Gosztola Judit • 2023. február 4. 06:55
Hiába kaptak ígéretet, a kormány még nem tárgyalt a hazai fürdőkkel, miután ők tulajdonképpen kimaradtak a turizmusvédelmi akciótervből, az energetikai támogatás pedig lévén nagyrészt önkormányzati fenntartásúak, nem kkv-k, szintén szóba sem kerülhet. Változatlanul a 27 százalékos áfa hatálya alá tartoznak, évek óta próbálják elérni, hogy a szállodásokhoz hasonlóan a kedvezményes áfakörbe kerüljenek, ez eddig nem valósult meg - mondta el a Pénzcentrumnak Balogh Zoltán. A Fürdőszövetség főtitkára beszélt még arról is, hogy több nagy egység önerőből megoldotta ugyan a fűtéskorszerűsítést, de a tartalékok mindenhol elfogytak mostanra.
Pénzcentrum: A rezsirobbanás óta hány fürdő zárt be ideiglenesen, vagy véglegesen Magyarországon?
Balogh Zoltán: Turisztikailag releváns fürdő véglegesen nem zárt be, csupán átmeneti jelleggel. Magyarországon valamivel több mint 400 vizes létesítmény van, de ebben benne vannak az uszodák, illetve azon pici regionális fürdők is, mint amilyen egy kis falusi strand - de ezek amúgy is csak a nyári szezonban vannak nyitva. Kb. 220 azoknak a száma, amelyek egész évben nyitva vannak, és valamilyen turisztikai vonzerőt jelentenek. Ez lehet világszinten, országosan vagy regionálisan is. A tíz legnagyobb magyar fürdő az európai turisztikai térképen is szerepel.
A legérdekesebb eset, ami nagy sajtóvisszhangot is kiváltott, a miskolci barlangfürdő bezárása, de hál istennek csak időszakos jellegűnek bizonyult. Hasonló módon még a nagyobb fürdők közül több részlegesen bezárt, vagy korlátozta egyes szolgáltatásaink elérhetőségét, így még a legnagyobb fürdővárosok esetében is érdemes előre tájékozódni az aktuálisan elérhető szolgáltatásokról. A bezárások azt a célt szolgálták, hogy elvégezzenek olyan felújításokat, amiket amúgy is kellett volna, de így az energiaválság kapcsán ezeket zárt ajtók mögött tudták megtenni. Elvégezték a feladatot, és közben energiát is megtakarítottak. Kisebb fürdők vannak a palettán, amik bezártak a téli szezonra, és majd vélhetően május végén, június elején nyitnak ki.
Van olyan állami támogatás jelenleg, amire pályázhatnak a hazai fürdők?
Nincs. Tavaly novemberben jelentette be turizmusvédelmi akciótervét a kormány, de ez sajnos a fürdőket nem, vagy csak minimális mértékben érintette, hiszen pl. a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése a mi szempontunkból irreleváns.
Változatlanul a 27 százalékos áfa hatálya alá tartozunk, évek óta próbáljuk elérni, hogy a szállodásokhoz hasonlóan mi is a kedvezményes áfakörbe kerüljünk, ez eddig nem valósult meg. Az, hogy később kerül nálunk bevezetésre az NTAK, inkább probléma, mivel az új dátum, július1., pont szezon kellős közepe. Egyedül a Szép-kártya zsebeinek a megszüntetése releváns döntés számunkra: külföldi turisták aránya drasztikusan csökkent a covid, majd a háborús helyzet miatt, viszont ezzel párhuzamosan a belföldi turisták száma megnőtt. És egyrészt a gyengülő forint miatt többen átgondolták, hogy elmenjenek-e külföldre, és talán volt bennük még egy pici tartás is a covidtól: ez visszavetette az utazási kedvet. A Szép-kártya zsebeinek az átjárhatósága, ami már megvolt már az előző évben is, egyértelműen látszott a fürdőkben, hogy lendített a forgalmon.
Volt még egy turizmust segítő döntés év végén, az energetikai támogatás, amiből a fürdők szintén kimaradtak, hiszen alapvetően a kkv-kra vonatkozik, ellenben a magyarországi fürdők több mint 90 százaléka többségi vagy teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működik.
