Lelépnél az országból? Ilyen egyszerűen lehetsz francia állampolgár: egyre több magyar választja

Franciaország egy csaknem 644 ezer négyzetkilométeren elterülő, 67,65 milliós népességű, északnyugat-európai ország. Államformája köztársaság, hivatalos nyelve a francia, noha az országba érkező bevándorlók igyekeznek megőrizni a saját nyelvi szokásaikat. Történelmi és kulturális szempontból is a világ egyik legmeghatározóbb országa, egy gazdasági nagyhatalom. Franciaország vezető ágazata a mezőgazdaság, azon belül a szőlőtermesztés és borkíszétés teszi nemzetközileg ismertté. Gazdasági és foglalkoztatottsági szempontból kiemelkedően teljesít az országban az autóipar, vegyipar, kohászat, gépipar, elektronika, élelmiszeripar és textilipar.

Nem véletlen, hogy az ország rengeteg külföldi munkavállalót vonz évente, a legfrissebb statisztikai adatok szerint 7 millióra tehető azoknak a száma, akik gazdasági megfontolásból telepedtek le országban. Közülük jelentős arányt képviselnek a magyarok is, ám a pontos számukat sajnos nem tudni, mert azt sem a francia, sem pedig a magyar statisztikai hivatal nem méri. Egyes becslések szerint ugyanakkor több mint 5 ezer honfitársunk élhet az országban.

De mi a helyzet akkor, ha épp most gondolkodunk azon, hogy Franciaországba költöznénk, ott alakítanánk ki a jövőnket, és akár francia állampolgárrá is válnánk? A Pénzcentrum az ehhez szükséges folyamatnak járt utána.

Verhetetlen a Nyugat vonzereje a magyarok körében

Mielőtt belevégnánk annak fejtegetésébe, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki francia állampolgárrá váljon, azelőtt érdemes pár szót ejteni az ország demográfiai adatairól. Vagyis ha épp a költözésünket tervezgetjük, akkor mégis mire számítsunk a népesség összetételét illetően. Nos, Franciaország összességében egy nagyon színes nemzet, legalábbis az ország statisztikai hivatalának (INSEE) legfrissebb statisztikái szerint. Ebből ugyanis kiderül, hogy 2022-ben összesen 7 millió bevándorló élt Franciaországban, ami a teljes népesség 10,3 százalékát jelentette. A letelepedők közül 35 százalékot tett ki azoknak az aránya, akik francia állampolgárságot is szereztek, és 4,5 millióan voltak azok, akik ezt nem.

Azt is érdemes még tudni, hogy a legtöbb bevándorló jelenleg Afrikából érkezik az országba (48,2 százalék), míg a második legnagyobb küldőnek Európa számít (32,3 százalék). A 2021-es statisztika ezt illetően még pontosabb képet ad: eszerint a legtöbben Marokkóból, Algériából és Tunéziából érkeztek az országba (együttesen 50 700 fő), de meglepő módon rengeteg spanyol, olasz és belga származású ember (24 500 fő) is úgy gondolta, hogy jobb lesz neki Franciaországban.

Sajnos a magyarok pontos arányára vonatkozó adatokat az INSEE nem közölt, így ebben a kérdésben csupán egyéb kimutatásokra lehet hagyatkozni. Eszerint Franciaország a magyarok körében is vonzó célpont, és legalább 5 ezren élnek ott.

Mely nem is elképzelhetetlen, hiszen korábban megírtuk: a tükörstatisztikák és a hazai adminisztratív adatok azt mutatják, hogy az Európai országokba vándorló magyar állampolgárok száma a 2012-ben mért 70 ezerről 2019-re 60 ezer főre csökkent, de 2020-tól ismét növekvő tendenciát mutat, így mára meghaladta az 50 ezer főt. A legkedveltebb célországok a külföldre költözők körében egyértelműen Nyugaton találhatók, a legnagyobb befogadók közé tartozik Németország, Ausztria, illetve Nagy-Britannia is. Egyes becslések szerint csak ebben a három országban mintegy 400 ezer magyar él.

Hogy egy idegen nemzet kultúráját megismerhessük, hogy a szokásaikat elsajátíthassuk, hogy külföldiként a lehető leghamarabb beilleszkedhessünk, ahhoz nem elég csak figyelnünk, érdemes beszélnünk azt a nyelvet is, amit a leendő lakhelyünkön használnak. Erre Franciaországban pedig kiváltképp szükség van, hiszen a helyiek csaknem 40 százaléka egyáltalán nem beszél semmilyen idegen nyelvet, az ügyintézés során viszont elengedhetetlen szót értenünk a másik féllel. A nyelvtanulásra egyébként ma már rendkívül sok lehetőség van, a hagyományos nyelviskoláktól az online oktatásig sok eszköz igénybe vehető rá.

Ezzel kezdd, ha Franciaországban tervezel élni

A Franciaországba költözés egyébként – szemben mondjuk Szlovákiával – nem túl bonyolult folyamat, uniós állampolgárként például nincs szükség vízumra ahhoz, hogy valaki beléphessen a francia határon belülre. Sőt, korlátozások nélkül kereshet magának munkát és szállást is az országban.

A harmadik országból érkezőknek viszont nem ilyen egyszerű a dolga, hiszen nekik a Franciaországba bútorozás előtt vízumot kell kérniük maguknak. Ám hogy pontosan kinek milyen vízumra van szüksége, az mindig attól függ, hogy honnan érkezett, milyen munkát szeretne végezni az országban, a munkaszerződését milyen időtartamra kötötte, és hogy mennyi ideig szeretne Franciaországban tartózkodni.

