Pénzcentrum • 2024. szeptember 25. 09:03
A Tisza és mellékfolyói egyre nagyobb mennyiségű mikroműanyag-szennyezéssel küzdenek, amely jelentős környezeti problémát jelent. Egy szegedi kutatócsoport többéves vizsgálatai szerint a magyar folyókban riasztó ütemben nő a mikroműanyagok jelenléte, melyek eltávolítása rendkívül nehéz.
A Tisza vizében és üledékében jelentős mennyiségű mikroműanyag található, és a helyzet a mellékfolyókon sem jobb – számol be a 444. Egy szegedi kutatócsoport öt éven át vizsgálta a Tisza teljes, 962 kilométeres hosszát. A kutatásuk eredményei szerint 2023-ban átlagosan 70 darab mikroműanyagot találtak köbméterenként a Tisza vizében, míg a Sajóban ez a szám 196 darab volt köbméterenként. A kutatók számára meglepetést jelentett, hogy a magyarországi szakaszokon 2023-ban közel megduplázódott a mikroműanyag mennyisége.
Általánosságban elmondható, hogy a Tisza mellékfolyói rendkívül szennyezettek; például a Sajóban 196 darab, a Hernádban pedig 77 darab mikroműanyagot találtak köbméterenként 2023-ban.
A kutatók megállapították, hogy a legtöbb mikroműanyag a szintetikus ruhák mosásából származik, de más források is hozzájárulnak a szennyezéshez, mint például a cipők kopása, az autógumik elhasználódása, az útfestékek, az építkezéseken használt szigetelő anyagok, a műfüvek, valamint az eldobott műanyag zacskók és palackok. Bár a szépségápolási termékekből is származhatnak mikroműanyagok, ezek aránya viszonylag alacsony a magyar vizekben. A szennyvíztisztító rendszerek sem képesek teljesen eltávolítani a mikroműanyagokat, ráadásul a tisztítatlan szennyvíz is komoly problémát jelent a Tisza mellékfolyóin.
A mikroműanyagok, vagyis az 5 milliméternél kisebb műanyag részecskék, a 21. század egyik tudományos kihívását jelentik. Ezek egy része eleve ilyen apró méretben kerül forgalomba, például kozmetikai termékekben található mikrogömbök és csillámok formájában, míg a többi nagyobb műanyagok lebomlásával keletkezik. Egyetlen mosás során akár 70 ezer apró műanyagszemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba, ahol akár 500-1000 évig is megmaradhatnak. A témáról egy korábbi cikkben írtunk részletesebben.