Gulyás Gergely a január 12-i Kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva jelezte, hogy tárgyalni fognak a nehéz helyzetbe került fürdőkkel. Ez ügyben történt előrelépés?
Még nem. Tavaly, amikor érzékeltük az energiaárak drasztikus elszállását, kezdeményeztünk a kormányzattal egyeztetést, ez több szinten meg is valósult, tanulmányt is készítettünk arra vonatkozóan, hogy milyen javaslataink vannak, és ennek milyen költségvetési vonzatai lennének. Pont itt volt egy teljesen ellentétes irányú gondolat, mint amit végül a kormányzat döntött, az 5+4 százalékról beszélek.
Mi azt gondoltuk, hogy ha a 4 százalékból 2-t megkapnának a fürdők, az nagy segítség lenne a túlélés szempontjából, és így ha az attrakció működése biztosított, a ráépülő egyéb szolgáltatások, mint a szálláshely, vendéglátás működése is biztosítva lenne. Sajnos nem ez valósult meg, de a szálláshelyeknek elengedte a 4 százalékot a kormányzat. Ebben mi azt a kockázatot látjuk, hogy ha egy turisztikailag releváns fürdő olyan helyzetbe kerül, hogy kénytelen hosszabb időre bezárni, akkor egyértelműen megáll a környéken a turizmus: ha nincs attrakció, akkor nincs vonzerő.
Guller Zoltán a Pénzcentrumnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy Brüsszel kérésére kellett kivenni támogatást fűtésfejlesztésre.
A sajtótájékoztatón nagyon kedvező fejleményekről számolt be a vezérigazgató úr, amit részben alá tudok támasztani. Bár az, amit mondott, hogy akár überelhetjük a 2019-es számokat is, a tagjainktól begyűjtött adatok alapján mi nem tudjuk megerősíteni. Azt látjuk, hogy kb. a 90 százalékát már sikerült vendégforgalomban elérni a 2019-es országos átlagnak – persze tagjainknak csak egy része válaszolt, viszont a minta reprezentatív, mert ebben van nagy fürdő, kicsi, kelet-magyarországi, nyugat-magyarországi: ebből átlagot számolva nem tévedünk nagyot. Ez a 90 százalék bizakodásra ad okot. Árbevétel oldalról jobbak kis voltunk, mint 2019-ben, ennek van egy egyszerű oka, a covid időszakában jogszabály tiltotta a fürdőknek az áremelést, ez tavaly júniusban szűnt meg. Akkor mindenki árat emelt, átlagosan 20-25 százalékkal.
A korábbi időszakban is voltak olyan pályázatok, amelyekre elsősorban önkormányzatok tudtak pályázni, ez a hivatkozott 50 milliárd a legnagyobb fürdők számára lett volna elkülönítve, és igen, ez a forrás valóban a brüsszeli tárgyalások eredményeként akadt el, így ezek a pályázatok nem indulhatnak el.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Azonban mi készítettünk egy tanulmányt, amelyben javasoltuk, hogy olyan típusú támogatásoknak kellene most megvalósulni, amelyek az energiahatékonyságot növelik, és azonnal lehívhatók, nem pedig hosszú idő alatt. A jelen helyzet nagyon jól mutatja azt is, hogy a korábban megnyert pályázati pénzek milyen gyorsan tudnak erodálódni a hatalmas infláció következtében.
Több fürdő megoldotta saját erőből a felújítást, fűtéskorszerűsítést.
Hogyne, hisz már korábban említettem, hogy van tíz olyan nagy fürdőüzemeltető Magyarországon, akik a forgalom többségét bonyolítják, nekik nyilván egyszerűbb a helyzetük. Ők még rendelkeznek tartalékokkal, amit képesek energetikai projektekre kell fordítani, mert ebben a helyzetben ezek a beruházások már rövid távon megtérülnek. Viszont azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a korábban hivatkozott 50 milliárdos pályázat visszavonása ezen fürdők esetében éppen az ebből tervezett energetikai projekteket veti vissza a leginkább. Nem mellesleg ezek a nagy fürdők is felélték a korábbi tartalékaik jelentős részét.
