Pénzcentrum • 2024. augusztus 11. 19:45
A figyelmetlenség és a KRESZ megszegése egyre magasabb számban szedi áldozatait a vasúton: a MÁV hálózatán a tavalyihoz képest jelentősen növekedett a vasúti átjárókban történt balesetek, a gázolások és a sorompórongálások száma. Szomorú tény, hogy sajnos egyre többen választják öngyilkosságuk helyszínéül a vasutat. A minden esetben vétlen mozdonyvezetők súlyos traumát élnek át a balesetek során.
2024-ben a MÁV vonalain eddig 47 baleset történt vasúti átjáróban, tizennéggyel több, mint a tavalyi év megegyező időszakában. A balesetek során tíz ember vesztette életét, tízszer annyi, mint tavaly ilyenkor. Heten súlyos, tizennyolcan könnyű sérüléseket szenvedtek a figyelmetlenség és a KRESZ szabályok megszegése miatt bekövetkezett balesetekben. A balesetek közel 60 százaléka biztosított, azaz fénysorompóval, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompóval védett vasúti átjáróban történt. A legtöbbször, 29 esetben személygépkocsival ütközött a vonat, de kamion, tehergépkocsi és traktor is okozott balesetet. Három személyelütés történt, ugyanennyi alkalommal gázolt a vonat kerékpárost és motorost vasúti átjáróban. Az útátjárós események következtében a vasúttársaság 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó, 2022-ben megközelítőleg félmilliárd forintos, 2023-ban hozzávetőlegesen 150 millió forintos kárral volt kénytelen számolni, míg a kárérték idén is meghaladja a 131 millió forintot.
A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás – a „még átérek” gondolkodásmód – az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik, vagy egész egyszerűen észre sem veszik azt. Évente átlagosan 800 félsorompó rúdját törik le az autósok. A MÁV hálózatán idén eddig 570 sorompórongálás történt, 79 esettel több, mint tavaly ilyenkor.
A vasúti átjárós balesetek a járműállományt is csökkentik, hiszen a balesetben érintett – jellemzően motorvonatokat – a javítás idejéig ki kell vonni a forgalomból, de előfordul, hogy egy-egy jármű teljesen működésképtelenné válik, nem javítható, selejtezni kell. A vasúti átjárós balesetek és a gázolások sok esetben több órás késéseket generálnak, amely akár sokezer utas aznapi közlekedését nehezíti meg jelentősen.
Emelkedik a gázolások száma is, amelyek tiltott helyen tartózkodás miatt következtek be. Idén 32 ilyen baleset történt, amelyek során húsz ember életét vesztette, hatan súlyos, hatan pedig könnyű sérüléseket szenvedtek. A tavalyi év azonos időszakában 20 személyelütés történt, ezek közül hat volt halálos kimenetelű, nyolc súlyos és 6 könnyű sérülésekkel járt.
Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az őket ért baleseteket sok esetben az érzékszervek működését akadályozó tényezők, például a fülhallgatóval történő közlekedés, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefon használata okozza. Kétvágányú pályán az elhaladó vonat után – kijelölt átjáró esetén tilos jelzésnél – elindulva nem látják a másik sínpáron, ellenkező irányból gyorsan érkező vonatot.
A vasúti közlekedés során az utasok kizárólag az utasforgalom részére kijelölt területeken tartózkodhatnak, amelyeket például a vonatjegy megvásárlásához, a várakozáshoz, a vonatra felszálláshoz vagy az utazáshoz használhatnak. A tiltott helyen tartózkodás miatt bekövetkezett balesetek a vasúti utasforgalom részére kijelölt helyeken kívüli vasútüzemi területeken történnek (például a peronok mellett húzódó sínek, a nyílt vonal, a rendezőpályaudvarok vagy akár azok a figyelmeztető táblával ellátott szolgálati átjárók, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazottak használhatnak).
Sajnálatos módon nőtt a vasúton történt öngyilkosságok száma is: idén eddig 73 személy döntött úgy, hogy a síneken vet véget az életének (a tavalyi év azonos időszakában 52 öngyilkosság, vagy annak kísérlete történt).
Minden baleset traumatikus élmény a mozdonyvezetőnek, a személyzetnek, illetve azoknak az utasoknak is, akik a vonatról vagy a peronról nézik végig az eseményeket. Mozdonyvezető kollégáink 2022-ben nyílt levélben fordultak a közúti közlekedőkhöz, amelyben megfogalmazták, mit éreznek, amikor a vasúti átjáróban meglátnak egy gyalogost, kerékpárost, autót vagy teherautót.
A MÁV hosszú évek óta intenzíven fellép a balesetek megelőzése érdekében. 2022 áprilisában Érj haza biztonságban! címmel elindítottuk országos balesetmegelőző kampányunkat, amely a lakosság általános edukálását tűzte ki célul, elsősorban a figyelemfelkeltés és a közlekedési morál javítása érdekében. A vasútbiztonsági kampány kezdete óta működtetjük a www.mav.hu/erjhaza oldalt, amelyen elrettentő baleseti helyszíni fotókat, vasútbiztonsági információkat és a témában készült saját készítésű videókat mutatunk meg. Härtlein Károly a BME Fizikai Intézet mesteroktatójának a közreműködésével SÍN-TÉR címmel ismeretterjesztő filmekben hívjuk fel a figyelmet a szabálykövető közlekedés fontosságára, például az elsodrás és a fékút témaköreiben. A kampány során szerte az országban, de jellemzően a vasúti átjárók közelében találkozhatnak a közlekedők figyelemfelkeltő plakátokkal. Balesetmegelőző rádióspotok is adásba kerülnek országos rádiók reklámsávjaiban. A kampányt a nyári időszakban idén is vasútbiztonsági kitelepülés-sorozattal erősíti a vasúttársaság. Eddig Balatonlellén, Zamárdiban, Alsóörsön és Fonyódligeten az Erzsébet táborban hívtuk fel a figyelmet a szabálykövető közlekedés fontosságára, ezt követően pedig még augusztusban Balatonalmádiban és Agárdon találkozhatnak az érdeklődők a MÁV balesetmegelőzési kitelepülésével.
A MÁV hálózatán a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel a hatóságilag előírt biztonsági szintnek. Az elmúlt 16 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset vasúti átjáróban, azokat a figyelmetlenség vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A balesetek számának visszaszorítása valamennyiünk közös ügye, ezért arra kérjük a közlekedőket, hogy minden körülmények között közlekedjenek körültekintően, hiszen járművel vagy gyalogosan is élet-halál kérdése lehet a KRESZ szabályok betartása!
A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:
- A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
- A jelzőlámpával illetve csapórúddal felszerelt vasúti átjárókon akkor szabad fokozott figyelemmel áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad. A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/órás átlagsebességgel szabad áthaladni.
- Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni. A vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban)!
Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul!
Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít. A sorompóberendezés működését, meghibásodását, üzemzavarát jelzik a berendezések, a mozdonyvezetőket is értesítik az üzemzavarokról, rendellenességekről. A vonatokkal az átjárót ilyenkor a biztonság érdekében csak lassan, max. 15 km/órás sebességgel közelítik meg. A szabályok betartásával ilyen helyzetekben nem alakulhat ki balesetveszély.
A fokozott figyelési kötelezettség, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.
A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr.
A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat.