírások mennyire képesek megfelelni az új gazdasági környezetből fakadó kihívásoknak. A Deloitte a nemrég megjelent kiírások legkedvezőbbnek tartott pontjaira hívja fel a figyelmet, de felsorolja a legfontosabb problémákat is.
Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. EU-tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta: A napokban zárul az a társadalmi egyeztetés, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a nemrég meghirdetett új, gazdaságfejlesztési és innovációs pályázati kiírások kapcsán indított. Az egyeztetés elengedhetetlen, hiszen a globális pénzügyi válság nyomán megváltozott gazdasági környezetben jelentősen átértékelődik, egyben a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kap az uniós pályázati-támogatási rendszer szerepe.
A Deloitte szakértője hozzátette: A pályázati rendszer elemzése megmutatta, hogy a módosítások több területen is kedvező elmozdulást jelentenek - vagyis a kiírások így a korábbinál bővebb pályázói kör számára nyújthatnak megoldást beruházásaik, és egyéb projektjeik finanszírozására. Továbbra is jelen vannak ugyanakkor olyan, megoldásra váró problémák, amelyek esetenként feleslegesen zárnak ki egyes pályázókat, vagy indokolatlanul nehezítik meg számukra a feltételek teljesítését.
A Deloitte szakértője hozzátette: Ahhoz, hogy az uniós források valóban be tudják tölteni a nekik szánt gazdaságélénkítő szerepet és a lehető legtöbb ígéretes projektet vonzzák, a pályázati-támogatási intézményrendszer, illetve a közigazgatás egyéb szervezeteinek szoros együttműködése mellett a források megfelelő újra-allokációja is szükséges. Ennek jó esetben újraelosztást kell jelentenie - egyrészt a vállalati szektor és egyéb kedvezményezetti kör között, másfelől pedig a nagyvállalati, illetve a KKV-kör között is. A gyors és érdemi kormányzati reagálás feltétele az ország számára stratégiai jelentőségű, vagy ettől függetlenül sok munkáltatót foglalkoztató, elsősorban termelő tevékenységet folytató vállalkozások kiemelt, és kormányzati szinten koordinált kezelése. De Magyarország nem engedheti meg magának például azt sem, hogy a pályázati feltételrendszernek megfelelő, jó projekteknek forráshiány miatt végül mégis elutasításban legyen része - különösen, mivel az ilyen esetekre a válságot megelőző évben, vagyis 2007 esetében is talált megoldást a kormányzat.
Dr. Márkus Csaba kiemelte: Abban, ahogyan a nagy beruházási és fejlesztési projektjeik megvalósításához nyúlnak, a vállalati szektort - és ezen belül különösen a nagyvállalatokat - ma háromféle, tipikus reakció jellemzi. Az egyik, hogy a cégek úgy ítélik meg, a nehéz időszak csupán átmeneti, rövid lefolyású lesz számukra - a biztos hátterű, ám évek múlva induló, vagy csak hosszú távon termőre forduló projektjeikre tehát a jelenlegi helyzet nincs kihatással. A projekteket ezért szerintük sem leállítani nem kell, sem változtatni nem szükséges rajtuk. Nem példa nélküli, hogy egy vállalkozás a mai környezetet szerencsésnek ítéli, hiszen adott esetben a biztos finanszírozási (vagy pályázati) forrásai révén a finanszírozási nehézségekkel küzdő versenytársainál jóval kedvezőbb helyzetből indul. A másik tipikus, és igen gyakori vállalati reakció a beruházás és a projekt átalakítása, amire akkor szorul a vállalkozás, ha felismeri és belátja, hogy korábbi elképzelései reálisan nem teljesíthetők változtatás nélkül. Végül, a harmadik típusú reakció a beruházási projekt meghatározatlan idejű elhalasztása, amikor a vállalkozás az összes szempontot megvizsgálva arra a végkövetkeztetésre jut, hogy - például a szűkülő piacok miatt - nem éri meg elindítania, vagy befejeznie a beruházását.
Öt kedvező módosítás