Pénzcentrum • 2024. március 18. 15:33
Az előrejelzések szerint a következő napokban komoly fagykárok keletkezhetnek a gyümölcsösökben. Sajnos a klímaváltozás miatt a jövőben az aszály és a jégverés mellett a hazai agráriumnak fokozottan fel kell készülnie arra, hogy a tavaszi fagyok egyre nagyobb pusztítást fognak okozni.
A telek enyhülése és rövidülése miatt a növények vegetációs időszaka egyre korábban kezdődik, mint ahogyan azt a tavaszi fagyok követni tudnák. Különösen a korai rügyfakadású gyümölcsökre (kajszi, meggy, alma, szőlő) jelent évről-évre növekvő veszélyt a tavaszra mint átmeneti évszakra jellemző gyakori fagy és hideg. Az éghajlat fokozatos változása miatt egy héttel korábbra tolódott az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon, ami a következő évtizedekben a jelenleginél átlagosan 30-35 nappal hamarabb következhet be, ami összességében egy hónap változást jelent.
Ez a haszonnövényeink fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezethet. Különösen a kajszi, cseresznye, meggy, szőlő és alma termelőknek kell minél hamarabb új adaptációs stratégiákat kiötletelniük, mert egyes szimulációk a 2050-2060-as évtizedre a maihoz képest 85-90 százalékkal kevesebb termést mutatnak, a tavaszi elfagyások következtében.
Az elmúlt 30 évben országos átlagban április 10-re esett az utolsó tavaszi fagy. Ha az 1970-80-as éveket tekintjük, akkor ez még április 19-én történt, azaz több mint egy hetes korábbra tolódás történt, mely 4,2-szer nagyobb esélyt ad elfagyásra. Az Alföld déli részén, Vas és Zala megyében, a Balatonfelvidéken, Baranyában pedig közelíti a két hetet, amely már 6-szor nagyobb kockázatot hordoz magában medencében és hazánkban, a vegetációs időszak kezdete a korábbiakhoz képest akár 30-35 nappal is korábbra tolódhat, így – ugyan kis eséllyel, de – átléphet az utolsó téli hónapra, azaz februárra.
A legvalószínűbb, hogy az ország nagy részén az évszad közepén március közepére, míg az évszázad második felében március első heteire tolódik a növények aktív, vegetációs időszakának kezdete.
Ez a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és esetenként a mostaniaknál még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Összességében elmondható, hogy a felmelegedés és az éghajlatváltozás miatt a tavaszi fagykárok kockázata folyamatosan nő Magyarországon. A következő évtizedekben a gazdáknak egyre nagyobb problémát fog okozni a növények korai rügyfakadása és virágzása, mely jelentős terméskiesést és minőségbeli romlást eredményezhet.
Ha Magyarország az elkövetkező évtizedekben is fenn akarja tartani az önellátását és az agrárgazdasági értelemben vett piaci pozícióit, szem előtt kell tartani, hogy a környezeti és klimatológiai feltételek a mezőgazdaságban folyamatosan változnak és egyre sürgetőbb az adaptációs cselekvési tervek gyakorlatba ültetése. A magyar agrárium egyik legjelentősebb kihívása az új klímareziliens növényfajták nemesítése, alkalmazása és ezzel párhuzamosan a precíziós technikák és technológiák minél szélesebb körben való elterjesztése.