Mi, fürdők egy picit szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint egy átlag vállalkozás, hiszen a legtöbb helyen a termálvíz rendelkezésre áll, és a fürdők korábban is használták az ebből eredő energiát, de itt azért még voltak tartalékok a rendszerben. A leggyakoribb használati mód a fürdési célú hasznosításon túl, hogy hőcserélővel ezt a meleg vizet az épület fűtésére, használati meleg víz előállítására fordítják, de a medencékből elfolyó vizek általában elmennek a csatornába, élővízbe 30 fok körüli hőmérséklettel. Ennek az elfolyó víznek az energiatartalma hőszivattyúval még hasznosítható. Most ezek a beruházások vannak napirenden, illetve a napelemes projektek, amik azért is fontosak, mert egy fürdő óriási energiafaló.
A Telexértesülései szerint mintegy 90 fürdő állami kisajátítását tervezheti a növekedési és versenyképességi kabinet, miközben azt is fontolgatja, hogy az így megszerzett fürdőket aztán magánüzemeltetőknek adja koncesszióba. Önnek erről a tervről, melyről persze még nem tudjuk, megvalósul-e, mi a véleménye?
A sajtóban megjelent hírt a kormányzat azonnal cáfolta, s a Magyar Fürdőszövetségnek sincsen erre a szándékra vonatkozóan semmiféle információja, de azt láttuk, hogy a hír megjelenését követően néhány fürdővezető, polgármester úgy nyilatkozott, hogy a fürdőjük nem eladó.
Nagyon nagy az ellenállás az NTAK-kal kapcsolatban a vendéglátósok felől, a fürdők esetében mi a helyzet? Ugye itt is július1. a határidő
Itt egy picit jobb a helyzet. Rendszeresen szokott lenni olyan egyeztetés az MTÜ-vel, ahol a turisztikai szakma különböző képviselői vannak jelen, így a Fürdőszövetség is, és csodálkozva értesült a többi szervezet, hogy a fürdők tulajdonképpen üdvözlik a NTAK-hoz való csatlakozást. Nem mondom, hogy ez nem jelent pluszfeladatot a fürdők számára, de még egy kisebb, közepes fürdő esetében is olyan beléptetőrendszer működik, ahol a szoftver szolgáltatója ezt automatikusan megoldja.
Azt láttuk, hogy szálláshelyek esetében egyéb információkat is bekérnek, de ha nekünk meg kell kérdezni egy vendéget, hogy honnan jött, hány éves, stb, ez a nyári csúcsban biztosan nem kivitelezhető. De azt, ki hogyan lépett be, hogy nyugdíjas, felnőtt vagy család, azt a jegyszoftverek tudják kezelni. Ez egy fontos információ, s a céllal messzemenően egyetértünk, hiszen marketingszempontból naprakész adatokkal fogak rendelkezni az MTÜ-ben, és nem kell várni statisztikákra. Mi is rendszeresen kérünk be adatokat a kollégáktól, és finoman fogalmazva az adatszolgáltatási hajlandóság nem minden esetben 100 százalékos. Illetve a nagyobb probléma az, hogy sokszor a merítés is más, nem ugyanazok a fürdők válaszolnak, így nem tudok összehasonlítani egyes időszakokat.
De persze vannak még megoldandó technikai problémák a fürdők esetében is. A legtöbb helyen ugyanis a diák- és a nyugdíjasjegy ugyanolyan áron futott, nem is tették ki külön, most külön kell majd őket kezelni, és ez hibázáshoz vezethet. Ezért mondtam, hogy számunkra nem biztos, hogy jó, hogy ez el lett tolva július 1-jére, a szezonon kívüli bevezetése és begyakorlása jobb lett volna. A másik, hogy azok a kisebb fürdők, akik nem egész évben működnek, és „tombolajegyet” adnak a belépőként, azaz nem használnak beléptetőrendszert, ott ezeket az adatokat utólag kell felvinni, és nagy kérdés, hogy ott a központilag biztosított szoftver hogy fog majd működni.