Pénzcentrum • 2023. június 28. 19:07
A múlt héten az Atlanti-óceán mélyén megsemmisült Titan tengeralattjáró kapcsán sokakban felmerült a kérdés: miért mentek egyáltalán oda? A válasz nagyon egyszerű: mert megtehették. Az ilyen és ehhez hasonló extrém túrák csak egy nagyon kivételes társadalmi réteg számára számít elérhetőnek, a leggazdagabbaknak. Összeszedtük, milyen egyéb hihetetlen kalandokra vállalkoznak a a világ legnagyobb a szélsőségeket kedvelő utazók, és azt is megnéztük, mennyibe kerülnek.
Múlt hétfőn, június 19-én érkeztek az első hírek, miszerint keresés indult egy kis tengeralattjáró után, amellyel turistákat szállítanak a Titanic roncsához az Atlanti-óceánon. A mélytengeri expedíciókra szakosodott OceanGate Expeditions nevű magáncég nemrég a közösségi médiában tette közzé, hogy elindított egy ilyen utat. A vállalat, amely eddig még nem reagált az értesülésekre, rendszerint 250 ezer dolláros (85 millió forint) részvételi díjat kér nyolcnapos expedícióin egy férőhelyért a karbonszálas tengeralattjáróin "nem mindennapi élményt és valami különleges felfedezését" ígérve.
A Titan fedélzetén öten tartózkodnak, Hamish Harding brit milliárdos, szerint egy pakisztáni származású Nagy-Britanniában élő üzletember, Shahzada Dawood és 19 éves fia is, az amerikai Stockton Rush, a merüléseket szervező vállalkozás alapító-vezetője, valamint Paul-Henry Nargeolet francia Titanic-szakértő, a jármű vezetője. Csütörtök óta azt is tudjuk, mind meghaltak.
A roncsokat egy kanadai hajóról távvezérelt víz alatti robot segítségével találták meg csütörtök reggel 488 méterre a Titanic roncsának orrától mintegy 4 kilométeres mélységben. Mint mondta, a törmelékmező arra utal, hogy a nyomáskamra összeroppant. A Titan merülőhajó 2021-ben és 2022-ben sikerrel eljutott a Titanic roncsaihoz, az idei lett volna oda a harmadik expedíciója. A hír az egész világot sokkolta, a Nemzetközi Titanic Társaság (Titanic International Society) társalapítója és elnöke, Charles Haas szerint. A Titan merülőhajó tragédiája után ideje lenne megfontolni, hogy ne szervezzenek több túrát a Titanic roncsaihoz.
Minek ment oda?
Az első kérdés, ami felmerül ilyenkor az olvasóban: hogy minek mentek oda? Mi viszi rá az ennyire gazdag embereket, hogy ezekre a veszélyes kalandokra vállalkozzanak? Hát a drága élmény elsősorban, amihez egy átlagember nem nagyon férhet hozzá. Az embereknek veleszületett vágyuk a felfedezés: tulajdonképpen a találmányok is a kíváncsiságból és abból vágyból születnek, hogy többet tegyünk, lássunk. Ma már létezik a technológia, amely az utazókat korábban elképzelhetetlen helyekre juttatja el a Föld legmagasabb pontjától kezdve egészen a legmélyebbekig, sőt, ma már az űr sem elérhetetlen annak, akinek van erre 55 millió dollárja. Ezek az újdonságok a gazdagok egy szűk rétege számára nagyon vonzó.
Érted megmászom az Everestet
Az egyik legnagyobb kihívást jelentő utazás, az 8500 méteres túra a Föld legmagasabb pontjára, hiszen a hegymászás finoman szólva is veszélyes. Az emberi szervezet konkrétan haldoklik a csúcson lévő alacsony oxigénszintű levegő miatt, és a hegyen manapság kialakult „dugók” csak fokozzák a kockázatot. A 2023-as év volt az Everest egyik leghalálosabb szezonja, 17 ember vesztette életét - és összesen eddig több mint 300-an haltak meg a mászás megkísérlése közben itt, köztük nemrég Suhajda Szilárd is.
A szakértők már több alkalommal is aggodalmukat fejezték ki az ottani túlzsúfoltság miatt, az elmúlt években a rönkakadályokról és szemétkupacokról készült fotók vírusként terjedtek el a világhálón. Aki látta az Everest című filmet, az tudja, hogy ilyen magasságban a mentés esélye nagyon-nagyon kicsi, és a halottakat a csúcson hagyják, mert a lehozásuk is óriási kockázat, arról nem is beszélve, mennyire költséges. Az kockázatok ellenére minden évben több százan kísérlik meg megmászni a csúcsot.
Nepál 11 000 dollárért (115 ezer forint) ad ki engedélyt, de ez csak a jéghegy csúcsa. A turisták átlagosan 50 000 dollárt (17 millió forintot) költenek az engedélyekre, a felszerelésre, a vezetőkre, a szállításra, az élelmiszerre és az oxigénpalackokra.
De még ezt is lehet extrázni: az osztrák székhelyű Furtenbach Adventures Everest Signature Expedíciója 21 napos, több mint 200 000 dollárba kerül, ami 67,6 millió forintnak felel meg. A prémium élmény egy felkészülési támogatással kezdődik, saját luxustáborral várják a turistákat az alaptáborban, két serpával és egy hegyi vezetővel. Van olyan alternatíva is, ami egy 25 000 dolláros (8,5 millió forintos) ejtőernyős kirándulás, tehát a napokig tartó túrázás után még helikopterrel felviszik a kalandorokat, és a több mint 8000 méter magas Everest előtt szabadeséssel az egyik legmagasabb zuhanási zónában landolnak - írja a Fodors.com
1600 km 10 millióért?
A World Expeditions 150 napos túrája Nepál teljes hosszában, keletről nyugatra viszi végig a lelkes túrázókat, akik ezalatt több mint 1600 kilométert tesznek meg gyalogosan, és a legeldugottabb hegyi falvakat látogatják meg a szélsőséges éghajlaton. De a társaság persze minden étkezést megszervez, és a hegymászók szakértői kísérettel utaznak, mégis, csak a legedzettebbek és a legtapasztaltabbaknak érdemes elindulni a világ egyik leghosszabb túrájának teljesítésére.
A túra ára 30 000 dollár, 10 millió forint személyenként.
Pingvincsapásokon
A világ legnagyobb sivatagába elutazni és ott életben maradni sem egyszerű vállalkozás (igen, az Antarktisz tulajdonképpen sivatagnak számít, hiszen földrajzi definíció nem a homokban, nem a kopárságban, és még csak nem is a tikkasztó melegben határozza meg azt, hogy mi számít sivatagnak, hanem az olyan területeket nevezik így, ahol rendkívül alacsony a csapadékmennyiség).
Már maga az utazás is sokat kivesz a kalandoroktól a kiszámíthatatlan tengeri átkelések és a zord időjárás miatt, a célállomás pedig túl száraz, túl hideg és túl szeles az emberek számára. Az Antarktisz mégis népszerű úti céllá vált az elmúlt években, és idén várhatóan több mint 100 ezer ember látogat el oda. Magyar utazási irodák is szerveznek oda utakat, az 1000 úttal 4 millió - 8 millió forintért juthatunk el, ez azonban még nem tartalmazza az összes költséget, a kötelező vízálló felszerelések, egyes biztosításokat, a fakultatív programok árát és a borravalókat.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Kate és Leo nyomában
Ma még szinte félelmetesen keveset tudunk az óceánok mélyéről, a tengerfenéknek mindössze 20%-át térképezték fel eddig, ennek oka, hogy a nagyvizek alattomosak. Egy teljesen másik világ van odalent, ami jéghideg, koromsötét és extrém magas a nyomás. Ez persze egyeseket nem akadályoz meg abban, hogy újra és újra nekivágjanak, vállalva a veszélyt.
A milliomosok 3,5 és 7 millió dollár közötti összegért vásárolhatják meg saját tengeralattjáróikat, hogy lemerülhessenek a tenger mélyére, vagy olyan cégekhez fordulhatnak, amelyek expedíciókat kínálnak a sötét mélységbe. A Titanic hajóroncs amúgy évtizedek óta izgatja az utazókat, James Cameron, a hollywoodi kasszasikerfilm rendezője 33 merülést hajtott végre a helyszínen. Az OceanGate Expeditions ugyanezt a merülést
személyenként 250 000 dollárért, 84,5 millió forintért kínálta a 23 ezer kilós Titan tengeralattjárójával, amely ugye megsemmisült a múlt héten.
Sejtem, mi lesz a kozmoszban
De a leggazdagabbaknak a Föld már rég nem elég: az űrbe vágynak. Persze ez sem olcsó, ugyanannyiba kerül, mint az Titanic megtekintése: negyedmillió dollár. Az űrutazás, akár percekig, akár napokig tart, kockázatokkal jár, és komoly tesztek előzik meg.
A világ leggazdagabb embere és az Amazon alapítója, Jeff Bezos 2021-ben New Shephard nevű rakétájával tett utat az űrbe. Testvére, Mark Bezos, Wally Funk pilóta (a legidősebb nő az űrben) és a 18 éves Oliver Daemen (a legfiatalabb ember az űrben) kísérte el őt ezen a 11 perces szuborbitális repülésen, amely során több mint 100 kilométeres magasságba emelkedtek.
Elon Musk holdkörüli utakat tervez, sőt azt is, hogy 100 embert visz el a Marsra a SpaceX Starship nevű űrhajójával. Az űrhajózási vállalata 2012 óta teherszállítmányokat, 2020 óta pedig embereket visz a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Oroszország 2001 óta fogad turistákat a Nemzetközi Űrállomáson. Dennis Tito amerikai vállalkozó volt az első fizetős űrhajós; neki 20 millió dollárt (6,7 milliárd forintot) számlázott Oroszország egy egyhetes útért az ISS-re Szojuz repülőgépen.
De a NASA sem marad le: a valaha volt legdrágább útra árul jegyeket. Fejenként 55 millió dollárért (18,6 milliárd forint) három üzletember tavaly kibérelte a SpaceX rakétáját, hogy 10 napot töltsenek el az űrben. Lassan tényleg szükség lesz egy űrhotelre is, a tervek szerint 2025-ben meg is nyílik egy.
Címlapkép: MTI/AP/OceanGate Expeditions