Pénzcentrum • 2024. december 2. 10:01
Bár – legalábbis a személyes tapasztalatok alapján – a kutyatulajdonosok többségét ez valószínűleg meglepi, de a kutyatartásnak is vannak bizonyos szabályai. Amiket egyébként érdemes is betartani, mert bizony súlyos bírság, ne adj isten börtön is lehet a vége annak, ha az általunk nem kellő módon felügyelt jószágunk valamilyen bajt csinál. Plusz érdemes azokra is tekintettel lenni, akik nem szeretik a kutyát – az ő részükről is jogos elvárás, hogy ne kelljen a mások által vállalt állatok miatt hátrányt szenvedniük.
Magyarország minden bizonnyal a legnagyobb kutyatartó országok egyike – bár az ebek pontos számára vonatkozólag csak becslések vannak, ám a kérdéssel foglalkozó kutatások szerint még az sem kizárt, hogy a hazai állomány eléri a 2,8 millió példányt. Egy másik, tavaly publikált anyag pedig úgy becsülte, hogy hazánkban 1 000 főre 211 kutya jut, ami az adatokat szolgáltató 73 országból a 4. legmagasabb szám. Az idézett munka szerint egyébként ebből a szempontból kizárólag Románia, Brazília és az Amerikai Egyesült Államok áll előttünk a sorban.
A magyarok zöme tehát imádja a kutyákat, ugyanakkor a tapasztalat sokszor az, hogy az állat tartásával kapcsolatos szabályokat már kevésbé ismerik, vagy legalábbis azok betartásával nem sokat törődnek.
Sétáltatás
Az egyik legkézenfekvőbb kérdés természetesen, hogy hogyan kell sétáltatni az ebeket.
Pórázon.
Pontosabban, a kérdést szabályzó 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról kimondja, hogy
"17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes."
Ugyanennek a paragrafusnak a második bekezdése kimondja, hogy
"(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen."
majd a harmadik bekezdés arról is rendelkezik, hogyha ez máshogy nem oldható meg, akkor bizony szájkosarat kell használni:
"(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell."
A fentieket tehát úgy foglalhatjuk össze, hogy a póráz mindig kötelező – kivéve a kijelölt területeket -, míg a szájkosár csak akkor, ha az eb veszélyesnek minősül. A veszélyes, agresszív kutyákkal kapcsolatban egyébként további előírásokat is megfogalmaz a rendelet, mind a tartásukkal, mind a szállításukkal kapcsolatban. Ami kifejezetten a közterületen való vezetésüket, szállításukat illeti, arról a már idézett rendelet 17/I. § első bekezdése rendelkezik:
"(1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos."
Más a helyzet a tömegközlekedési járműveken, ahol bizony nem spórolható meg a szájkosár, de ezen túl egyéb előírások is érvényesek:
Kistermetű kutyát kézipoggyász méretű, állatok szállítására alkalmas zárt szállítóboxban, ketrecben vagy táskában lehet szállítani, melyből az állat az utazás alatt nem tud kiszabadulni, illetve nem tudja beszennyezni a többi utas ruháját, poggyászát vagy a járművet. Minden egyéb esetben – az állat életkorától, fajtájától és méretétől függetlenül – csak úgy szállítható kutya, ha póráz és felcsatolt szájkosár/pofaszorító van rajta. Az utazás során mindig legyen nálad kedvenced oltási könyve, valamint figyelned kell arra, hogy a jármű ajtaja nehogy becsípje az állat valamely végtagját vagy farkát.
Ugyancsak fontos előírás – amit egyébként sokan megszegnek -, hogy „a kutya a közösségi közlekedési járművek ülésén nem, csak járművek peronján szállítható”.
Itt azonban azt is megemlítenénk, hogy éppen a múlt héten született döntés arról, hogy 2025 januárjától díjmentessé válik a kutyák (és kerékpárok) szállítása Budapest területén belül a legtöbb vonaton, HÉV-en és helyközi buszjáraton.
Külterületen is vannak szabályok
Sokan a szabadtéri programokra, kirándulásokra is rendszeresen viszik magukkal a kutyákat. Nos, számukra meglepő lehet, hogy bizony a városon kívül, az erdőben is vannak az állat vezetésével kapcsolatos szabályok. Ráadásul az erdőben egy olyan veszély is leselkedik a nem pórázon vezetett kutyákra, ami a városban nem – bizonyos körülmények között a vadász akár le is lőheti a jószágot, amire egyébként volt is már példa Magyarországon.
Az 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 37/B. § kimondja, hogy
"(4) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség a) a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, továbbá b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát."
Ugyanakkor
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
"(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadász-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyára."
Szóval az erdőkben, bármilyen egyéb nyílt területen ugyanúgy kötelező a póráz, mint a városban, ráadásul itt az eb életét is kockáztatjuk, ha mindezt figyelmen kívül hagyjuk.
Járdán hagyott kutyagumi
A járdán hagyott ürülékkel kapcsolatban az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről kimondja, hogy
"5. § (6) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani."
A kérdést tehát a törvény is szabályozza, de talán a legalapvetőbb jómodor is arra kellene késztesse az embereket, hogy lehetőleg ne hagyják a járdán a kutyagumit. Persze a belváros utcáit járva hamar rájöhet az ember, hogy a törvény szava bizony nem minden esetben tartatik be.
A fentiek megszegése = szabálysértés
A 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről értelmében a fent tárgyalt (és egyéb, általunk nem tárgyalt) szabályok megszegése szabálysértésnek minősül (193. §).
Mindezekért pedig pénzbírság is kiszabható - az érvényben lévő rendelkezés alapján a póráz nélküli kutyasétáltatás esetén a helyszíni bírság 6 500-tól 65 ezer forintig terjedhet, de ha valaki ezt a szabálysértést fél éven belül többször is elköveti, akkor a bírság összege 90 ezer forint is lehet. Ez azonban csak akkor igaz, ha mi magunk vezetjük az ebet póráz nélkül, mert ha ezt a kutya teszi meg önnön magával – magyarul, ha a kutya kiszökik az utcára -, akkor már 450 ezer forint is lehet a bírság nagysága.
Ugyancsak magasabb, 75 ezer és 225 ezer forint közötti lehet a bírság összege, ha az állatot veszettség elleni oltás hiányában sétáltatjuk, miközben az már elmúlt 4 hónapos (előbbi, azaz a 75 ezer forint egyébként az ún. állatvédelmi bírság alapösszege, amely összeg előre meghatározott szorzókkal súlyosbítható a szabálysértés körülményeinek függvényében).
A kutyagumi esetében a büntetési tétel nagysága az önkormányzattól is függ, ráadásul az sem mindegy, hogy hol hagyta el a kutya értékes bélsarát. Mindenesetre a bírság 5 ezer forinttól indul, és különösen cifra esetben akár 150 ezer forintig nőhet. Persze ideális esetben nem csak a bírságtól való félelem miatt kellene felszedni az utcáról az ürüléket, hanem mert egyrészt az összeszart utcák látványa minimum undorító, másrészt a kutyák székletében található kórokozók jelentős része potenciálisan az embereket is képesek megfertőzni, tehát egészségügyi kockázatuk is van.
Ugyancsak szabálysértést követünk el, ha a kutyát nem az előírásokkal összhangban szállítjuk a tömegközlekedési eszközökön – ilyen esetben 5 ezer és 50 ezer forint közötti bírságra számíthat a rebellis kutyatulajdonos.
Harap amúgy
Bár sokak szerint a kutya az ember legjobb barátja, valójában nem példa nélküli, hogy az ebek megmarják az embert. Sőt, sajnos rendkívül durva, akár halálos kimenetelű kutyatámadásokra is van példa – néhány éve például egy 22 éves texasi lánynak két kutya gyakorlatilag megette az arcát, idén nyáron pedig egy 11 éves fiút öltek meg az ebek Székelyföldön. Ilyen esetekben az állatok természetesen nem tudnak felelni a tetteikért, így ilyenkor azok tulajdonosai a felelősök (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről - LXXIV. Fejezet – Felelősség az állatok károkozásáért - 6:562. § [Az állattartás körében okozott kár]).
A büntetés mértéke természetesen több dologtól is függ, hiszen nem mindegy, hogy milyen körülmények között, mekkora sérülést okoztak az ebek – súlyos, maradandó kárt okozó, vagy akár halálos kimenetelű támadások esetén a pénzbírság mellett akár több éves börtönbüntetésre is számíthat a kutyatulajdonos. Ez abban az esetben is igaz, ha a kutya által megtámadott áldozat nem ember, hanem egy másik állat.
Terror a szomszédban
Még egy gyakori konfliktusforrásra térnénk ki, nevezetesen arra, amikor valaki kénytelen egész nap a szomszéd kutya ugatását hallgatni. A már idézett Polgári Törvénykönyv (Ptk.) ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy az ingatlan tulajdonosának tartózkodnia kell mások szükségtelen zavarásától. Kérdés persze, hogy mikortól számít egy zavarás szükségtelen mértékűnek, illetve meddig számít szükségesnek – a Ptk. alapvetően azt követeli meg, hogy az adott körülményekhez, lehetőségekhez képest a legkisebb mértékű sérelmet okozzuk a szomszéd számára – már amennyiben mi (és a kutyánk) vagyunk a zavarók.
Az állandóan ugató kutya problémáját egyébként gyakran állatvédelmi szempontból közelítik meg az illetékesek, ugyanis az eb efféle viselkedése gyakran az állattartási körülmények hibáira vezethető vissza, például magányra, fájdalomra vagy nem megfelelő ellátásra. Ilyen jellegű problémák esetén értesíthetjük a jegyzőt, aki megvizsgálhatja a kisebb jellegű problémát. Ugyanakkor a jegyző vagy a bíróság által hozott határozatok végrehajtása már sokszor problémákba ütközik a gyakorlatban.
Megint más a helyzet akkor, ha a kutya állapota rendkívül súlyos, életveszélyes – ilyenkor a rendőrséghez kell fordulni, ők ugyanis akár azonnal is képesek intézkedni.
Összefoglaló
Láthattuk tehát, hogy a kutyatartásnak vannak szabályai, melyeket egyrészt illik, másrészt (elvben) kötelező is betartani – már ha nem akarunk súlyos bírságokat fizetni, extrém esetben pedig börtönbe kerülni.
Illetve van még egy szempont. Bár a legtöbb kutyatulajdonos számára ez valószínűleg felfoghatatlan, de nem mindenki szereti a kutyákat. Ki azért, mert tart tőlük, ki azért, mert egyszerűen undorodik a kutyanyáltól és/vagy -szőrtől. Illene rájuk is tekintettel lenni, hiszen aligha nagy elvárás a részükről, hogy ne kelljen például a tömegközlekedésen az állatok által összemocskolt üléseket használniuk, vagy állandóan arra figyelniük, hogy mikor ugrik rájuk egy póráz nélkül, „neaggódjnembánt” jószág.
Az az alap, hogy nem bánt, hiszen ha valaki kutyát vállal, akkor bizonyára az a világ legtermészetesebb dolga, hogy megneveli a jószágot. Ettől függetlenül a többi ember elvárhatja, hogy ne kelljen kutyalábfoltos/kutyaszőrös/kutyanyálas srb. ruhában folytatnia a napját, mert „neaggódjnembánt” épp játékos kedvében volt aznap.