Eldőlt az osztrák sípályák, szálláshelyek, éttermek sorsa: erre készülhetnek az utazók 2022 telén

Pénzcentrum: Az Österreich Werbung Dél-európai régiójának vezetője volt korábban, nemrég érkezett Budapestre, az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal Közép-európai egységének élére. Miért éppen Magyarországot választotta ez alkalommal?

Oskar Hinteregger: Én a hegyekben nőttem fel, és ott számunkra nagyon fontos a szomszédainkkal ápolt jó kapcsolat, a nagyjából sikeres túlélés kulcsa, hiszen olykor eléggé kiszolgáltatottak vagyunk egymásnak ott fent. Én is szerettem volna jobban megismerni a szomszédunkat. A turizmusnak is az a lényege, hogy megismerjünk más kultúrákat, más helyszíneket. De maradjuk annyiban, hogy Magyarország mindig is a szívem csücske volt. Budapest folyamatosan változik, méghozzá a jó irányba, minden képzeletemet felülmúlja ez a város, kifejezetten pozitív a rezgése. Az Österreich Werbung, melynek régióvezetője lettem itt, az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal, és szeretnénk azt hinni, hogy nemzetközi összehasonlításban helyünk van a legjobbak között. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a sok különböző turisztikai szervezetet összefogjuk, a célokat közös nevezőre hozzuk. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy egy óriási változás kellős közepén vagyunk ismét, amire a megfelelő eszközökkel kell reagálni, éppen ezért komoly stratégiai fejlesztések állnak a háttérben, dolgozunk az új problémák megoldásain.

Egy olyan országban, mint amilyen Ausztria, melynek nagy része hegyvidék, a turizmus az egyik legfontosabb szektor a mezőgazdaság után. Sok olyan területe van az országnak, ahol ha nem lenne jelen a turizmus, az emberek nem feltétlenül tudnának megélni.

Mi elsősorban organikusan fejlődő közösségekkel dolgozunk együtt, hiszen tulajdonképpen ez a fenntarthatóság előszobája, csak így őrizhetünk meg minden értéket a következő generáció számára. Ám mindezek mellett legfontosabb feladatunk persze az, hogy promotáljuk az országunkat.

 Mi a legnagyobb különbség az emberek, az utasok és az utazások terén Dél-Európa és Közép-Európa között?

Ausztriában 2019-ben külföldről 31,9 millió látogatót regisztráltak, ebből 650 ezer vendéget fogadott Magyarországról, ez utóbbi több mint 2,1 millió eurós bevételt generál. Bízunk abban, hogy 2022 végére elérjük a 2019-es vendégéjszakák legalább 80%-át, habár a jelenlegi gazdasági és politikai kihívások ellenére a vendégéjszakák száma és a turizmusból származó bevételek összessége meghaladja a korábbi szinteket. Magyarország az egyik legnagyobb mértékben járul hozzá Ausztria turisztikai teljesítményéhez: folyamatosan a TOP 10 forráspiacok között szerepel. Ám jelenleg a leggyorsabban növekvő forráspiac az elmúlt 5 évben a Szlovák Köztársaság volt. A Romániából érkező látogatók pedig jelenleg jelentős növekedést produkálnak a téli sportok és a városlátogatások terén, különösen Bécs esetében.

Őszintén szólva az a benyomásom, hogy a fogyasztói magatartás tekintetében nincsenek lényeges különbségek Dél- és Közép-Európa között. A legszembetűnőbb talán a közlekedési mód. Ausztria és Olaszország, illetve Ausztria és Spanyolország közötti légi összeköttetés természetesen nagyon fontos, és az úti cél kiválasztását és a nyaralás eltöltésének módját nagymértékben meghatározza Ausztria közelsége.

És persze nyilvánvaló különbség van az országon belüli nyaralási célpontok kiválasztásában is: az olasz látogatók fele Tirolt választotta, ezt követi Karintia 26%-kal.  Ez nem meglepő, mivel ez a két tartomány Olaszországgal közös határon fekszik, és könnyen megközelíthető.   A magyarok ugyanezen okokból Stájerország és Karintiát választották a legszívesebben, ami a vendégéjszakák számát illeti. Ugyanakkor méréseink szerint sok magyar látogat el Bécsbe vagy Burgenland tartományba egynapos kirándulásra. Ez a fajta turizmus egyre jellemzőbb, különösen a szomszédos országok, Magyarország és Szlovénia felől figyelhető meg a rövid távú üdülések gyakoribbá válása. Ennek oka, hogy ezekből az országokból Ausztria elérhető közelségben van egy hétvégi kiruccanáshoz, és nem utolsó sorban alkalmas is rá. Egy másik szembetűnő különbség, hogy a magyar vendégek elsősorban az apartmanokat részesítik előnyben.

