Nemigen lehet már halogatni az euróbevezetést: rengeteg magyar járna jól, ha ezt meglépnék

Ahogy a korábbi években, 2023-ban is több száz interjút készítettek a Pénzcentrum szerkesztői elsősorban gazdasági, pénzügyi témában, de találkoztunk művészekkel, kutatókkal, tudósokkal és a legkülönfélébb területeken tevékenykedő szakemberekkel. Természetesen az Utazás rovatba is kerültek fel szép számmal beszélgetések, hogy olvasóink mindig naprakészek legyenek a témában. Kiderült idén például, hogy mi lesz a magyarok slágerországa ezen a télen, miért lenne egyre sürgetőbb az euró bevezetése hazánkban, miért emelkedtek meg a Balaton körüli szállásárak 30-40 százalékkal is akár és mi a helyzet a hazai sípályákkal ezeken az enyhe teleken.

Legizgalmasabb interjúink közül válogattuk ki a legjobbakat, hogy legyen mit (újra)olvasni az év utolsó napjaiban.

Betett a téli tavasz a magyar sípályáknak?

Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter Egyesület elnöke még januárban beszélt a nemzetközi trendekről és a hazai sípályák helyzetéről is a Pénzcentrumnak adott interjúban. Ha még emlékszünk, tavaly ilyenkor a szokatlanul enyhe időjárása miatt több hazai és szomszédos sípálya is kénytelen volt ideiglenesen bezárni, így sokan elkezdtek aggódni.

A síszezon nemcsak Ausztriában, az alpesi országokban, hanem Magyarországon is kitolódik. A két évvel ezelőtti szezonban például egészen húsvétig lehetett itthon síelni. Tapasztalhatjuk, hogy minden évben egyre később érkezik az ősz, a tél, a tavasz. Sokszor van még szeptemberben kánikula, és ha megnézi a meteorológiai statisztikákat, látja, hogy gyakran későn jön meg a nyár, és még kellemetlenül hűvös a május, a június.

 -vázolt az elnök a trendeket.

Ma már szinte minden sípályán a természetes hó mellett technikai hóval is dolgoznak, ami nehezebben olvad el. Egyrészt nagyobb hóvastagságot gyártanak, plusz a hótaposó gépekkel, ratrakokkal ezt be is döngölik. A síturizmusban nagyon fontos elem, a technikai fejlődés, és ez egy kifejezetten összetett eljárás, melyhez kellenek víztározók, hógyártó berendezések, stb.

A sípályáknál, főleg a hazai sípályáknál két dolgot fontos kiemelni: az egyik, hogy technikai hógyártás nélkül gazdaságosan hosszútávon nem üzemeltethetőek, a másik, hogy muszáj mindegyiknek négyévszakossá válnia. Ez nemcsak a magyarokra, hanem javarészt az összes síterepre vonatkozik. Ezen felül az is fontos, hogy a téli időszakban még több attrakciót kell nyújtaniuk, a nyári időszakba pedig másfajtát.

A magyar vasút

Az idei év egyik nagy témája minden bizonnyal a magyar vasút kétségbeejtő helyzete volt: elég csak a vágányzárakra, a késésekre, a lerobbant eszközparkra, a vonalbezárásokra gondolni és a szakemberhiányra gondolni. Többek között erről is beszélgettünk még februárban Hódosi Lajossal, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatójával. Mint elmondta, 

a benzinár stop utáni időszak a vasúti személyszállítás számára egy rég nem látott lehetőség, hiszen az energia és az üzemanyag árának növekedése a spórolás irányába tereli a lakosságot. A vasútnak ebből a helyzeti előnyből sikert kell kovácsolnia. Jól látszik, hogy semmilyen állami ösztönző, vagy kényszerítő intézkedés, nem tudott volna nagyobb hatást gyakorolni, mint a mostani helyzet. Ehhez azonban a vasútnak képesnek kell lennie alapvető célját teljesítenie, azaz a személyszállítás területén a lakosság mobilitási igényeit kiszolgálni. Ha a vasút jó eljutási időket, megfelelő utazási élményt tud kínálni és mind ehhez XXI. századi állomási környezetet biztosít, akkor képes az utazóközönség számára versenyképes alternatíva lenni a buszos és egyéni közlekedéssel szemben.

Az első fizikai találkozási pont, ahol az ügyfél a vasúttal találkozik, azaz az állomás, ahol sok esetben a mai napig áldatlan állapotok uralkodnak. Folytatni kell az elmúlt évek rekonstrukciós munkáit első körben a legforgalmasabb állomásokon - mondta az ügyvezető igazgató. Ami a vasúti infrastruktúrát illeti rendkívül fontos, hogy 2030-ig a személy- és áruszállítás szempontjából legforgalmasabb hálózati elemek egyenszilárdságúvá váljanak és újra elérhetőek legyenek legalább a kiépítési sebességek, függetlenül az egyéb nagyobb vasútfejlesztési projektektől, így egy versenyképes hálózat tud létrejönni. A mostani zavarérzékeny hálózat felszámolásával, ez a megújult hálózat már alapja tud lenni egy új menetrendi struktúrának.

Egyre több magyar nyugdíjas költözne a mediterrán álomszigetre

Máltát vagy nagyon szereti valaki, vagy nagyon nem – ez abból adódik, nagyon más a közeg, mint amihez hozzászoktunk. Ha elmész Ausztriába vagy Németországba, azt érzed, hogy Európában vagy, de ha elmész Máltára, egy teljesen másik világba kerülsz. Talán sokan hallottak már róla, de csak kevesen ismerik igazán a Földközi-tenger közepén fekvő szigetcsoportot, Máltát, holott évről évre egyre több magyar fedezi fel magának. Ennek ellenére egészen megosztó: vagy nagyon szereti valaki ezt az egyedi milliőt, amit a sziget áraszt, vagy nagyon nem. Az élet, a mentalitás és a nyelv furcsa keveréke itt a dél-olasz, az arab és a brit hatásoknak. Kifejezetten szolid árakon nyaralhatunk, persze ez függ igényeinktől is, és nem meglepő módon pár kint élő és dolgozó magyarral biztosan össze fogunk futni, hiszen rengeteg honfitársunk él Máltán. De nem csak dolgozni mennek, hanem már vannak, akik a nyugdíjas éveiket is ebben a mediterrán környezetben képzelik el, ennek egyik legfőbb oka, hogy a fővárosi és a balatoni ingatlanárak utolérték a máltai lakásárszínvonalat. A sziget feltérképezésében Hangya Edina, a Máltai Idegenforgalmi Hivatal vezetője volt a segítségünkre.

Amióta itthon kilőttek az ingatlanárak, sokan a Balaton helyett inkább egy mediterrán országban néznek nyaralókat, akár csak nyárra, akár nyugdíjas korukra. Szabó Éva, Máltán élő magyar korábban idegenvezetőt, most már ingatlanszakértőt is keresték már ezügyben több alkalommal is, igaz ők még nyugdíj előtt vannak, de tervezik, hogy majd kiköltöznek, de olyan is volt, akik befektetési célból vásárolt ott ingatlant. Sokan dolgoznak kizárólag az interneten keresztül, számukra is kiváló lehetőség ez, ráadásul a repülőút csak 2 óra, és sokkal kellemesebb az éghajlat.

Az ingatlanárak nagyjából a budapestiekhez hasonlóak: egy lakás 200-250 ezer eurónál kezdődik, ennél olcsóbban már nehéz találni. Az egyszobás lakások viszont minimum 55 négyzetméteresek, a kétszobásak legalább 80, a 3 szobásak 120nm körül vannak.

Életükért küzdenek a magyar fürdők

Megállapítható, hogy a pandémia egyik legnagyobb vesztesei hazánkban a fürdők voltak az ismert okok miatt és hiába kaptak ígéretet, a kormány még nem tárgyalt a hazai fürdőkkel, miután ők tulajdonképpen kimaradtak a turizmusvédelmi akciótervből  - mondta februárban a Pénzcentrumnak adott interjúban Balogh Zoltán, a Fürdőszövetség főtitkára. A bezárásokkal kapcsolatban megtudhattuk, hogy turisztikailag releváns fürdő véglegesen nem zárt be, csupán átmeneti jelleggel. Magyarországon valamivel több mint 400 vizes létesítmény van, de ebben benne vannak az uszodák, illetve azon pici regionális fürdők is, mint amilyen egy kis falusi strand - de ezek amúgy is csak a nyári szezonban vannak nyitva. Kb. 220 azoknak a száma, amelyek egész évben nyitva vannak, és valamilyen turisztikai vonzerőt jelentenek. Ez lehet világszinten, országosan vagy regionálisan is. A tíz legnagyobb magyar fürdő az európai turisztikai térképen is szerepel. De nagy a baj:

változatlanul a 27 százalékos áfa hatálya alá tartozunk, évek óta próbáljuk elérni, hogy a szállodásokhoz hasonlóan mi is a kedvezményes áfakörbe kerüljünk, ez eddig nem valósult meg. Az, hogy később kerül nálunk bevezetésre az NTAK, inkább probléma, mivel az új dátum, július1., pont szezon kellős közepe. Egyedül a Szép-kártya zsebeinek a megszüntetése releváns döntés számunkra: külföldi turisták aránya drasztikusan csökkent a covid, majd a háborús helyzet miatt, viszont ezzel párhuzamosan a belföldi turisták száma megnőtt. És egyrészt a gyengülő forint miatt többen átgondolták, hogy elmenjenek-e külföldre, és talán volt bennük még egy pici tartás is a covidtól: ez visszavetette az utazási kedvet. A Szép-kártya zsebeinek az átjárhatósága, ami már megvolt már az előző évben is, egyértelműen látszott a fürdőkben, hogy lendített a forgalmon.

Hazai csúcsborokkal támad 2023 egyik legnagyobb dobása

Dr. Simon Botond és felesége egy elmulasztott borkirándulás után döntöttek úgy, hogy összehozzák közös platformra a borkedvelőket és a hazai borászatokat, hogy mindenki időben értesüljön az ilyen jellegű eseményekről, és nem mellesleg új élményeket fedezhessen fel minél egyszerűbben. Az Országos Bortúra először egy weboldal volt, mára azonban már applikáció is, melynek elsődleges célja a hazai borturizmus élénkítése, de szeretnének borélmény közösségeket is létrehozni, ahol a hasonló érdeklődésű emberek kapcsolódni tudnak egymáshoz. A lényeg szerinte az lenne, hogy értőn fogyasszuk a bort, miközben új élményeket szerzünk és minél több helyet felfedezünk az országban.

A világ mostanra tényleg nagyon felgyorsult, és felszínes lett. Legutóbb a covid mutatta meg, mekkora szükségünk van olyan emberekre, olyan közösségre, ahol jól érezzük magunkat. Ez lehet egy kislétszámú közösség is, akik összetartanak, akikre lehet számítani, akikkel lehet egy irányba menni, beszélgetni.

Világsztárral robbantott a legújabb magyar fesztivál

Hogy milyen kihívásokkal néz ma szembe egy kis fesztivál szervezője, hogyan lehet piacon alapon működtetni egy rétegzenét kínáló rendezvényt, és hogy miért pont a Zalai-dombság egyik legeldugottabb települését választották helyszínül, arról Badacsonyi Tamást beszélt a Pénzcentrumnak. Az Örvényesvölgy fesztivál igazgatója azt is elmondta, 2023-ban különösen nagy kihívás a jegyárbevételekre alapozva, piaci alapon sikert elérni, hiszen még korrekt bérezés mellett is őrült nehéz munkaerőt találni. De természetesen szót ejtettünk a fesztivál legnagyobb sztárjairól is.

Nem mérlegeltük azt, hogy hány fesztivál van Nyugat-Magyarországon, mert mi abból indultunk ki, hogy egyedit, különlegeset és olyat tudunk mutatni, ami nincs máshol - gondolok itt elsősorban  lenyűgöző környezetünkre, a színpadok hátterére

 - mondta az interjúban, majd így folytatta: egy völgyben vagyunk, alul patak csorgadozik, a völgy túloldalán a „hegyen” bükkösök, tölgyesek hatalmas fáikkal, a nagyszínpad mellett 31 dámszarvasunk figyeli az esti koncerteket. És gondolok az előadóinkra, akikkel nem feltétlenül vagyunk tekintettel a környékünkön széles körben bevett zenei ízlésre és trendekre. Köszönhetően annak, hogy részei lehetünk térségünkben az idei év legjelentősebb kulturális programsorozatának: a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Programnak, a támogatásukkal egy igazán különleges kínálat állt össze. 

