Pénzcentrum • 2024. október 24. 12:04
A légi közlekedés fenntarthatósága egyre nagyobb figyelmet kap, különösen az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. Mindkét régió eltérő megközelítést alkalmaz: míg az EU szigorú szabályozásokat vezetett be a fenntartható üzemanyag (SAF) használatára, az Egyesült Államok ösztönzőkkel próbálja előmozdítani az átállást. Jól megmutatkozik az USA és az EU eltérő karaktere az SAF kapcsán is. A SAF jelenleg csak a globális repülési üzemanyag kevesebb mint 0,1%-át teszi ki, nagyrészt a magas előállítási költségek miatt, melyek többszörösen meghaladják a hagyományos kerozin árát. Emellett a piaci kereslet is bizonytalan a cégek számára, amelyek inkább halasztják az ehhez köthető beruházásokat. A SAF bevezetésében sok kérdés megválaszolatlan még, mint például: a fenntartható repülés piaci ösztönzők nélkül is életképes tud maradni, vagy mekkora áthárítást tűrnek el fogyasztók, akiknek a német példa alapján akár 25 ezerrel forinttal magasabb árat kell fizetniük?
A globális légi közlekedés a modern világ elengedhetetlen része, azonban a légi járatok számának növekedése mellett a környezetvédelmi törekvések is erősödtek. 2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2%-át tette ki, miután az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási kibocsátás. A nemzetközi utazási igény világjárványt követő helyreállásával a légi közlekedés kibocsátása 2022-ben közel 800 millió tonna szén-dioxidot tett ki, és a járvány előtti szint mintegy 80%-át érte el.
Habár az iparág évek óta próbál lépéseket tenni a környezetvédelmi lábnyomának csökkentése érdekében, a valóság az, hogy a környezettudatos repülés még mindig messze van a megvalósítástól. Ez nem is csoda, hiszen közel 200 tonna levegőben tartása nem könnyű feladat. Ennek értelmében joggal merül fel a kérdés: milyen lépésekről lehet beszélni?
SAF mint egyetlen reális alternatíva
A fenntartható repülési üzemanyag, röviden SAF (Sustainable Aviation Fuel), egy olyan alternatív üzemanyag, amelyet hagyományos fosszilis források helyett megújuló nyersanyagokból állítanak elő. Az ilyen üzemanyagok alapjait mezőgazdasági hulladék, fűrészárutermékek, algák, sőt használt sütőolaj is képezhetik. Az első SAF repüléseket körülbelül 15 évvel ezelőtt hajtották végre, de az iparág azóta is a szélesebb elterjedésért küzd. A SAF lényege, hogy az üzemanyag előállítása során felhasznált szén-dioxid nagy része már eleve a légkörben volt jelen, így az égetéskor nem növeli meg az atmoszférában lévő szén-dioxid mennyiségét.
Álom vagy valóság? A légitársaságok többsége már próbálkozik különböző stratégiákat kidolgozni a kibocsátás csökkentésére, egyrészt a szabályozók által kitűzött célok elérésére, másrészt pedig a legfenntarthatóbb légitársaság címének elnyerésére. Az elmúlt években számos nagy légitársaság, köztük az American, Delta, Southwest, Lufthansa, Wizz Air és United is elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re elérik a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást. Ennek érdekében új, hatékonyabb repülőgépeket vásárolnak, elektromos földi járműveket vezetnek be.
Annak ellenére, hogy a SAF hatékonynak ígérkezik, még mindig csak a globális repülési üzemanyag-felhasználás kevesebb mint 0,1%-át teszi ki. Ez főként az előállítási költségnek köszönhető, amely jelentősen magasabb, mint a keroziné. 2022-ben például a SAF ára tonnánként körülbelül 2400 amerikai dollár volt, ami nagyjából 2,5-szerese a hagyományos üzemanyag árának. A gyártók szerint a különbség leginkább a kis méretű gyártási sorozatnak és a nem megfelelő nyersanyagbeszerzésnek köszönhető. A hulladék alapú SAF források ára a hagyományos üzemanyag kétszerese, míg a szén-dioxid-megkötéssel előállított szintetikus üzemanyag akár 6-10-szeres is lehet - áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány eelemzésében.
