Nincs mese, áremelés jöhet a pesti fürdőkben: nem lehet tovább halogatni a Gellért felújítását

Pénzcentrum: A külföldi turisták elmaradása, valamint a bezárások mennyire viselték meg a budapesti gyógyfürdőket, strandokat?

Borosné Szűts Ildikó: 2020-ban, és 2021-ben nagyságrendileg 8 hónapon keresztül voltunk bezárva. Ez a 8 hónap összességében több mint 22 milliárd forint árbevétel kiesést jelentett, ez meghaladja a csúcsturizmus, a normál időszakot mutató 2019-es év bevételét, ami 18,4 milliárd forint volt. A külföldiek hiánya ebből a szempontból meghatározó, hiszen a bevételeink jelentős részét a történelmi fürdőink adják, tehát a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő. Ezekben változó módon, és arányban vannak jelen a külföldiek, a Széchenyi fürdőben 90 százalék fölött, a Gellértben 60, míg a Rudas gyógyfürdőben pedig mintegy 50 százalékban a külföldi turisták jelentik a vendégforgalmat.

Hány látogatója volt tavaly a budapesti fürdőknek, és hogyan alakult ez a szám az előző évekhez képest?

2019-ben közel 5 millió látogatója volt a fürdőinknek, ebbe beletartozott a Dagály strand is, ami már nem hozzánk tartozik, valamint a Király fürdő is, ami pedig már zárva van. A tavalyi évben 1,5 millió vendégünk volt, ez körülbelül harmada a koronavírus előtti időszaknak, csak úgy, mint a bevételünk is harmada volt annak az időszaknak. Ebben az évben ambiciózus tervünk van, szeretnénk a látogatószámot megkétszerezni, így közel 3 millió vendéget tervezünk.

Tehát a híres fürdőket főleg külföldiek látogatják. Mi a helyzet a magyar turistákkal, vendégekkel: ők hogy viszonyulnak hozzájuk?

A budapesti gyógyfürdőkhöz jelen pillanatban 13 létesítmény tartozik, ebből kettő strand, a Római és a Pünkösdfürdői strand, amelyek szezonálisan üzemelnek. Jelenleg két fürdőnk zárva van, a Király fürdő, és a felújításra kerülő Rác fürdő, ami tavaly került újra vissza a BGYH-hoz. A maradék 9 fürdőlétesítményből, amelyek állandóan nyitva vannak, a történelmi fürdőknél meghatározó a külföldi jelenlét. A többi fürdőben és strandon azonban a magyar vendégek jelentik a vendégforgalom jelentős részét, különösen a nyári időszakban.

Érdekes kérdés az, hogy a magyar vendégek látogatják-e a történelmi fürdőket. A Rudas fürdőben 50 százalék a magyar vendégek aránya, ott van egy törzsközönség, amely a Rudas fürdő speciális fürdőkultúráját élvezi már hosszú évtizedek óta, itt mondhatjuk, hogy több a magyar vendégünk. A Széchenyi és a Gellért fürdőben is van magyar törzsvendégkör, akik meghatározzák a magyar forgalmat, és bérletet váltanak, viszont ott ez az arány inkább a külföldi vendégek javára tér el.

Nem értjük, hogy ha egy külföldi fiatal jön Budapestre, számára bakancslistán van a fürdő látogatása, míg egy vidéki fiatalnak, aki Budapestre látogat, nem evidencia, hogy ellátogasson a fürdőink egyikébe, ezért ezen még dolgozunk.

A bezárás alatt milyen támogatásban, segítségben részesültek? Ez mennyiben tudta enyhíteni a károkat?

A bértámogatás, és a turizmus szektorra vonatkozó járuléktámogatás volt az, ami segítségként érkezett. Ez nagyságrendileg 1,2 milliárd forintot jelentett. Más volt a támogatás mikéntje és mértéke az első hullám alatt, valamint a mérték, illetve a minőség és a támogatás jelentősen változott a második hullámra. A külföldi gyakorlatban látott támogatást, ami a fürdők szempontjából meghatározó lett volna, sajnos nem tapasztaltuk idehaza.