30 százalékos áremelés a balatoni szállodáknál

Károly Tamás, a Club Tihany Üdülőközpont Zrt. igazgatója májusi interjúban a balatoni szállodák helyzetéről beszélt. Mint elmondta, változik a világ: egy nagy balatoni szálloda 40 évvel ezelőtt, nyitáskor még 450 fős személyzettel indult neki a nyárnak, ma ugyanannyi vendéget alig 200 fővel szolgálnak ki. Az árakkal kapcsolatban elmondta, A dinamikus árazás miatt változó az áremelkedés mértéke, 15 és 30 százalék között, szobatípustól, időszaktól függően, az átlag kb. 20 százalék. Minden szálloda nagyjából így korrigálta az árait, nem volt más választásunk, hiszen minden emelkedett, a beszállítói árak és természetesen a béreken is emeltünk, nem csak a kötelező minimálbér-emelés mértékéig, hiszen azért szerencsére jóval fölötte van a bérszínvonal nálunk. Ha nem így lenne, akkor nem lenne ember, aki gondoskodjon a vendégekről, szép tiszta környezetet teremtsen, finom ételeket főzzön, foglalkozzon a gyerekekkel az animációs programokon, és kiszolgálja az igényeket a wellness részlegen vagy az éttermekben.

A vendégeink elfogadták ezt, hogy ezeknek az árát muszáj megfizetni. Azzal is egyre többen tisztában vannak, hogy ma már dinamikusan áraz szinte minden a szálloda, így aki időben foglalja le az utazását, az kedvezőbb áron jut hozzá.

Ezért is tapasztaltak idén januárban, februárban, és még márciusban is egy nagyon erős hullámot, ami meg is lepte őket. Utána persze beáll ez is egy jellemző szintre, és mentek egész nyárra, őszre is a foglalások.

Nincs már hova emelni az árakat a Balatonnál?

A rengeteg májusi eső nem kedvezett ugyan a tavaszi balatoni turisztikai szezonnak, de megágyazott egy kitűnő nyárinak: Fekete Tamás szerint nem emelték a vállalkozók oly mértékben a szolgáltatásaik árát, mint az szükséges lett volna számukra a korábbi eredményesség megtartásához. A Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke a Pénzcentrumnak adott interjúban beszélt még a több évszakos Balaton programjáról, az ilyenkor mindig felmerülő súlyos munkaerőhiányról és a lehetséges megoldási stratégiákról.

A munkaerőhiányról elmondta, ahol a munkavállalókat megbecsülik emberileg, szakmailag és anyagilag is, ott hosszú távon lehet gondolkozni, építkezni.

Természetesen van egy nagyon erősen meghatározó demográfiai folyamat is az országban: sajnos mi is azon nemzetek közé tartozunk, ahol a társadalom elöregedése tapasztalható, és ezért évről évre egyre többen esnek ki a munkaerőpiacról, olvad az utánpótlás. Van egy bizonyos számú elvándorlás is, ezzel is tisztában vagyunk, éppen ezért biztos vagyok benne, hogy ez a kérdés mindig is porondon lesz, ám aki időben felkészül, megfelelően tervez, az ennek a problémának a nyomását enyhíteni tudja.

Az árakkal kapcsolatban kifejtette, emelkedni fognak a szállásárak, de ezen nincs is mit csodálkozni:

ha bemegyünk egy áruházba, ott is látjuk, hogy változtak az árak, és sajnos nem lefelé, hanem felfelé mozdultak el. Ha kifizetjük otthon az energiaszámlánkat, akkor látjuk, hogy sok esetben többe kerül, mint a korábbi években. Mindez a turisztikai szektort halmozottan érinti, nem is beszélve a munkaerő költségeiről: aki meg akarja tartani az alkalmazottait, az kénytelen több bért kínálni, mint tavaly.

Az emelkedő költségeket be kell építeni az árakba, de természetesen súlyozva, azaz nem lehet 100%-ban mindent a vendégekre hárítani, meg kell találni azt az optimális középutat, ahol még megéri nyitva lenni és szolgáltatni, és a vendég is ki tudja fizetni. Lehet, hogy a mostaninál is többet kellett volna emelniük a szolgáltatóknak, mégsem tették meg, hiszen egyelőre óvatosak.