Az SAF iránti kereslet az elmúlt évek zöld ideológiájának köszönhetően vált fontossá, ami piaci igényeken egyáltalán nem alapul. Ennek köszönhetően további korlátként jelenik meg a jogi és piaci alkalmazkodás is. Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt vezető szerepet vállal a SAF elterjesztésében, bár eltérő stratégiákat alkalmaznak:
Az Egyesült Államok inkább ösztönzőkkel próbálja elősegíteni a SAF használatát. Az Inflation Reduction Act (2022. évi inflációcsökkentési törvény) keretében adókedvezményeket biztosítanak azoknak a SAF keverékeket előállító gyártóknak, amelyek legalább 50%-os csökkentést érnek az üvegházhatású gázkibocsátásában. Az ilyen típusú intézkedések célja, hogy a SAF piaca gazdaságilag életképesebbé váljon, elősegítve ezzel a fenntartható üzemanyagok piaci növekedését. (Ugyanakkor hosszú távon támogatásoktól mentesen is működőképes ágazatnak kell fejlődnie.)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Európai Unió ezzel szemben a szabályozások és a szankciók útját választotta, amint azt a ReFuelEU Aviation kezdeményezés is mutatja. Ez előírja a SAF gyártását és használatát, valamint büntetéseket szab ki, amennyiben a légitársaságok nem érik el a követelményeket.
Az Egyesült Államok tekintetében fennáll a veszélye annak, hogy hasonlóan más típusú zöldenergiára való átállásnál, a kormányzati támogatások nélkül piacilag nem életképes az ágazat és azoknak a kiesése az átállás és ezáltal a szektor stabilitását veszélyezteti. Ezzel szemben Európában a légitársaságok pedig áthárítják az átálláshoz szükséges költségeket. A Deutsche Lufthansa, Európa legnagyobb légitársasági csoportja, nemrégiben bevezette a fenntartható üzemanyagok növekvő költségeinek fedezésére szolgáló pótdíjat, amely jövő évtől akár 72 euróra is emelkedhet járatonként. Ezek a pótdíjak az Európai Unióból, az Egyesült Királyságból, Norvégiából és Svájcból induló járatokra vonatkoznak 2024. január 1-től. (Az új díjak egybeesnek az EU azon szabályozásával, amely előírja, hogy a légitársaságoknak 2025-től legalább 2%-ban fenntartható üzemanyagokat kell használniuk.)
Problémák és jövőbeli megoldások
Az iparág 2023-ban több mint 600 millió liter SAF-ot termelt, ami kétszerese az előző évnek, azonban a kereslet gyors növekedése mellett a kínálat továbbra is rendkívül korlátozott, ami további drágulásokhoz vezethet. Az előrejelzések szerint az európai kereslet 2024-re 14,8 millió tonnára, 2050-re pedig 28,6 millió tonnára nőhet, ami hatalmas kihívás elé állítja a gyártókat.
Habár a kereslet a jövőre nézve adottnak tűnik, számos vállalat továbbra is bizonytalansággal kezeli a SAF gyártását Európában. Például a Shell, amely Európa egyik legnagyobb bioüzemanyag-üzemének építésébe kezdett, nemrégiben bejelentette, hogy szünetelteti a munkálatokat gyenge piaci körülmények miatt. A 820 ezer tonna kapacitású üzem Hollandiában készült volna, ahol fenntartható repülési üzemanyagot és megújuló dízelt állított volna elő hulladékból. A projekt eredetileg 2025-re készült volna el, de a jelenlegi helyzet alapján várhatóan csak az évtized vége felé indulhat el a termelés. Hasonlóképpen, a BP is szünetelteti két bioüzemanyag-projektjét Németországban és az Egyesült Államokban.
Összességében látható, hogy a légitársaságok ambiciózus célokat tűztek ki maguk elé, a környezettudatos repülés még mindig számos kihívással néz szembe. A fenntartható repülési üzemanyag ígéretes megoldás lehet a jövőre nézve, de ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen, jelentős gazdasági áttörésekre és a szabályozás megváltoztatására lesz szükség.