Ezek voltak Magyarország legnagyobb árvizei 1800-óta: a 2024-es is könnyen felkerülhet a listára

Ezek voltak Magyarország legnagyobb árvizei 1800-óta: a 2024-es is könnyen felkerülhet a listára

Pénzcentrum2024. szeptember 16. 19:02

Az elmúlt napokban a Duna áradásával kapcsolatos hírek uralják a címlapokat, hiszen az árvíz hatalmas pusztítást végez hazánkban és a környező országokban. A segélyhívások és védekezési munkák folyamatosak, homokzsákokat töltenek és gátakat erősítenek. Bár a helyzet drámai, nem egyedülálló, hiszen Magyarország történelmében számos alkalommal okoztak jelentős károkat a folyók áradásai. Cikkünkben összegyűjtöttük a legnagyobb árvizek eseményeit az elmúlt 200 évből.

A napokban nehezen találni olyan orgánumot, ahol ne az árvízi hírek uralnák a címlapot, ugyanis hatalmas pusztítást végez a megjelenő víztömeg hazánkban és a környező országokban egyaránt. Riadót fújtak, várják a segítőket, bárki mehet homokot és zsákot pakolni. Azonban ez a helyzet nem annyira kulináris, hiszen hazánk történelmében már jó párszor dúltak ekkora, vagy ennél jóval nagyobb árvizek is. 

Az elmúlt 200 év során Magyarországon több jelentős árvíz pusztított. Ezek a katasztrófák többnyire a Duna és a Tisza áradásaihoz köthetők, és komoly károkat okoztak a településekben és a mezőgazdasági területekben. Ezekről a legfontosabb infókat összegyűjtöttük. 

Az 1838-as pesti árvíz

 1838 januárjának elején jelentős mennyiségű csapadék hullott a Duna vízgyűjtő területére. Márciusban, amikor hirtelen megkezdődött az olvadás, hatalmas árhullám indult el a folyón. A Duna jege megmozdult, de a szabályozatlan folyó kanyarulataiban a jégtáblák lassan haladtak, feltorlódtak, és visszaduzzasztották a vizet. (Érdekesség, hogy Vásárhelyi Pál, a későbbi Duna-szabályozás híve, nem sokkal korábban éppen minden idők legnagyobb árvizéről írt.) Március 13-án a jégtorlasz először megnyílt, majd újra összezárult, és másnap a Duna kilépett medréből, elárasztva Pest bal partját. Báró Wesselényi Miklós, aki hősiesen részt vett a mentésben, így emlékezett: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.” A tetőzéskor Józsefváros, Erzsébetváros és Ferencváros nagy részét több mint két méteres víz borította. Az 1838-as árvíz 153 halálos áldozatot követelt, közülük 151-en Pesten vesztették életüket.

Az 1879-es szegedi árvíz

1879.március 12-én, a hajnali órákban a Tisza áttörte a gátat és elöntötte Szegedet. A tavaszi árvíz óriási károkat okozott a városban. A katasztrófát egy gátszakadás idézte elő, amely a várostól körülbelül 20 kilométerre, Petresnél történt. A víz elborította Szeged nagy részét, és különös egybeesésként ebben a tragédiában is éppen 151 helyi lakos vesztette életét.

1954-es nyári ár a Dunán

 1954 júliusának elején indult el az áradás a Duna magyarországi szakaszán, majd július 15-én és 16-án Ásványráró, Kisbodak és Dunakiliti térségében gátszakadások következtek be. A víz elöntötte szinte az egész Szigetközt, sőt Győr is veszélybe került. Az árvíz során közel másfélezer ház omlott össze, és több mint kétezer épület megsérült. Ez az árhullám 1899 óta a legmagasabb vízszintet eredményezte a Dunán.

Ismét megáradt a Tisza, 1970

 1970 áprilisában kezdődött a 20. század egyik legnagyobb tiszai árvíze. Május közepére már mindenhol megfeszített munkával erősítették a gátakat, és május 20-án a védekezésért felelős bizottság utasítást adott, hogy „Nagylakon, Magyarcsanádon, Apátfalván, Kiszomborban, Ferencszálláson és Kübekházán” a lakosság készüljön fel az esetleges kitelepítésre. A helyzet tovább romlott, így megkezdték az evakuálást Makón és Maroslelén is. A Tisza Szegednél 960 centiméteren tetőzött, de a Csongrádtól a magyar–jugoszláv határig tartó védvonalakat már 10 méteres vízszintre készítették fel, így végül sikerült elkerülni a nagyobb katasztrófát.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A 2002-es dunai árvíz

Augusztus elején a Duna vízgyűjtő területén hatalmas, nedvességgel telített ciklon alakult ki. Mivel ez a ciklon két anticiklon közé ékelődött, nagyon lassan mozgott, így néhány nap alatt a szokásos havi csapadékmennyiség többszöröse hullott le a területre. Az árhullám augusztus 10-én érte el Budapest térségét, és augusztus 11-ről 12-re virradó éjszaka 607 centiméteren tetőzött. Időközben azonban újabb esőzések kezdődtek a vízgyűjtőn, ami egy újabb árhullámot indított el a Duna felső szakaszán. Ez augusztus 18-19-én 848 centiméteres vízszinttel tetőzött a fővárosban. A 2013 júniusában levonult árvíz során több helyen megdőltek a 2002-es áradás rekordjai.

2006-os kettős csapás: tavaszi ár a Dunán és a Tiszán

Ez az árvíz különlegessége abban rejlett, hogy viszonylag ritkán fordul elő, hogy a Dunán és a Tiszán, valamint mellékfolyóikon egyszerre induljon el árhullám. A természeti katasztrófát a két nagy folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas mennyiségű hó hirtelen olvadása okozta. A Tisza legmagasabb árvízi vízszintjét 2006. április 21-én mérték, amikor a szegedi vízmérce 1009 centiméteres vízállást mutatott.

A 2013-as rekord árvíz 

2013 június 9-én, kora délután Budapesten 891 centiméterrel megdőlt az eddig mért legmagasabb Duna-vízállás rekordja. A folyó a főváros és az osztrák határ közötti szakaszon mindenhol rekordokat döntött, és a szakemberek hasonló eredményeket vártak a fővárostól délre is. A 19. századi folyószabályozások miatt nehéz megállapítani, hogy valaha egyetlen árhullám több vizet hozott-e a Dunán, de sok szakértő úgy véli, hogy igen. Az azonban biztos, hogy a 2013-as árvíz nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában a történelem egyik legsúlyosabb árvizeként vonult be.

Címkék:
utazás, duna, árvíz, történelem, tisza, árvízvédelem,