Hajdu László • 2021. március 31. 05:43
A pandémia egyik legnagyobb globális vesztese kétségkívül az idegenforgalom, turizmus. Hol tart most az iparág itthon? Miben látják a kiutat? Mikorra teszik a "visszapattanást" - kérdeztük a szakma néhány neves képviselőjét.
Visszafordulás az utazási irodák felé
A pandémia miatt az utazási irodák forgalmát a határzár szinte teljesen lenullázta, a kiutaztatás és a beutazás terén egyaránt. A Magyar Utazási Irodák Szövetség (MUISZ) adatai alapján az iparág visszaesése átlagosan 80%-os volt - kezdi nem túl optimistán Erdei Bálint, a Cityrama Utazási iroda ügyvezető Igazgatója, a MUISZ alelnöke.
Tavaly - kényszerből - a legtöbb iroda a belföldi piacra fókuszált, új, kreatív termékkel jelent meg, ezekre azonban kevésbé voltak vevők a hazai utazók. Ilyenek például az iskoláknak szervezett, egy adott tantárgyra (például irodalomra, történelemre) felfűzött programok. A fő cél a munkaerő megtartása volt, hiszen a turizmusban a magasan képzett, nyelveket beszélő szakemberek jelentik a legnagyobb erőforrást. Sajnos, ez nem mindenhol sikerült. Mégis, a szakember szerint az utazási irodák közül, aki eddig kitartott, az már ki fogja bírni a hátralévő nehéz hónapokat.
Az újraindulás már nehezebb kérdés. A piaci szereplők legnagyobb félelme, hogy lesz-e elég munkaerő, hiszen sokan tartósan elhelyezkedtek más szektorokban. E téren további problémák is nyomják őket: a buszos utak szervezőinél például az egy éves állás miatt a járművek újraindítása rengeteg plusz terhet jelent. Kérdés, hogy lesz-e akkora bevételük, hogy a buszokra felvett hiteleket képesek legyenek törleszteni.
Az utazási kedv megvan az emberekben, amikor lehet, szinte azonnal elindulnak. Először valószínűleg a közelebbi desztinációkba mennek, egyénileg, autóval. Majd a leisure utak futhatnak fel, Európán belül, ezt követi - optimista elképzelések szerint már idén ősszel - az üzleti-, konferenciaturizmus. Természetesen mindez függ az átoltottsági szinttől és az egyes országok ezzel kapcsolatos jogi szabályozásától is.
Alapvető feltétel, hogy a szolgáltatónak biztonságérzetet kell adnia az utazónak. Ugyanakkor ennek komoly költségvetési korlátai is lehetnek. Például, ha egy buszban csak 25 ember ülhet 50 helyett, akkor újabb járműre van szükség, amit a megrendelőnek kell megfizetnie. "Amig maszkos lesz a turizmus, addig nem ugyanaz lesz, mint eddig - árulta el a Pénzcentrumnak Molnár Judit. A MUISZ elnöke és az OTP Travel ügyvezetője hozzátette:
Az elmúlt 10-15 év jelensége, hogy - annak ellenére, hogy még mindig sokan lapozgatják szívesen az utazási irodák színes-szagos katalógusait - egyre többen először a honlapokról tájékozódnak, majd telefonon és e-mailen kommunikálnak az utazási tanácsadóval. Emellett természetesen sokan maguk foglalják le a szolgáltatásokat a neten. Az elmúlt néhány évben egy visszaforduló tendenciát is lát Molnár Judit. Mint mondja, a potenciális utazóközönség két okból tér vissza az irodák jelentette biztonsághoz. Egyrészt a távoli, egzotikus desztinációk esetében, ahol még az utcai feliratokat sem érti, nem beszélve a kulturális, mentalitásbeli, vallási, gasztronómiai különbségekről.
Egy konkrét közelmúltbeli esetet is említ Molnár Judit: egy család svájci utazását kellett teljesen átszervezni, mert a légitársaság - aki nem jól ismerte az érvényben lévő szabályokat - nem engedte fel őket a gépre Ferihegyen. Vasárnap délután több kollégájával intézték az átfoglalást, a kinti csatlakozást, a szállodai foglalás módosítását. Egyeztettek a nagykövetséggel, a külföldi partnerekkel, a szállodával, a rendőrséggel, a légitársaságokkal. "Saját szervezésükben az utasok nagy valószínűséggel itthon maradtak volna" - tette hozzá a MUISZ elnöke.
Molnár Judit szerint a világ turizmusának (ami 2019-ben a globális GDP 10%-át adta) még legalább 1-2 évre van szüksége ahhoz, hogy megközelítse az akkori számokat. Ő is úgy gondolja, hogy robbanásszerű lesz a beindulás. "Mindannyian emlékszünk rá, hogy tavaly nyáron a tengerpartokra - igaz, kisebb számban - indított charterjáratok is pillanatok alatt megteltek" - emlékeztetett a szakember. Molnár Judit szerint azonban
Mint mondja, nem lehet ugyanis egy kalap alá venni Izraelt, vagy Angliát, ahol a lakosság számottevő részét már beoltották, a harmadik világbeli országokkal, ahová nem tudni mikor ér el az oltás. Fontos szerepe lehet viszont a repülőtéri gyorsteszteknek. Molnár Judit nem hiszi, hogy a maszkviselés és a fertőtlenítés hamar kikopik az utazásokból.
Az "overtourism" jelenséget szerinte adminisztratív intézkedésekkel lehetne mérsékelni. Erre jó példa a velencei egynapos látogatási jegy bevezetése, vagy egyes múzeumok, nevezetességek korlátozott számban történő jegykiadási gyakorlata, amelyet például a granadai Alhambra is követ. Molnár Judit szerint azonban kérdés, hogy valami hasonlót meg lehetne-e valósítani a budapesti romkocsma negyedben. A tömegturizmusnak ez a szintje ugyanis már nemcsak a kerületi lakosokat, de a turistákat is zavarja.
A biztonságos alternatíva
Az alternatív túra- és programszervezők rendkívül értékes tudással, tapasztalattal rendelkeznek egy adott városról, kerületről, amit attrakciókba "csomagolva" tesznek a nagyközönség elé. Budapest megelőzi a kontinens összes nagyvárosát, a hazaihoz hasonló pezsgés sehol máshol nem tapasztalható.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A turizmuson belül a tematikus városi séták szervezői viszonylag kis visszaeséssel megúszták a járványt, legalábbis azok, akik a hazai közönségnek szóló programokat kínálnak. Ők szerencsések, mert nem közönségük, hanem közösségük van, akik rendszeresen visszajárnak programjaikra. Bár Merker Dávid a "Hosszúlépés. Járunk?" kezdeményezés vezetője azonnal árnyalja a "szerencsét":
Fájlalja, hogy a turizmus ezen szegmense semmilyen segítséget nem kapott, se bértámogatást, se járulék-elengedést, minden adót beszedtek tőlük, miközben megtiltották a működésüket. Merker Dávid szerint ez részben azért fordult elő, mert az Airbnb-hez, a Booking-hoz hasonlóan a jogszabályok lassan követik a való életet, a tematikus kulturális városi séták egyelőre önállóan nem jelennek meg a szabályozásban.
Ugyanakkor Merker biztos benne, hogy a korlátozások feloldása után ez a szektor fog először beindulni, hiszen a programkínálatuk szabadtéren, távolságot tartva, kis létszámmal, akár maszkban is működik, biztonságosabb, mint lemenni a sarki boltba. Teljesen más ez, mint egy buszos csoport. Ezért ők - nem kis optimizmusról téve tanúbizonyságot - már a tavaszi indulást tervezik.
A szállodaipar nagyon várja a boldog pillanatot
A "normalitásba" való visszatérés a szállodaiparban a járványhelyzet alakulásán kívül függ a szabályozó környezettől is. A Danubius Hotels szállodái november óta kizárólag üzleti, oktatási céllal érkező vendégeket fogadhatnak. A pihenő vendégek esetében ők is arra számítanak, hogy amint lehet, az emberek élni fognak az utazás lehetőségével - mondja Gál Judit, a cég Marketing és Kommunikációs igazgatója.
A szállodai vendégkör esetében is a biztonságra való igény lesz az elsődleges. Ezért dolgozták ki a "Biztos Pihenés" higiéniás protokollt. Nem elhanyagolható szempont az anyagi kockázat sem. Sokan csak akkor merik majd befizetni a nyaralást, amikor már feloldották a korlátozásokat. Ez viszont magában hordozza a rizikót, hogy a hirtelen felpattanó belföldi keresletnek köszönhetően a szabad szállodai kapacitás elfogy, mire meghozzák a döntést. Ezért mindenkit arra bíztatnak, hogy jó előre tervezze meg a nyaralását. Gál Judit szerint a járvány két fontos dologra tanította meg a szállodaipart, a rugalmas hozzáállásra és a folyamatos újratervezésre.
A mostani extrém helyzet egy belvárosi luxuskategóriájú hotelnek is feladja a leckét. Ők is csak üzleti, gazdasági vagy oktatási céllal érkező vendégeket fogadhatnak, az étterem pedig csak elvitelre vagy kiszállításra készít ételeket. "De a kényszerhelyzet kreatív ötleteket szült: egy-egy kiemelt alkalomra szóló étel- és italcsomagokat állítottunk össze, például nőnapra, Valentin-napra, vagy húsvétre. Ezekben egyéb kiegészítőket, például virágcsokrokat is kínálunk" - mutat rá a Párisi Udvar Hotel Budapest szállodaigazgatója, Schwindt-Kiss Andrea.
A millió dolláros kérdésre (vagyis, hogy mikor áll vissza a forgalom), Schwindt-Kiss Andrea szerint a teljes turisztikai ipar tűkön ülve várja a választ. "Az biztos, hogy amikor újra kinyitnak a szállodák minden vendég számára, és beindul a nemzetközi utasforgalom is, az egy nagyon boldog pillanat lesz az életünkben." Persze azt is hozzátette, hogy ők is
Egyetért vele, hogy a vendégek biztonságra való igénye velünk marad. A Párisi Udvar Hotel Budapest megfelel az egyik legmagasabb nemzetközi - tisztasági-, takarítási- és fertőtlenítési - minősítés, a GBAC akkreditációs feltételeinek. Elképzelhetőnek tartja, hogy a vendégek egy része a mostani megtakarításuk miatt az eredeti terveinél többet fog utazásra költeni, magasabb kategóriájú szállást választ. Ez természetesen kedvez egy Budapest epicentrumában lévő, 5 csillagos hotelnek. Valószínűleg emelkedni fog a kis létszámú rendezvények, meetingek száma is, ami szintén piaci előnyt jelent számukra.