A környező országokban azt láthattuk, hogy a fürdők a veszteségeik pótlására a 2019. évi eredményüknek mintegy 80 százalékát megkapták, illetve a munkavállalók is megkapták a bérük 80 százalékát, amit folyamatosan az állam finanszírozott. Nálunk a finanszírozás a bérekhez kapcsolódott. Volt ugyan járulékkedvezmény, így nem kellett munkáltatói járulékot fizetni 4 hónapon keresztül az első hullámban, utána pedig a 214 800 forintig a bér 50 százalékát finanszírozta a Kormányhivatal Foglalkoztatási osztálya országszerte.

Bár ez jelentős támogatás volt, összességében 100-110 millió havonta, azonban a mi teljes bérköltségünk bőven meghaladta a 300 millió forintot. Ha ezeket az arányokat összehasonlítom azzal, ami Szlovákiában és Ausztriában volt, ahhoz képest mi jelentősen kevesebb támogatást kaptunk, mint a fürdő szektor a környező országokban.

Hogyan érintették a bezárások, és a pandémia a dolgozóikat? Sikerült megtartani az állományt?

Mi körülbelül 850-900 fő közötti dolgozói állományt tudtunk megtartani. Sajnos egy csoportos leépítésre sor került 2020 őszén, amely a bezárt fürdőkhöz kapcsolódott. 2020 január utolsó napján a Nemzeti Sportközpont értesített bennünket arról, hogy visszaveszik a Dagály fürdőt az üzemeltetésünkből, így itt felszabadult nagyjából 50 munkatársunk. Őket megpróbáltuk megtartani, januárban és februárban még nem volt jele annak, hogy a koronavírus milyen hatással lesz ránk.

A Király fürdőt 2018 januárjától ÁNTSZ engedély nélkül üzemeltette a korábbi vezetés, így nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudjuk ezt a fürdőt nyitva tartani, így további 20 munkatárs szabadult fel. Nekik a nyári hónapokban tudtunk elfoglaltságot biztosítani, hiszen a két szezonálisan nyitva tartó strandfürdőnkbe mindig veszünk fel szezonális munkavállalót, azonban szeptembertől már sajnos nem tudtunk munkát biztosítani nekik. Ráadásul szeptemberben a kormány bezárta az országot, nem jöhettek szeptember elsejétől a külföldiek, így októberben sor került a csoportos leépítésre.

A többi munkavállalónkat megtartottuk, és számukra folyamatosan biztosítottuk a bérük 81,5 százalékát, ami nagy terhet képzett likviditás szempontjából, ezt csak hitelből tudtuk megvalósítani. Azt gondolom azonban, hogy ez fontos lépés volt annak érdekében, hogy amikor újra tudtunk nyitni, akkor gond nélkül tudtuk fogadni a vendégforgalmat, máskülönben, a szakképzett kollégák elengedésével ellehetetlenültünk volna.

Mennyire és miben érinti önöket a turisztikai ágazatba egyre jobban begyűrűző munkaerőhiány?

A munkaerőhiány az egész turisztikai szektort érinti. Őszi adat volt az, hogy a hazai turizmusból mintegy 40 ezer ember hiányzik. Mi is észleltük ezt a második félévben. Tavaly is folyamatosan éreztük a munkaerőhiányt, egyfolytában küzdöttünk ezzel a problémával.

Mindig volt 30-40 olyan szabad státuszunk, amelyet be kellett volna tölteni. Probléma ez a mi vonatkozásunkban is, hiszen vannak olyan munkakörök, amelyekben évek óta folyamatos a munkaerőhiány, ilyen például az úszómesteri munkakör. Nincs az országban elég úszómester, miközben, jogszabályi oldalról kötelező az úszómesterek foglalkoztatása bizonyos vízmélységű medencék vonatkozásában, és ez a helyzet így tovább fokozódott.

A másik probléma, hogy azok, akik nálunk dolgoznak, ők gyakran általános feladatkört látnak el, amit máshol is el tudnának látni. A pénztárosi munkakör a kereskedelemben bárhol megtalálható, csak úgy, mint a takarító. Ezért számunkra fontos volt, hogy azokat a munkatársainkat, akik nálunk dolgoznak, és megtanulták a folyamatainkat, a pénztárosok az informatikai rendszert, a takarítók a takarítási protokollt, a vegyszerek használatát, őket szeretnénk megőrizni.