Ami azonban a közép-európai szomszédaink közös vonása, az a téli sportok iránti szenvedélyük, ezek miatt szívesen jönnek Ausztriába, de ezen kívül a nyári hegyi és szabadtéri üdülések iránt is növekszik az érdeklődés. A romániai látogatók az olaszokhoz és a spanyolokhoz hasonlóan jelentősen hozzájárulnak a város- és kulturális üdülésekhez, különösen Bécs és Salzburg esetében.

Melyek a legnépszerűbb időszakok a turizmus szempontjából?

Az évszakok népszerűségét nagyban meghatározza az iskolai szünidő. Július és augusztus, valamint a karácsony a legnépszerűbb időszakok a magyarok számára is.  A november eleji iskolai szünetben Bécs, a Duna menti Wachau-vidék, valamint Burgenland, köztük az egyik közkedvelt látványosság, a Familypark, és a grazi, linzi és salzburgi bevásárlások nagyon divatosak.

Melyek a legizgalmasabb turisztikai látványosságok Ausztriában, amelyekről talán kevesebben tudnak a magyarok közül?

Azt tapasztaljuk, hogy a magyarok szeretnek felfedezni, új élményeket megtapasztalni. Mint már említettem, az osztrák vidéket jól ismerik, ám Linz város építészete, azon belül is a Lentos Múzeum vagy az Ars Electronica Center talán még nem kapták meg azt a figyelmet, amit megérdemelnének. Ez igaz Bregenzerwald régió csodálatos fa építészetére is, ahol a hagyomány modern értelmezést kap. Egy másik talán kevésbé ismert úti cél lehetne, amit szeretnék kiemelni, az a sok izgalmas szabadidős program, amelyeken a hat nemzeti park bármelyikében folyamatosan részt lehet venni.

Miképp „élte túl” a szektor a járványt, milyen mértékű bevételkiesést szenvedett el a pandémia miatti bezárások okán?

Túlélte. A kormány által a járvány idején bevezetett gyors támogatási intézkedéseknek köszönhetően valószínűleg ez a pontos leírás. A bevételek a 2019-es 20,5 milliárdos csúcsról 2020-ra 12,1 milliárdra, majd 2021-re további 8,7 milliárdra zuhantak.  A belföldi piac erősebb szereplésével el lehetett kerülni az élesebb visszaesést. A számok értelmezésekor azonban tisztában kell lenni azzal, hogy a turizmusból származó bevételek nagy része a téli síszezonban keletkezik. Ugyanakkor a városokban a számos rendezvény és kongresszus elmaradása következtében a veszteségek viszonylag súlyosabbak voltak. Ezzel szemben az ágazatban idén folyamatos és nagyon biztató fellendülést tapasztalunk, az európai és a közel-keleti fő forráspiacaink, valamint Amerika nagymértékben hozzájárultak ehhez a fellendüléshez. Németország messze a legnagyobb forráspiacunk, amely a bevételek mintegy 40%-át adja. Ugyanakkor távol-keleti piacok nyilvánvalóan még mindig hiányoznak a korlátozások miatt, éppen ezért nagy örömünkre szolgál, hogy a japánok mostantól ismét utazhatnak.

Magyarországon az energiaárak miatt valószínűleg sok étterem és szálloda kénytelen lesz ideiglenesen vagy véglegesen bezárni, mi a helyzet Ausztriában?

A bezárás jelenleg nem opció, erről nincs szó. Ám értelemszerűen a turisztikai ágazat is különféle energiatakarékossági intézkedéseket fontolgat, ezek közé tartozik a hóágyúzás sűrűségének csökkentése, a kültéri fűtőberendezések betiltása, vagy éppen a közvilágítás intenzitásának csökkentése.  A kormány jelenleg is tárgyalásokat folytat a hatékony intézkedések és a pénzügyi támogatás véglegesítése érdekében, hogy enyhítse a magánszemélyek és a vállalatok növekvő üzemanyag- és élelmiszerárakból eredő terheit.

Nagyon valószínű, hogy fogyasztóként érzékelni fogjuk a megnövekedett költségeket az árakban, ugyanakkor azt tudni kell, hogy az idegenforgalmi ágazat kevésbé energiaigényes, mint azt sokan gondolják, a teljes energiafogyasztás 2,5%-át teszi ki csupán.

Sok szállásadó és szabadidős létesítmény az elmúlt években már jelentős beruházásokat hajtott végre az alternatív energiák terén, és ezért kevésbé érinti őket az energiaárak masszív emelkedése.

Sokat tanultunk a pandémiából, arra nem tudtunk felkészülni, jelenleg azért más a helyzet. Abban reménykedhetünk, amit a korábbi évek tapasztalatai bizonyítottak is, hogy a turizmus és a téli sportok egy kifejezetten reziliens szegmens, hiszen olyan egyedi élményeket nyújt, melyre az emberek kifejezetten vágynak és hiányzik nekik, ha nem férhetnek hozzá. Jól látszik, hogy az utazás az egyén mentális egészsége szempontjából is fontos. Az augusztusi adatokból, melyeket most kaptam készhez kiderül, hogy az utóbbi 25 év legjobb hónapját produkálta a szektor.  De feltehetően belassul a turizmus, hiszen olyan indikátorok vannak jelenleg az életünkben, melyek hatására nem tehet mást. Ugyanakkor az is érdekes kérdés, mi az igazi oka a bezárásoknak?

Azt tanultuk meg a covid alatt, hogy a világjárvány lehet az oka a bezárásnak, de ha egy adott cégnek már korábban is működési problémái voltak, akkor ez csak ürügy – és úgy látom, most is ez lesz. Ha egy cég már korábban is küszködött, akkor feltehetően most is komoly problémái lesznek, és így rá lehet fogni a bezárást az energiaárakra.

Mekkora átlagos áremelkedésre kell számítani az országban az éttermi szolgáltatások igénybevételekor és a szálláshelyeken?

A szálláshelyek és az éttermi szektor 10-15% közötti fogyasztói áremelkedéssel számol, az infláció mértéke jelenleg 9,3% az országban.

Hogyan készül Ausztria a síszezonra: várhatóan minden síközpont nyitva lesz idén?

Mindenki izgatottan várja már az előttünk álló téli hónapokat, különösen az elmúlt két COVID által megcsonkított szezon után, amelyek viszont igazi outdoor boomot indítottak el. A síelés továbbra is messze a legnépszerűbb tevékenység, de a sítúrázás, a hótalpas túrázás, a szánkózás és a korcsolyázás is sok új követőre talált az utóbbi időben. Ahogy a vendéglátóhelyek, úgy az üdülőközpontok bezárása sincs napirenden.

Idén drágulnak a sípályák?

Igen, az árak átlagosan 5-10%-kal emelkednek.

Ausztria a többi síelésre alkalmas európai vidékhez képest olcsó úti célnak számít?

Ez azért egy összetett kérdés, egy biztos: ár-érték arányban kifejezetten előkelő pozíciót foglalunk el Európában – de nem is érdemes ár alapján összehasonlítani az országokat. Mindenesetre olcsók azért nem vagyunk, nagyjából Németországgal egy árszínvonalon mozgunk.

Magyarországon is óriási a munkaerőhiány a turizmusban, feltételezem Ausztriában is hasonló a helyzet

A pandémia alatt azt láttuk, hogy csökkent a turizmus vonzereje, 4 hónapig zárva voltak az egységek, ezért sokan elfordultak a szektortól – ez nagyjából az összes európai országban lezajlott. Tény, hogy nem mindenki tért vissza turizmusba a pandémia után, és egész Európában óriási a verseny a tehetségekért. Azóta pedig az ismert okok miatt egyre több emberhez jutott el a 4 napos munkahét koncepciója, egyre népszerűbb, és ehhez minden szektornak és iparágnak alkalmazkodnia kell, ez alól a turizmus sem kivétel. Ha ekkora a nyomás, muszáj megoldást találni a problémára, most ezen dolgozik mindenki. És vannak is komoly előrelépések e téren. A megoldások között számba kell venni azt a lehetőséget is, hogy Európán kívülről hozunk be munkaerőt - persze ennek is vannak kockázatai, elég, ha csak a nyelvre gondolunk. Most úgy állunk, hogy kellenek az EU-n kívüli emberek, a szezonális munkavállalók kvótáját módosítani kell. Ugyanakkor látni kell, mi elérhető a helyi piacon: ha a munkanélküliségi ráta emelkedik, akkor elsősorban határokon belül kell megoldani a problémát.

Ezen kívül működő karrierperspektívák kellenek a turizmusban, és erősebben kell fókuszálni a karrierfejlesztésre: nem csak képezni kell a szektorban dolgozókat, de egyfajta perspektívát is nyújtani kell számukra, már csak azért is, mert aki eltöltött bizonyos időt a turizmusban, azok olyan kompetenciáknak lesznek a birtokában, melyek utána kifejezetten kapóssá teszik a több szektor számára. Jelenleg egy ponton a turizmusban dolgozók nagy arányban félreállnak, egy stresszmentesebb pályát választanak, mondjuk egy catering céghez szerződnek, esetleg külföldre mennek. Ez is része a rezilienciának: hogyan alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez a vállalkozások? Az Alpok térségének legnagyobb kihívása nem csak a munka, hanem az is, hogy el kell szállásolni a munkavállalókat: ez a csomag része. Ez tényleg komoly kihívás és kockázat a kis vállalkozásoknak.

(A képeket Stiller Ákos készítette.)