HelloVidék • 2021. augusztus 23. 08:15
Újra alkalmassá tették a dunai ártereket az időjárási szélsőségek mérséklésére, javítva az élőhelyek állapotát és a velük összhangban kivitelezhető gazdálkodási módokat is. A feladat elvégzésére égető szükség volt: ez elmúlt évtizedekben Európát súlyos katasztrófa-áradások sújtották a Duna és más folyók mentén. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához. A részletekről a HelloVidék kérdezte a WWF Magyarország szakembereit.
Elkezdődött a magyarországi folyók árterének helyreállítása és megőrzése. A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70 százalékát, Magyarországon a 95 százalékát ugyanis elválasztották a folyóktól. Pedig az árterek helyreállítása együttesen adhat megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.
A vizes élőhelyeknek fontos klímaszabályozó szerepe van
Erre szolgál egyfajta megoldásként a Danube Floodplain projekt, amelyben tizennyolc szervezet, továbbá négy stratégiai partner, vízügyi hatóságok, egyetemek, valamint természetvédelemmel és vízgazdálkodással foglalkozó civil szervezetek vesznek részt. Magyarországról a Szegedi Tudományegyetem, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a WWF Magyarország Alapítvány, valamint társult stratégiai partnerként az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja a feladatokat.
Ha érdek a cikk további része, és kíváncsi vagy rá, mit árultak el a projetkről az abban részt vevő szakértők, akkor olvasd el a teljes cikket HelloVidék oldalán!