Ezért idén január 27-én bérmegállapodást írtunk alá, alanyi béremelést valósítottunk meg 11 százalékkal, és emellett további differenciált bérfejlesztést is megvalósítottunk bizonyos munkakörökben, így egyes munkatársaink további 8-9 százalékos emelést kapnak. Fontos számunkra, hogy olyan versenyképes, és a munkaerőpiac szempontjából meghatározó béreket tudjunk kialakítani, ami részben megtartja a munkatársakat, valamint erősíti a társaság bevonzó képességét a munkaerőpiacon is.

Mely munkakörökben a legégetőbb most az emberhiány?

Úszómester mellett folyamatosan küzdünk a takarítóhiánnyal. Ez ugyan betanított munka, de országos szinten hiány van takarítókból. Küzdöttünk masszőrhiánnyal is, bár most azt látjuk, hogy a béremelést követően javult a helyzet, hiszen jelenleg minden munkakörben meghatározott minimum bérszinten veszünk fel embereket.

Ez azt jelenti, hogy egy masszőr vonatkozásában ez évtől minimum 370 ezer forint az alapbér, ennek kapcsán pedig azt látjuk, hogy azok a munkatársak, akik korábban esetleg nem minket választottak volna, most visszamondják a másik munkáltatókat. Ezzel lehet segíteni a masszőrhiányon. Műszaki oldalon is hiányok vannak, minden műszaki munkatársat és mérnököt elszív az építőipar, ez továbbra is változatlan.

Több beruházásra is készülnek, ezek közül melyek azok, amelyek idén elkezdődnek?

A COVID két éve azt jelentette, hogy teljesen leállítottuk a beruházásokat, és csak a sürgős, halaszthatatlan karbantartási feladatokat láttuk el, amelyek elengedhetetlenek a fürdők üzemszerű működéséhez. Ezért áttevődött a beruházások jelentős része 2022-re, és tolni fogjuk őket magunk előtt. 2018-ban szerződött a Társaság egy KEHOP forrásra, ami energiaracionalizálási megoldást jelent és 3 fürdőnket érinti. 2018-19-ben nem valósította meg ezt a Társaság, aztán a pandémia miatt nem volt erre lehetőségünk, így idén ezt mindenképp meg kell csinálnunk. A Széchenyi, a Lukács fürdőt és Csillaghegyet érinti ez a beruházás, alapvetően 800 millió forint értékében. A másik kiemelt idei feladat a tavaly visszavásárolt Rác fürdő üzemképessé tétele.

2010-ig felújítás alá került ez a luxus minőségű fürdő, viszont utána több mint 11 évig zárva volt, ami iszonyatos és komoly veszteséget okozott, az akkor ráköltött 8 milliárd forint az enyészeté lett.

Omladozó falak, csőtörés, ráadásul sok dolgot el is tulajdonítottak az épületből, így szinte elölről kell kezdeni a munkálatokat. 2010 óta megváltoztak a műszaki szabványok is, valamint az eredeti tervekhez képest nem minden valósult meg. A fürdőhöz tartozó szálloda is a mi tulajdonunkban van, viszont mi a fürdőkben vagyunk járatosak, nem szeretnénk szállodát üzemeltetni, viszont szeretnénk hasznosítani, és ebből is bevételhez jutni, ez adhat forrást a fürdő felújítására. A Gellért fürdő felújítása is kiemelt kérdés. A fürdő és a szálloda társasházként együtt épült több mint 100 évvel ezelőtt, szimbiózisban is működtek. A szálloda tulajdonosa elhatározta, hogy korszerűsítési felújítás indul a szállodában, ami nem teszi lehetővé azt, hogy a fürdő külön üzemeljen. Ráadásul a fürdő is több nagyon súlyos műszaki problémával rendelkezik, ezért ezt is fel kell újítani. Ez a harmadik dolog, amit idén el szeretnénk kezdeni, a fürdő felújítása a nyáron kezdődhet, és legalább két éves folyamat lesz.

Mennyire érinti rosszul önöket a kényszerbezárás után az, hogy most beruházás miatt kell zárva tartaniuk ezeket a fürdőket?

A Rác fürdő a korábbiakban nem volt nyitva, így az a korábbi bevételekhez sem járult hozzá. A menedzsment elképzelése, hogy a Rác fürdő felújítását követően amilyen gyorsan lehet, meg is nyitjuk azt a jövő év elején, és ez fogja a Gellért fürdő bevételét pótolni.

