Pénzcentrum • 2021. augusztus 8. 18:04
Egyre nagyobb feszültséget okozhat a magyar munkahelyeken, hogy a dolgozók nem tudnak elmenni nyáron szabadságra, vagy csak rövidebb időre, mint korábban megszokták. Sok cégnél ugyanis a tavaszi és téli kényszerleállás miatt a nyári hónapokban nem mehetnek szabadságra a dolgozók, míg a korlátozások hatását kevésbé megérző területeken pedig a túl sok megmaradt szabadság vezethet konfliktushoz.
Több ágazatban már második éve okoz komoly fejtörést a cégeknek a szabadságok kiadása és az alkalmazottak kikapcsolódás iránti igényének figyelembevétele - írja a Magyar Nemzet. A korlátozások nehéz hónapjai után az elfáradt munkavállalók között komoly feszültséget okozhat, ha a munkáltató a nyári hónapokra nem adja ki a szabadságot. Összességében idén már sokkal kiszámíthatóbban tervezhettek a munkáltatók és a munkavállalók a szabadnapokkal, mint 2020-ban, ám sokan azzal szembesültek, hogy most is le kell mondaniuk a nyaralásról.
A fizetett szabadságok kiadását a múlt évhez hasonlóan idén is megnehezítette a járvány okozta kiszámíthatatlanság és a hosszabb-rövidebb ideig tartó leállások következménye. Viszont amíg 2020-ban mindenkit felkészületlenül ért a járvány, és a fizetett szabadnapok nagy részét a pandémia első hónapjaiban használták fel a munkavállalók, addig idén sokaknak – elsősorban a szellemi munkakörökben – szinte az összes szabadnapjuk megmarad.
A járványhullámok alatt is működő ágazatokban a munkavállalók jellemzően nem pihentek, legtöbben a hagyományosan is a nyári hónapokra eső szabadságot várták.
A nyári szabadságok kiadása tehát sok foglalkoztatónak óriási munkaszervezési kihívást jelent a gazdaság újraindulásának időszakában. A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, évi hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalóknak ezt mindössze tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelenteniük. Fontos, hogy a munkaadó az előzetesen engedélyezett szabadságot már nem vonhatja vissza, ellenkező esetben a munkavállalónak és a családtagjainak az emiatt keletkező kárát kötelessége megtéríteni.
A kékgalléros munkakörökben sok területen ellenkező okokból kelt feszültséget a nyári szabadságolás: az iparban a járvány okozta bizonytalanság kezelésére több szereplő hosszabb munkaidőkeretet rendelt el. Ez azt jelenti, hogy az érintett beosztottak a tavaszi vagy akár a tavaly őszi leállások alatt is megkapták legalább az alapbérüket úgy, hogy nem végeztek munkát. Az érintett fizikai munkakörökben
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
dolgozók jelentős része ráadásul megszokta, hogy az iparban nyáron több gyár néhány hétre tervezetten leáll, csökkenti a kapacitását. A munkavállalóknak pedig ekkor van lehetőségük hosszabb szabadságra menni. Idén ugyanakkor nem állnak le a nagy ipari szereplők, sőt a munkaerőhiány miatt a dolgozók sok helyen nem mehetnek el szabadságra a nyári hónapokban.
Szintén búcsút kell mondaniuk a nyári vakációtól azoknak az alkalmazottaknak, akik a több hónap után újrainduló ágazatokban dolgoznak. A munkaerőhiány pedig több területen is nehezíti a helyettesítések megszervezését. A járvány alatt nem változtak a szabadság kiadásának szabályai.
A munka törvénykönyve szabályozza, hogy évente húsz nap alapszabadsága van minden teljes munkaidős foglalkoztatottnak. Az életkor szerint vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan pótszabadság jár a beosztottaknak. Az alapszabadságot köteles időarányosan kiadni a munkáltató, a húsz napból pedig hét napról az alkalmazott dönthet.