Milliós fizetéssel is nehezen találnak szakembereket ezekre a munkákra

A fesztiválszezon elején Botond Szabolcsot, a Magyar Turisztikai Program Alapítvány társelnökét kérdeztük a szektor helyzetéről. Mint elmondta, a munkaerőhiány továbbra is súlyos a rendezvényszektorban, és ahogy előre látható volt, a járvány alatt munkát, munkahelyet váltók nem jöttek vissza tömegesen. a rendezvényszervezés- és szolgáltatások világa nem professzionalizálódott még szakmává sehol a világon. Ennek következtében hiányzik az a fajta társadalmi, gazdasági beágyazottsága, ami “ütésállóvá” tenné válsághelyzetekben. A “szakmává válásnak” sok összetevője van, amik közül a hazai rendezvényipar is jó párat teljesít, de ami a munkaerő megszerzése és megtartása kapcsán láthatóan hiányzik, azok a látható életpályamodellek a szakmában, amik a belépő fiatalok és a tapasztalt szakemberek számára stabil távlatot mutatnának, egyben vonzóvá tennék a szektort. Egyre több cég biztosít kiszámítható és magas keresetet, megfelelő körülményeket és egyéb céges juttatásokat.

Budapesten rendezvényszervezőként átlagosan havi nettó 350-500 ezer forint körüli keresettel lehet számolni. A hangosító is egy sokrétű szakma, hiszen nemcsak koncerteket, vagy előadásokat hangosíthat, de különféle konferenciákon is szükség van hangosítóra. A technikai szakemberek átlagosan nettó 400 ezer - 1 millió forint közötti keresetet érhetnek el függően a képzettségüktől.

500 magyar étterem került célkeresztbe: a szlovákok, horvátok sok téren lepipálnak minket

Óriási kihívásokat tartogatott az elmúlt egy év is a hazai vendéglátás számára, tavaly év végén még tömeges bezárásokról szóltak a hírek, de talán korai volt még temetni a szektort. Herczeg Zoltán. A Dining Guide TOP100 Étteremkalauz felelős kiadója szerint általánosan elmondható, hogy a magas infláció minden vendéglátóhely életét befolyásolja, de ezek mellett az is látható, hogy azok a vendéglátóhelyek, amelyek frekventált turisztikai desztinációkban vannak, esetenként még jelentősebb forgalom növekedésekről is beszámolnak. Egészében nézve pedig az látható, hogy a vendéglátóhelyeken a fizetőképes hazai vendégek költési képessége és száma csökken. Az elmúlt években már sok vendéglátóhelyet elvesztettünk, a tavalyi év végére és az idei év elejére inkább az időszakos bezárások, nyitvatartási időszakok szűkítése, a szolgáltatások és a kínálat csökkentése tapasztalható.

Az egész ágazat nagyon nehéz helyzetben van, de a hazai vendégközönség kiszolgálására szakosodott vendéglátóhelyeket érinti a legsúlyosabban ez a válság.

Ennek megfelelően a vidéki éttermek vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen a hazai fizetőképes kereslet csökkenését ők érzik meg a legjobban.

Így utazhat bármelyik magyar fillérekért télből a nyárba

Bocsák Zsófia, Kartago Tours augusztusban kinevezett vezetőjével még októberben a téli szezonról beszélgettünk, hiszen több újdonságot is bevezetett az utazási iroda. A téli üdülés a magyar piacon másodlagos vagy harmadlagos, nem annyira elterjedt, sajnos nem mindenki engedheti meg magának, így a téli időszak egy kicsit háttérbe szorul. Ám idén a nyári sikereken felbuzdulva a téli szezont saját charterekkel, teljesen új desztinációkkal kezdték meg. Elsőként került be a magyar kínálatba Omán, ezen belül a salalah-i tengerparti rész, amit hol a Kelet Karibjának, hol a Kelet Svájcának neveznek. Ez az Arab-félszigetnek az az oldala, amelyik az Indiai-óceánnal van kapcsolatban, fehér homokos tengerpart, pálmafák, türkizkék víz, gazdag élővilág, mindez hétórás repülőúttal közvetlenül Budapestről elérhető télen. Ár/érték arányban jelenleg ez egy rendkívül jó ajánlat.

A szultánság nagyjából 40 éve nyitotta ki az országot, a turizmussal intenzíven kb. 10 éve foglalkoznak. Omán közvetlen szomszédja az Egyesült Arab Emírségeknek, ami a másik kiemelt célpontunk, de Magyarországon hajlamosak az utazók egyenlőségjelet tenni közé és Dubaj közé, holott az Emirátusok egy hét emírségből álló, természeti értékekben, kultúrában hihetetlenül gazdag ország. Általánosságban elmondható, hogy ma még itthon keveset tudunk ezekről a vidékekről, pedig érdemes lenne megismerni. Most van éppen egy erőteljesebb felfutása az országnak a magyar piacon, de a cégcsoporton belül Prágából, Romániából már évek óta mennek ide járatok. Úgy tűnik, a magyar piac most érett meg rá.

Ha többet megtudnál Ománról, az alábbi cikket feltétlenül olvasd el:

Az interjú teljes terjedelmében pedig itt érhető el:

Kikkel vannak tele a pesti luxushotelek?

Újabb és újabb szállodák nőnek ki a földből Budapest belvárosában szinte egyik pillanatról a másikra: van olyan terézvárosi, nem túl hosszú utca, ahol a negyedik hasonló egység nyílt az utóbbi egy-két évben. Vajon meddig nőhet még ez a szegmens a fővárosban, kikkel fogják megtölteni a még csak most épülő fél tucat ötcsillagos hotelt és hogy tudnak majd beilleszkedni a belváros szövetében - többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Siklósi Anitával a frissen nyílt Hampton by Hilton Budapest City Centre igazgatójával.

Igen, sok szálloda van a belvárosban és környékén, de a mi esetünkben a lokáció azért fontos előnyt jelenthet, hiszen tényleg csak pár lépés a Bazilika. Nem hinnénk, de az a 100 méter különbség néha sokat tud számítani.  De ami nekünk a legnagyobb előnyünk szerintem, hogy ebben a kategóriában ez az első branded szálloda itt a környéken, és a Hilton azért egy nagyon jó hívószó. Látjuk is, rögtön a nyitás után már magas a foglaltságunk, 60-70 százalékon megyünk.

A jelenleg éppen épülő 5-6 darab ötcsillagos budapesti szállodára létjogosultságára is rákérdeztünk, szerinte azt majd a jövő eldönti, hogy kinek van igaza, vagy hogy melyik irányba volt érdemes elmozdulni.

De én azt gondolom, az építtetők nem vaktában lövöldöznek a térképre, épp Budapest találták el, ezért döntöttek mellette, hanem alaposan felmérték a piacot, mielőtt belevágtak a beruházásba. Budapest, mint turisztikai desztináció, kiemelkedő, elképesztően sokféle programot kínál, amiért érdemes jönni. Éppen ezért van létjogosultsága, minden kategóriának a piacon.

Ezért sem lehet halogatni az euróbevezetést

Taskár Tamás. A TUI hazai sales managere  szerint jóval kisebb volumenben, de az emberek szívesen mennek melegebb éghajlatra. Ugyanakkor beindultak már a nyári előfoglalások is, ezeket a csomagokat ősszel különösen nagy kedvezménnyel lehetett megvásárolni.  Az utazási irodák 2023-as évi működésével kapcsolatban elmondta, hogy

míg korábban kizárólag az árlistát használtuk, addig mára ez már teljesen eltűnt szinte.  A TUI már a covid előtt meghozta azt a döntést, hogy a továbbiakban nem ad ki papírt alapú árlistát, hogy ne kelljen annyit nyomtatni, illetve hogy sokkal dinamikusabb lehessen az árképzés. Előtte éveken keresztül forintos katalógusunk volt, és meg kellett adnunk egy kalkulációs árfolyamot, de ha romlott a forint, az minket befolyásolt, ilyen esetekben kellett utólagos kalkulációt végezni, és előfordult, hogy módosítani kellett az árat. Ezt nem vette jó néven a piac. Ma már sokkal könnyebb dolgunk van, mert eurós árakkal dolgozunk, persze forintban is be lehet fizetni az aktuális, napi árfolyamon, de ma már a partnereink nagy része euróban fizet. A mi életünk is könnyebb lenne, ha Magyarországon is bevezetnék az eurót.