Pénzcentrum • 2024. november 26. 21:02
A turisztikai főszezon lezárultával érdemes, hogy összegezzük, mely országokban a legjelentősebb a szektor gazdasági súlya. Ennek megítélésére számos mutatószámot megvizsgálhatunk. Ilyen például az univerzális gazdasági teljesítmény-mérőszámhoz, a bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulás, a munkaerőpiaci jelentőség megállapítására az ágazat munkavállalóinak összes foglalkoztatotthoz viszonyított arányát kell elemezni, illetve szintén sokatmondó indikátor, hogy az összlakosság mekkora hányadával megegyező külföldi turista érkezik egy évben az országba- derül ki az Oeconomus kutatásából.
Az idegenforgalom közvetlen gazdasági súlyának megállapítására a GDP-hez való hozzájárulás aránya a legjobb mutatószám. Fontos megjegyezni, hogy a turizmusnak számos közvetett pozitív gazdasági hatása van, így nem lehet egyértelműen meghatározni a jelentőségét. Ilyen átcsatolás például a kapcsolódó ágazatok, mint például a kiskereskedelmi forgalom, tömegközlekedés, építőipar, szórakoztatóipar forgalmának a növelése.
Ezen ágazatok munkavállalóit szokás másodlagos turisztikai foglalkoztatottnak is nevezni. Kulturális szempontból szintén kiemelt vonzat, hogy rengeteg ősi mesterség, hagyomány és rendezvény csak a turizmus révén tud fennmaradni. A változatos tájak, kultúrák és történelmi nevezetességek globálisan a legvonzóbb turisztikai célponttá tették kontinensünket. A gépjárműipar mellett a vendéglátás az az ágazat, amelyben Európa eddig meg tudta őrizni vezető szerepét. A jövőben azonban ez könnyen változhat, ugyanis a közel- és távol-keleti régiók rohamos ütemben zárkóznak fel az utasforgalom tekintetében.
Kevésbé ismert tény, hogy a külföldi vendégek költései gazdaságstatisztikai szempontból az exportot növeli, a devizabevételek pedig javítják az ország folyó fizetési mérlegének egyenlegét, támaszt biztosítva ezzel a hazai fizetőeszköznek, például a forintárfolyamnak. Továbbá az idegenforgalom a regionális különbségek mérséklésére is alkalmas, és a leszakadó területeken munkahely teremtéssel hozzájárul a lakosság megtartásához. A turisztikai szektor mind az alacsony, mind a magas képzettségű munkavállalókat képes felszívni.
A koronavírus-járvány kétségkívül a turisztikai és vendéglátóipari szektort érintette a legsúlyosabban, azonban a legfrissebb, 2023-as kimutatások szerint a tavalyi évben az ágazati válság Európában megszűnt, sőt számos ország esetében a forgalom még a 2019-es szintet meg is haladta. Ennek fényében az átmeneti turbulencia hatása már nem érvényesült, így a tavalyi adatok megbízhatóak a szektor gazdasági hozzájárulásának vizsgálatára. A Statista által készített rangsorban az uniós tagállamok közül Horvátország vezet, déli szomszédunk gazdaságának közel negyedét adta az idegenforgalmi ágazat.
A dobogóra Portugália és Görögország fért még fel, mindkét mediterrán ország gazdasági teljesítményének közel ötödét adta a szektor. Hazánk az uniós lista 16. helyén áll, azaz a vendéglátás a 2019-es szintnél kicsit kisebb mértékben, 7,4 százalékkal járult hozzá a gazdasági teljesítményünkhöz a tavalyi évben. A rangsor legvégén Írország áll, azonban a szigetországban a külföldi vállalatok adóoptimalizációs tevékenysége miatt a GDP rendkívül torzított. A lista utolsó előtti két helyére Szlovákia (4,8%) és Lengyelország (4,1%) került.
