Lassan luxus lesz a belföldi utazás: őrület, mennyit drágult egy év alatt

A Pénzcentrum rendszeresen nyomon követi a fogyasztói árak alakulását, ezekben nagy segítségünkre van a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mely 25 éve minden évben megjelenteti Magyarország című kiadványsorozatát, amellyel tájékoztatja a szélesebb nyilvánosságot a gazdasági és a társadalmi helyzetről, és a környezet főbb jellemzőiről.

Az évkönyvből kiderül, hogy szinte minden megdrágult az elmúlt egy évben azon 94 termék és szolgáltatás közül, amelyek árainak alakulását a KSH nyomon követi. Ahogy arról a Pénzcentrum korábban beszámolt, a tíz legnagyobbat drágult termék fele zöldség, emellett a liszt (+12,23%) - és ebből következően a kenyér (+14,17%) - is felkerült a lista elejére. De nem csak az élelmiszerek, hanem a szolgáltatások ára is jócskán emelkedett:

Belföldi nyaralás

A hivatal szerint a belföldi nyaralások ára 8 százalékkal drágult egy év alatt, ennek ellenére egy felmérés szerint a tavalyi 59-ről 64 százalékra növekedett a nyaralást tervező magyarok száma. Az idei nyaralásra átlagosan 9 napot szánnának a válaszadók, amely egy nappal hosszabb, mint az elmúlt két évben volt. 

Még mindig a belföldi úti célok a legnépszerűbbek, a megkérdezettek 73 százaléka ilyen útra is elmegy, közel egyharmaduk a Balatont választja. Az idei nyaralásra a tavalyinál kicsit többet, átlagosan 169 ezer forintot szánnak a megkérdezettek, Cafeteria-juttatásából 22 százalék fizet nyaralásakor - derül ki a Budapest Bank megbízásából készült felmérésből.

Egy másik felmérés szerint azonban a nyaraló magyarok átlagosan összesen 204 ezer forintot költenek majd az utazásra, ami 9 ezer forinttal haladja meg az egy évvel korábbi büdzsét. Az érintettek negyede 100 ezer forintnál kevesebből oldja meg az utazást, 50 százalékuk 100-300 ezer forintot, míg 11 százalékuk 300-500 ezret költene a K&H biztos jövő kutatása szerint. A több mint félmillió forintos nyaralás csak a megkérdezettek 5 százalékának fér bele.

A Groupama biztosító adatai szerint azonban a magyarok takarékosan utaznak: 61 százalékuk a külföldi utazásukra szánt éves keretösszeget igyekszik személyenként 100 ezer forint alatt tartani. Közel 20 százalékuk 100 és 300 ezer forint közötti összeget szán évente külföldi kikapcsolódásra, e fölötti összeget már jóval kevesebben (8%) adnak ki az év során, és érdekesség, hogy a turisták mindössze 3 százaléka költ évente félmillió forint fölött.

Az albérlet ára

A lakások bérleti díja 5,1 százalékot emelkedett átlagosan az országban, azonban komoly területi egyenlőtlenség figyelhető meg. A fővárosban az Otthon Centrum tapasztalatai alapján továbbra is az V. és a XIII. kerület a legdrágább az , ahol egy téglalakás fajlagos havi bérleti díja átlagosan 3500 forint, míg a külső pesti kerületekben az egy négyzetméterre vetített havi bérleti díj átlagosan 1000 forinttal kevesebb, 2500 forint. Ez azt jelenti, hogy aki Lipótvárosban kutat megfelelő albérlet után, annak egy 60 négyzetméteres lakás esetében is havonta legalább 210 ezer forinttal kell számolnia a rezsiköltségeken kívül. Ezzel szemben, aki Rákospalota vagy Pestszentlőrinc nyugodt, kertvárosias miliőjét választja, annak egy ugyanekkora lakásért átlagosan 150 ezer forintos albérleti díjat kell fizetnie. A belső városrészekben 3000 forintról indulnak a fajlagos bérleti díjak, ez alatt ritkán találni kiadásra kínált lakást.

Vidéken ennyire nincs elszállva az árak: az ingatlan.com elemzése szerint a megyeszékhelyek közül Debrecenben 11 százalékkal 110 ezer forintra, Győrben 8 százalékkal 108 ezer forintra, Székesfehérváron 21 százalékkal 120 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Szegeden nem történt változás, 95 ezer forintért adják az albérleteket, Pécsen pedig 10 százalékkal 90 ezer forintra csökkent az átlagos havi bérleti díj.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését, július 24-ét követően felélénkül az albérletpiac, ebben az időszakban számolni kell a bérleti díjak akár 10-15 százalékos emelkedésével is a lakáspiaci szakértők szerint.

Járműjavítás, és karbantartás

A járműjavítás, -karbantartás költségei 4,3 százalékkal emelkedtek tavaly 2017-hez képest. Ennek oka többek között az, hogy Magyarországon az autószerelő szakma kiöregedőben van, akadnak igazi kontárok, és a sok a munka, kevés az ember alapon nem ismeretlen a várólista fogalma sem - számolt be a HelloVidék.

A szakemberek általában a kötelező szakmai minimálbéremelést helyesnek tartják, azonban szerintük mindez együtt kellene, hogy járjon a rárakódó járulékterhek csökkentésével is, mert jelen helyzetben az adóterhek agyonnyomják a kisvállalkozásokat: működési költségek, adóterhek, helyi adóterhek, szakmai feltételek biztosítása, környezetvédelem, munkavédelem - ez egy hosszú sor, ami még tovább folytatható. A piciknek ezeket a költségeket sokkal nehezebb kitermelni és mellette még fejlődni is, mint egy nagyvállalkozásnak, Tasi László, kisteleki autószerelő mester szerint csak úgy maradhat talpon valaki, ha folyamatosan fejleszt és árat emel, amihez pedig olyan munkát kell végezni, amit a megrendelők elfogadnak és ki is fizetnek. 

Egészségügyi szolgáltatások

Az egészségügyi szolgáltatások díjai 3,7 százalékkal nőtt. Nemrég érdekes infografikát tett közzé az Eurostat, melyben a legkülönbözőbb uniós gazdasági adatok között böngészhetünk. Magyar szempontból a 2000 és 2017 között végbement egészségügyi áremelkedések szembetűnők: 17 év alatt ebben a szegmensben 156,8 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon, ami a legmagasabb érték az egész Európai Unióban.

A Portfolio a tavalyi évhez hasonlóan idén is elkészítette a magánegészségügyi cégek teljesítményének elemzését a legutolsó, 2018-as adatok alapján. Gyűjtésükben 29 cég szerepel, vagyis inkább szerepelt volna, ugyanis két cég a cikk megírásáig még nem tette közzé legutóbbi számait (a Medicover és a Dr. Rose). A két érintett vállalat nélkül összesen 53 milliárd forintos árbevételt termeltek a szektor legnagyobb szereplői, ami 11,5%-os növekedésnek felel meg szektorszinten, míg 2017-ben ez 16% volt.