MTI • 2024. október 15. 14:04
A bírói gyakorlat egyértelmű: az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül, így azzal is elkövethető az ittas járművezetés – közölte a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője a táblabíróság keddi médiaklubjában az MTI tudósítása szerint.
Ujvári Ákos elmondta, egy 2024 nyarán készült felmérés szerint százezer elektromos roller van Magyarországon. Hozzátette, hogy az elektromos roller nem szerepel a KRESZ függelékében felsorolt járművek között, azokra nincs meghatározva sebességhatár, nincsenek tisztázva kivilágításának szabályai és a különböző biztonsági berendezések sincsenek meghatározva – ennek ellenére a bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogyaz ittas járművezetés elektromos rollerrel elkövethető.A büntetőjog fogalomrendszerében a gépi meghajtású jármű jelentése egységes és tisztázott: gépi meghajtású jármű minden olyan jármű, amit beépített erőgép hajt.
Mivel az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz, amelyet akkumulátorral beépített erőgép hajt, így elkövethető vele az ittas járművezetés – erősítette meg Ujvári Ákos. Hozzátette: a KRESZ alapvető rendelkezése a „ne veszélyeztess!” elv, amely minden közlekedési résztvevőre vonatkozik, és „akkor lép be” a bírói gyakorlat szerint, ha egy adott, a közlekedést veszélyeztető magatartásra nincs részletszabály. Példaként említette, hogyha az elektromos rollert vezető súlyos testi sértést okoz másnak, akkor testi épség elleni bűncselekmény miatt vonható felelősségre.
Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a médiaklubban a kötelesrésszel kapcsolatos szabályokat ismertette. Elmondta, a kötelesrész az örökhagyó legközelebbi hozzátartozójának és házastársának a hagyatékból való minimumrészesedést jelenti, és akkor jut szerephez, ha az örökhagyó a végrendeletben kizárta a törvényes öröklésből a legközelebbi törvényes örököseit, vagy, ha nincs hagyaték, mert életében ingyenes adománnyal felszámolta a leendő hagyatékot. Felhívta a figyelmet arra: a kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül, és minden, arra jogosult önállóan kérheti igénye érvényesítését a bíróságtól. Azonban nem részesülhet a kötelesrészből az, akit az örökhagyó érvényesen, azaz tartalmilag és formailag hatályos végrendeletben kitagadott.
Ribai Csilla kiemelte: csak a polgári törvénykönyvben rögzített tíz ok miatt lehet valakit kitagadni, és csak akkor, ha azok valósak. Kitagadási ok például a jogosult végrehajtandó szabadságvesztés büntetése, amelyet még nem töltött ki, azaz érvényesen ki lehet tagadni valakit, ha gondatlanságból elkövetett közúti baleset okozása miatt fogházbüntetést tölt. Kitagadási ok az is, ha a kötelesrészre jogosult a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak erre szüksége lett volna, de például nagykorú leszármazó durva hálátlanság miatt is kitagadható, ahogyan akkor is, ha az örökhagyó életére tör, a sérelmére bűncselekményt követ el, vagy akadályozza a szabad végakarat kinyilvánítását – sorolta.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ítélőtábla elnöke ugyanakkor jelezte: ha az örökhagyó a halála előtt megbocsátott a kitagadottnak, akkor az részesülhet a kötelesrészben. A kötelesrész mértékéről azt mondta, a jogosultat annak a harmada illeti meg, amit a törvényes örökösök kapnának. A kötelesrész két részből tevődik össze: a hagyatéki vagyon tiszta és az örökhagyó által bárkinek juttatott ajándék tiszta értékéből. A teljes hagyatéki vagyonból azonban a hagyatéki tartozást – például a temetési költség, a hagyaték megszerzésével kapcsolatos költség, a hagyatékátadás költsége, az örökhagyó tartozásai – le kell vonni. Az ingyenes ajándékot a juttatáskori értéken kell számításba venni, kivéve, ha ez súlyosan méltánytalan a feleknek, például azért, mert az ingatlan értéke az ajándékozás óta jelentősen nőtt – ismertette Ribai Csilla.