Ami ezzel kapcsolatban a lényeg, hogy vízumot mindenki Franciaország hivatalos vízum oldalán tud igényelni magának, feltéve, hogy rendelkezik érvényes útlevéllel, igazolvány fényképpel, egészségbiztosítás igazolással, franciaországi tartózkodási helyének igazolásával, valamint a tartózkodási időre megfelelő pénzeszközigazolással. Miután ez megvan, csak ki kell fizetni a vízumdíjat, majd meg kell várni, amíg a kérelmet az illetékesek feldolgozzák.

Ahogyan azt korábban már említettük, több millióan vannak azok, akik ugyan Franciaországban élnek és dolgoznak, de nem váltak francia állampolgárrá. Ennek oka, hogy senkinek sem jár automatikusan, bizonyos feltételeknek meg kell felelni hozzá. Az Európai Unió polgárainak például 2 évet kell az országban élniük ahhoz, hogy jogot szerezzenek arra, hogy Franciaország állampolgárai legyenek. Ezzel szemben a harmadik országból érkezőknek még tökéletes nyelvtudással is nehéz megszerezniük a hivatalos minősítést.

Így lehetsz francia állampolgár

Jó tudni viszont, hogy az állampolgárságot többféleképpen is meg lehet szerezni:

• A rokoni kötelékek bizonyítása gyakori módja az állampolgárság megszerzésének valamennyi fejlett európai országban. Ez a mód elsősorban azoknak kézenfekvő, akik nem Franciaországban születtek, ám az egyik szülőjük francia állampolgár. Emellett akkor is járható út lehet, ha egy közeli hozzátartozónk él Franciaországban rendelkezik állampolgársággal. Amire figyelni kell viszont, hogy az igénylőnek az igénylést megelőzően legalább 5 évet kell az országban élnie.
• Házasságkötéssel, feltéve, hogy a pár 4 évnél régebben él együtt, és az igénylő megfelelő szinten ismeri az ország hagyományait és nyelvét.
• Franciaországban születéskor automatikusan állampolgárrá válhat az a gyermek, akinek az egyik szülője rendelkezik az ország állampolgárságához szükséges összes joggal.
• Az anyagilag független külföldieknek is lehetőségük adódik öt évre állampolgárságot szerezni, amihez azonban saját vagy bérelt lakással és állandó lakhellyel kell rendelkezniük Franciaországban.

Így vásárolhatsz vagy bérelhetsz francia ingatlant

S ha már lakhely: a franciaországi ingatlan vásárláshoz nem szükséges senkinek állampolgárnak lennie, de a kiköltözésükkor sokan költöznek első körben inkább albérletbe. A francia ingatlanpiac ugyanis jelentős mértékben túlszabályozott és bürokratikus, ami miatt egy adás-vétel jelentősebb időt vehet igénybe. A rendszer ugyanakkor ezzel elhárítja az összes felmerülő problémát is, azaz megvédi az érintett feleket. A francia ingatlanvásárlásának ezen felül számos anyagi vonzata van, melyek közül természetesen a legfontosabb az ingatlanár.

A Deloitte Property Index 27 európai országra kiterjedő korábbi felmérése szerint a francia ingatlanok ára 4639 euró között mozognak, a legdrágább városnak pedig Párizs számít, ahol 14 622 ezer eurót (5,5 millió forint) kérnek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért. Az ingatlanvásárlás során további költségként merül fel az átruházási díj és az illeték, melyek együttesen az ingatlanár 7-8 százalékát teszik ki. Emellett a vevőnek számolnia kell a közjegyzői és közvetítői díjakkal is, melyek viszont változók.

Ezzel szemben a francia albérletpiac kedvezőbbnek bizonyul: a kivándorlók Párizs mellett előszeretettel költöznek Marseillebe, Lyonba és Strasbourgba is. Marseillere, Strasbourgra és Lyonra az átlagos, míg Párizsra általában a drágább árfekvés jellemző. A francia fővárosban a legfrissebb statisztikák szerint 2000 euró (762 ezer forint) körül mozognak az albérletárak, ugyanakkor gyakorta megesik, hogy lakásnak alig nevezhető helyiségeket adnak ki horror áron.

Ennyit kereshetsz Franciaországban

Végül pedig a francia munkaerőpiacról. Az INSEE adatai szerint tavaly egy átlagos magánszektorban munkát vállaló személy havi nettó 2630 eurót (1,002 millió forint) vihetett haza, ami az elmúlt évek legalacsonyabb fizetésének számított. Ezzel szemben a versenyszféra munkavállalóinak a fele kevesebb mint 2091 eurót (796 671 forint) keresett havonta, minden tizedik alkalmazott kapott 1436 eurónál (547 116 forint) alacsonyabb összeget, míg legalább 4162 euróra (1,585 millió forint) csak minden tizedik munkavállaló számíthatott. Összességében a nők tavaly 14,1 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak.

Összehasonlításképp: a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete kedvezmények nélkül 332 500 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve pedig 344 800 forintot tett ki. A költségvetési szférában átlagosan 330 200 forintot, a nonprofit szférában 347 600 forintot, míg a versenyszférában nagy átlagban 346 800 forintot lehetett keresni havonta.

S hogy milyen szakmákban tudsz érvényesülni, ha épp Franciaországban böngészel állást? Erre a francia munkaügyi központ tavalyi évről szóló statisztikája ad választ, melyben többek között azt vizsgálták, hogy mely területekre toborozták a legtöbb munkavállalót. A kimutatás szerint pincéreket, favágókat és konyhai alkalmazottakat kerestek legtöbbször a francia cégek, de komoly pörgés mutatkozott a karbantartók, mezőgazdasági munkások és a szakácsok között is.