Jobb, ha nem panaszkodsz: még a szlovákoknál is drágább az élet, mint itthon

Ismét összeállt a világ legdrágább országainak listája: a Ceoworld Magazine évente listázza így az államokat öt tényezőt vizsgálva. Ezek a megélhetési költségek (rezsi, közlekedés, ruházkodás, stb.), a lakhatás, az élelmiszerek, az éttermi étkezés ára, végül a vásárlóerő-paritás (tehát adott fizetésből mennyit lehet vásárolni, mennyit ér ténylegesen a pénz). A listán alapul New York eredményeit vették, amelyek a 100-as értéket adják ki, ehhez viszonytják, hogy mennyire drága az élet az országokban.

A TOP5-ben zömében európai országokat találunk, az élen Svájc végzett, utána Norvégia és Izland fért fel a dobogóra - egyedül Japán fért még be az európai országok mellé. Lássuk az első öt helyezettet:

• 1. Svájc
• 2. Norvégia
• 3. Izland
• 4. Japán
• 5. Dánia
  

Hazánk az összegzés 77. helyén végzett, tehát kb. a középmezőnyben a 132 országot felvonultató összesítésben. Akármennyire is drágának látjuk az életet itthon, Zimbabwe példál a 39. lett a drágasági listán, és Palesztína is jóval előttünk végzett (40.). A környező országok tekintetében teljesült a papírforma, kelet felé olcsóbb, míg nyugaton drágább az élet. Lengyelország például a 81. legdrágább ország a világon, míg Bulgária a 94., Románia pedig a 99. a listán, egyel pedig szerbia előzi. Ukrajna még ennél is hátrébb van, a 107.

A régió legdrágább országa Ausztria (21.), ami nem meglepő: arra viszont kevesen számítottak, hogy Németországban (29.) olcsóbb az élet, mint a sógoroknál, Szlovénia pedig a 47. az összegzésben. A csehek a 61. helyen állnak, a szlovákok vannak hozzánk a legközelebb, a 65. helyen a Ceoworld Magazine összegzésén.

Ami a lista alsó felét illeti, a legolcsóbb hely Pakisztán, amit Afganisztán, India, Szíria, Üzbegisztán, és Kirgizisztán előz meg.

Lőtávolban Ausztria?

Sokéves ígéret, vagy prognózis, hogy pár évtizeden belül utólérjük Ausztriát, már ami az életszínvonalat illeti. Ez ugyan nem lehetetlen, de elég nagyot kellene ugrania a magyar fizetéseknek. A Pénzügyminisztérium korábbi előrejelzése szerint a nominális nettó átlagbér várható növekedése 2021-ben és 2022-ben pedig 7,5-7,5százalékos lehet, így a 2017-es 206 ezer forint után 2022-ben 314 ezer forint lehet az átlagos nettó bér.

A jegybank is készített korábban egy javaslatcsomagot a hazai versenyképesség javítása érdekében, amelyben az szerepel, hogy az intézkedéseknek köszönhetően nyolc év múlva, 2026-ra a magyar bérszínvonal az osztrák 80 százalékára emelkedhetne - a portál számításai szerint ez 650 ezres átlagos nettó fizetést jelentene.

Kiszámolták, hogy ehhez a 2017 és 2022 közötti 52 százalékos nettó béremelés után 2026-ig újabb 102 százalékos növekedés kellene, amire nem túl sok esély van. A Pénzügyminisztérium prognózisából kiindulva az osztrák bérszínvonal 80 százalékát csak 2031-re érhetnénk el - ehhez az is kellene, hogy Ausztriában addig, tehát 12 évig ne legyen béremelkedés, ami azért eléggé valószínűtlennek tűnik. Kérdés, hogy az életszínvonal mellett a drágaságban is útólérnénk-e a nyugati szomszédunkat.

Brutál drágulás Magyarországon

Bár világszinten nem olyan drága nálunk az élet, mint mondjuk svájcban, de azért az utóbbi időben igencsak megérezték az átlagmagyarok az áremelkedéseket. Januárban például rég nem látott méreteket öltött az infláció: 4,7 százalékkal nőttek az árak Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, ami minden szakértői várakozást felülmúlt. Egy hónap alatt, decemberhez képest is kiugró mértékű, 0,9 százalékos inflációt mért a KSH.

Nem csoda, ha sokan úgy érzik, hogy az infláció még annál is magasabb, mint ahogy a KSH mérte, hiszen sokszor olyan termékek ára emelkedik nagyobb mértékben, amelyeket gyakrabban vásárlunk (élelmiszer), miközben azoknak a termékek stagnál vagy csökken, amelyekkel ritkábban találkozunk (tartós fogyasztási cikkek, rezsiköltségek). Ráadásul mindenkinek eltérő az egyéni fogyasztói kosara is.

A januári adatok alapján az látszik, hogy kifejezetten gyorsan emelkedett az élelmiszerek ára, ami visszaigazolja azt az érzésünket, hogy bizony nagyon magas az infláció. A friss zöldségek ára 14százalék feletti mértékben emelkedett egy hónap alatt, amiben szezonális hatás is benne van, illetve az uborka és a paradicsom árrobbanása. Az áremelkedési lista második helyére a postai szolgáltatások kerültek fel, decemberhez képest közel 9 százalékos áremelkedéssel. Ennek egy részét magyarázza, hogy a Magyar Posta folytatja a "levéltermék-portfólió egyszerűsítését", miközben "változnak" a levélfeladási díjak. Nos, a jelek szerint mindez igen komoly áremelésben csapódott le. A dobogó harmadik helyére a tea került fel, 8 százalék feletti áremelkedéssel. Ez jóval rejtélyesebb, mint például a hús- és zöldségfélék drágulása, ugyanis amíg ezeknél jól azonosítható az árakat felhajtó sokkhatás, addig a globális teaárak inkább csökkentek 2019 végén. Így aztán a tea drágulásának elsőre nem is látszik igazán az oka.

A tíz leggyorsabban dráguló termék és szolgáltatás közé bekerült a szerencsejáték, a mozi, vagy pl. a margarin, a hazai és déli gyümölcs, a sertészsír, valamint a burgonya. Nem meglepő, hogy a szerencsejáték felkerült a listára, hiszen a Szerencsejáték Zrt. januárban 20 százalékkal növelte az ötös- és hatoslottó árát. A teljes termékkör drágulása ehhez képest még visszafogottan is tűnik, aminek két oka van. Egyrészt a Luxor, a Keno, a Joker és a Putto csak február közepétől drágult, így a januári árindexben még nem szerepel a hatás. Másrészt a lottó esetében a nyereményalap is nőtt, így a "nettó" drágulás kisebb, mint 20 százalék.