A Gellért fürdő bezárásával jelentős bevételtől esünk el, azonban ha a műszaki állapot nem engedi meg a működést, úgy ezt nem lehet nyitva tartani. Természetesen megpróbálunk mindent megtenni a vendégforgalom visszaállításáért a különböző akciókkal, valamint a fürdőink normál üzemeltetésével.

Korábban is említette már, hogy 2022-ben végre talpra állhatnak a fővárosi gyógyfürdők, idénre 3 millió vendéggel számolnak. Hogyan tervezik a kilábalási folyamatot?

Az első dolog, amit már tavaly megcsináltunk, az a bérletkonstrukciónk átalakítása. Kialakítottunk például egy GOLD bérletet, ami a történelmi fürdők bérlete, és átjárást biztosít a Széchényi, a Gellért és a Lukács fürdő között. Ez a bérlet egész évben megvásárolható, korábban erre csak az év elején volt lehetőség. Ezen kívül létrehoztunk 100 és 200 alkalmas bérleteket is. A 100 alkalmas bérletek kialakításával sok új vendéget nyertünk, ez egy kedvelt megoldásnak tűnik, jó lett a konstrukció.

A vendégeinknek nyújtott szolgáltatásainkat, is szeretnénk kibővíteni. A Széchényiben kialakítottuk a Private Medical Spa részleget, ami exkluzív szolgáltatást nyújt, orvosi vizsgálattal prevenciós és rekreációs szolgáltatásokat kínálunk. Tavaly megkezdtük a Thalion testkezelés szolgáltatást is, szintén a Széchényi és a Gellért fürdőben, a portfóliónkat beauty szolgáltatással is szeretnénk bővíteni, hiszen a külföldi fürdőkben már van ilyen, és ezzel is több lábon tudnánk állni. Ezen kívül persze visszatértek az éjszakai fürdőzések is a Rudas fürdőben, pénteken és szombaton.

Készülünk más rendezvényekkel is, a Széchenyi fürdőben szintén a spartyprogramok megrendezésre kerülnek szombat este, és ezek mellett csütörtökön és pénteken is szabadidős/kulturális programokat szeretnénk a fürdőzéssel összekapcsolni. A Palatinus strandon is készülünk rendezvényekkel, nem szokványos programokkal. Bízunk abban, hogy rendezvény oldalról is tudunk olyan sikeres programokat szervezni, ami majd visszahozza a magyar vendégeket és a turistákat is.

Tervezik a belépőjegyek árának változtatását is?

2020 decemberében jelent meg a kormányrendelet, ami befagyasztotta az árakat, így mi is a koronavírus előtti árakon szolgáltatunk most is. Időközben azonban komoly költségek jelentkeztek, a béremelkedéssel és az energiaköltségekkel.

Nálunk a költségek mintegy 50 százalékát a munkaerőköltség teszi ki, itt pedig folyamatosan növekszik a bérspirál, amit az árainkban érvényesíteni kell. Energia áremelkedés is volt, a földgáz 275 százalékkal, a villamosenergia több mint 300 százalékkal emelkedett, ez mintegy 740 millió forint többletköltséget eredményez.

Ezeknek a drágulásoknak egy részét a csak a jegybevételekkel tudjuk ellensúlyozni. 2022 júliusában így a 2020. évi és 21-es év inflációját követve tervezünk egy 8,7 százalékos infláció követő emelkedést a nem történelmi fürdőinkben. Két történelmi fürdőnkben pedig 20 százalékos áremelkedést szeretnénk megvalósítani, ez a külföldi vendégeinknek a 2019-es árhoz képest összesen 2 euró többletet jelent.

Az euró 2019-es árfolyamán a Széchenyi fürdő belépője euróban 17,7 euró volt, ha sikerül megvalósítani az áremelést, akkor júliustól ez 19,7 euró lesz. A hazai, elsősorban a budapesti vendégeink számára hangsúlyozzuk, hogy elérhető nálunk a Zsigmondy kártya, ami egy igazolvány, 5000 forintba kerül egy évre, és ezzel 2900 forintért látogathatóak a történelmi fürdők. Árban nincs nagy különbség egy mozijegyhez képest, és mi több szolgáltatást is nyújtunk, ráadásul a 20 százalékos emelés után a kártya használata 60 százalékos kedvezményt jelent majd.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA