Szánthó Péter • 2023. november 11. 18:01
Régen még a vonatjegyek árával vetekedett, manapság viszont iszonyatosan sok pénzbe és időbe kerül, ha valaki Budapestről Debrecenbe szeretne repülni. A magyar belföldi repülőjáratok már lassan 60 éve leálltak, így a súlyos költségek mellett még az is óriási szívássá teszi a dolgot, hogy legalább egyszer át kell szállni egy külföldi reptéren, hogy megtegyük az amúgy közúton 230 kilométeres távot.
Ha valaki megkérdezné, hogy a legegyszerűbb Budapestről Debrecenbe, majd vissza utazni, első körben az autót vágnám rá. Nagyjából 230 kilométer a legrövidebb út, azaz oda-vissza 460, egy 7 litert fogyasztó, benzines autóval 32,2 liter üzemanyaggal lenne megtehető. Ez a péntektől érvényes árakon számolva (597 Ft/liter) 19 223 forintba kerülne, plusz a pályamatrica (10 napos) 5500 forint, azaz összességében 25 ezer forint alatt megúszható a kaland. Időben ez forgalomtól függően kb. 2 óra és 20 percet venne igénybe, oda-vissza 4 óra 40 percet.
De vonattal is megtehető a táv, a Nyugatiból indulva másodosztályon odafelé 4940 forintért, elsőosztályon utazva pedig 5930 forintért - úgy számoltunk, hogy nincs országbérletünk. Visszafelé is hasonló árakkal számolhatunk a MÁV oldala szerint, azaz összesen másodosztályon 9 880 forint, elsőn pedig 10 780 forintba kerül összességében. Itt a hivatalos menetrend szerint 2,5 órás menetidőre kell számítani utazásonként, ez persze változhat.
A Volánbusz nem dobott ki lehetőséget Budapest-Debrecen viszonylatban, de van egy másik utazási mód, amire kevesen gondolnak:
a repülő.
Igen, el lehet jutni Budapestről Debrecenbe repülővel is, igaz, egy kicsit nagyobb szívás, mint az eddigi lehetőségek, és valamivel drágább is a kaland. Az egyik nagy repjegykereső oldal szerint november 29-i odaúttal és 30-i visszatéréssel már potom 113 ezer forintból is kihozható a dolog. Mindez összesen majdnem 55 óra utazás lenne. Az odaút úgy néz ki, hogy
- Budapestről elrepül az ember Hurghadába,
- ott vár több mint 24 órát,
- majd pedig felszáll a Debrecenbe tartó Wizz Air járatra.
Ez összesen 32 órányi utazást jelentene. Visszafelé pedig Debrecenből elsőként a londoni Luton reptérre kell elrepülni, ott várni 17 órát, és felszállni a budapesti gépre. Egyszerű, mint a pofon! De a visszaútra van olyan opció is, hogy Debrecenből elrepül az ember Londonba, majd pedig onnan 9 óra múlva Máltára, ahonnan röpke 4 óra várakozás után indul is a repülő Budapestre.
A legdrágább novemberi Budapest-Debrecen oda-vissza repülőút 163 ezer forintba kerül. Ez Pestről Sharm El Sheikhbe repít először, onnan Hurghada, majd Debrecen. Visszafelé pedig elsőként Londonba kell elmenni, onnan Frankfurt, és így vissza Budapestre.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Régen alig volt drágább, mint a vonat
Egyébként léteztek Magyarországon belföldi repülőjáratok, az 1920-as években egyes időszakokban például Budapest és Siófok között is lehetett repülni. Emellett a mult-kor.hu összesítése szerint a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) Budapest-Pécs-Kaposvár és Budapest-Nyíregyháza-Debrecen járatokat is közlekedtetett. A második világháborút követően alakult meg a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság (Maszovlet), amely 1946-tól Szombathelyre, Debrecenbe, Győrbe és Szegedre is szállított utasokat a budaörsi reptérről.
A repülőjegyek alig voltak drágábbak a vonatozásnál, így akkoriban elég vonzó alternatíva volt légi úton közlekedni országon belül is. 1954-től körjáratok is járták az országot: ilyen volt a Budapest-Győr-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Budapest vonal vagy a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen, és a Szeged-Békéscsaba-Debrecen járat. A menetrendet úgy tervezték, hogy bizonyos közös pontokon át is lehesen szállni egyik repülőről a másikra.
Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülőjáratot betiltottak, csak 1957-ben indult meg ismét a belföldi légiközlekedés a Budapest-Miskolc-Debrecen viszonylatban. Az újabb negatív fordulat 1963-ban jött, amikor Li-2-es gépeket leselejtezték, így meg is szűnt a a miskolci, a nyíregyházi, a békéscsabai, a kaposvári, a győri, a szegedi, a nagykanizsai, a szombathelyi és a zalaegerszegi járat is Budapestről. Végül a kegyelemdöfést az Il-14-esek kivonása adta meg a hazai belföldi járatoknak, 1969 márciusában megszűnt a Budapest-Pécs és a Budapest-Debrecen vonal is, azóta pedig nincsenek belföldi járatok Magyarországon.
Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt