Pénzcentrum • 2022. február 9. 17:01
Átlagosan 8-11 százalékos éjszakánkénti áremelés a szállásadók válasza a rezsiköltségek és bérek emelkedésére Kelet-Közép-Európában – derül ki a Szallas Group és a Nielsen IQ friss, magyar, cseh, román, lengyel és horvát szállásadók körében végzett felméréséből. Bár a munkaerőhiány riasztó probléma a turizmusban is, a digitalizáció felgyorsulása pozitív hozadéka a pandémiának. A magyar, román és horvát szállásadók harmada, illetve a cseh szállásadók negyede számolt be új digitális fizetési módok bevezetéséről.
A kedvező makrogazdasági kilátásokkal ellentétben a szállásadók a működésüket illetően egyik kelet-közép-európai országban sem túl optimisták. A fő gondot a növekvő rezsi- és bérköltségek jelentik számukra. A Szallas Group és Nielsen IQ felmérésében részt vevő magyar, cseh, román, lengyel és horvát szállásadók közül a többség a járvány után átlagosan 8-11 százalékkal emeli az éjszakánkénti árat, hogy biztosítsa a stabil működéshez szükséges bevételt.
A munkaerőhiány riasztó probléma, amitől az ágazat szenved. A legtöbb szálláshelyen kétségbeesetten keresnek takarítókat, szobalányokat, szakácsokat és pincéreket. A Nielsen IQ felmérése szerint Magyarországon szállásonként átlagosan 2,3, Romániában 2,1, Horvátországban 1,7 nyitott pozíció van. Bár Csehország relatíve bőséges munkaerővel rendelkezik a régió más országaihoz viszonyítva, mégis akad szálláshelyenként átlagosan 10,5 szabad pozíció.
A pandémia hatására a turizmusban is gyorsuló tendenciát mutat a digitalizáció, hiszen mind a szállásadók, mind a vendégek digitális kompetenciái ugrásszerűen fejlődtek az elmúlt két esztendőben. Ami az online foglalásokat illeti, Magyarország a legkiemelkedőbb a régióban, ahol 10 belföldi foglalásból 9 digitális csatornákon történik, szemben Horvátországgal (65%), Csehországgal (60%), Lengyelországgal (54%) és Romániával (26%).
Ezt a trendet az is magyarázza, hogy mivel a közelebbi, régiós úti célok iránt nő jellemzően a kereslet, ezeket az utazásokat többnyire egyénileg, saját szervezés útján bonyolítják le a vendégek
– magyarázta Szigetvári József, a Szallas Group vezérigazgatója. A digitális korban a fogyasztók túlnyomó többsége egyablakos, egyszerű, gyors és biztonságos fizetési megoldást igényel. Felismerve ezt az igényt, ahogy az a Szallas Group és a Nielsen IQ felmérésének adataiból látható, a cseh szállásadók negyede, a magyarok harmada, a románok 36 százaléka és a horvátok 38 százaléka új digitális fizetési módokat vezetett be a pandémia idején. A vizsgált országokban a szálláshelyek több mint fele csatlakozott az OTA-k által üzemeltetett fizetési rendszerekhez, azonban a fintech szolgáltatók fizetési megoldásainak (pl. Revolut, PayPal, GooglePay, AliPay) bevezetése egyelőre kevésbé népszerű.
A Szallas Group elkötelezett amellett, hogy a teljes fizetési folyamatot a hazánkban már bejáratott, saját integrált digitális platformon kezelje, függetlenül az utazást foglalók lakhelyétől és annak pénznemétől
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
– hangsúlyozta Szigetvári József, aki hozzátette, hogy a stratégiájuk kulcsfontosságú elemeként, a vásárlók igényeire reagálva, a Szallas Group szinten bevezetésre kerülő egységes rendszer a visszatérítéseket és a lemondásokat egyszerűen kezeli majd.
A magyar piacról szerzett tapasztalatainkra támaszkodva bizakodóak lehetünk, hiszen a világjárvány idején új fizetési módot bevezetett szállásadók 79 százaléka használta a mi megoldásunkat
- emelte ki Szigetvári József. A kormányok – keresve a módot arra, hogy a pandémia által sújtott turisztikai szektort bármilyen formában megmentsék – különféle fogyasztói ösztönző kampányokat vezettek be. Magyarországon a SZÉP kártya, Romániában a Tichete de vacanta, Lengyelországban a Bon turystyczny és Csehországban a Státní poukaz kerültek használatba vagy váltak kedvezményesebben felhasználhatóvá. Bár a turizmust népszerűsítő intézkedések gyakorisága és pénzbeli értéke országonként eltérő – pl. Magyarországon és Romániában a rendszeres ösztönzők értéke kb. 250 millió euró/év, a lengyel állam 800 millió, míg a cseh kormányzat 18 millió euró értékben bocsátott ki utalványokat a koronavírus-járvány kitörése óta –, ezeknek a programoknak a sikere nem vitatható.
A cseh Státní poukaz esetleges jövőbeni megszüntetésének és a magyar SZÉP-kártya bevásárlásra használhatóságának hírét is aggodalommal fogadták a helyi iparági szereplők, mivel a szálláshely-kihasználtság fenntartása állami támogatás nélkül 2022-ben kihívást jelenthet.