Bár összeurópai szinten a nemzetközi turisták száma meghaladta a 2019-es szintet, a 27 uniós tagállam közül ez csak tíz országra igaz. Az alábbi ábrán a nemzetközi és a belföldi turisták lakossághoz viszonyított aránya látható 2023-ban. Eszerint a rangsor szerint is Horvátországban a legjelentősebb a vendéglátóipar, a balkáni országban évente a lakosság közel 4,4-szeresével megegyező létszámú külföldi vendég fordul meg. A lista következő öt helyén gazdag szigetvilággal vagy pedig jelentős síparadicsomokkal rendelkező országok állnak (Málta 354%, Ausztria 297%, Ciprus 272%, Görögország 253%, Szlovénia 219%).
A tavalyi évben Magyarországra az Eurostat adatbázisa alapján 5,5 millió, azaz a lakosság 57 százalékával megegyező külföldi turista érkezett a vendéglátóipari egységekbe, ezzel az uniós rangsor 19. helyén állunk. A sorrend utolsó három helyén kelet-közép-európai országok állnak; Szlovákia (37%), Lengyelország (19%) és Románia (11%). Az EU 27 tagállamába átlagosan a lakosság 91 százalékával megegyező arányú turista érkezik évente, míg a 20 tagállamból álló eurózóna esetében ez az arány jelentősen magasabb, 106 százalékos. Így kijelenthető, hogy a turizmusra épülő gazdaságú országoknak pozitív hatással járt a közös fizetőeszköz bevezetése, ahogyan azt legutóbb déli szomszédunknál, Horvátországban történt 2023 elején.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Számos országban az utazók magas száma egyre több feszültséget okoz az őshonos lakosság körében. Sok nagyvárosban a turisták elszállásolására komoly iparág alakult ki, kiszorítva ezzel a helyi lakosságot. A pár éjszakás szállást nyújtó szolgáltatók a szabad lakások kínálatának szűkítésével növelik az ingatlanárakat. Emellett a sok turista a kereslet növelésével például a kiskereskedelmi és éttermi árakat is jelentősen fokozzák.
Európa-szerte több városban is mozgalmak alapultak az idegenforgalom csökkentésére. Ilyen város például Barcelona, Velence, Róma, München, Bécs, de Budapest hatodik kerületében is idén tartottak népszavazást a rövidtávú szállásszolgáltatás (kiemelten az AirBnb vállalat szolgáltatásának) betiltásáról. Fővárosunk pesti oldalának belső kerületeiben a lakások 5-10 százalékát már rövid távú szálláskiadásra hasznosítják, ami ellen a fővárosi kerületek újabban próbálnak fellépni.
A tömegközlekedési eszközökön is jelentkező túlzsúfoltság mellett a tengerparti területek, a hegyvidékek, a történelmi városok és egyéb kiemelt turisztikai desztinációk gyakran szembesülnek a szennyezéssel, valamint a természeti és kulturális erőforrások romlásával. Az Európai Unióban kizárólag a turizmus környezeti káros hatásainak csökkentésére törekednek, az állandó lakosság érdekeinek védelmére eddig nem tettek semmilyen lépést. Egyre több tagállam összpontosít az ökoturizmusra, amely az alacsony környezet-terhelésű utazást, a biológiai sokféleség védelmét és a hagyományos életmód megőrzését helyezi előtérbe.
A vendéglátóipari szektor jelentőségének további vizsgálatára egy egyszerű mutatószámot érdemes használni; az ágazati munkavállalók összefoglalkoztatotthoz viszonyított arányát. Az Eurostat kapcsolódó adatbázisai szerint Lengyelországban (2,4%), Romániában és Litvániában (2,6%) dolgoznak a legkevesebben a vendéglátóiparban.
Ezzel szemben Máltán, Cipruson, Spanyolországban és Görögországban a legmagasabb az ágazati foglalkoztatottak aránya, 8-9 százalék közötti. Érdekes jelenség, hogy Írországban annak ellenére az ötödik legmagasabb a turisztikai munkavállalók aránya (6,7%), hogy a szektor az Unióban a legkisebb mértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményhez (3,8%).