Nagy Bálint • 2013. február 22. 05:33
Ijesztő fotókat küldött szerkesztőségünkbe a Pénzcentrum.hu egyik hűséges olvasója. Február elején a 18-as villamos Széll Kálmán téri végállomásán egy leszakadt felsővezeték lyukat égetett egy forgalomban lévő szerelvénybe. Olvasónk szerint kész csoda, hogy egyetlen utast sem ért halálos áramütés. A Pénzcentrum.hu utánajárt az esetnek.
A helyszínen tartózkodó olvasónk tájékoztatása szerint 2013 január 2-án a 18-as villamos Széll Kálmán téri végállomásán reggel fél kilenckor egy leszakadt felsővezeték lyukat égetett egy forgalomban levő szerelvénybe. Bár olvasónk tájékoztatása szerint a baleset alatt éppen nem tartózkodtak utasok a járaton, véleménye szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés. A szakadás és az azt követő áramtalanítás miatt egy ideig a 4-6-os, az 59-es, és a 61-es villamosok sem jártak.
A BKV Zrt. lapunknak küldött tájékoztatása szerint a végállomáson tartózkodó jármű áramszedője lehúzás közben úgynevezett villamos ívet húzott, amely elégette a fölötte található munkavezetéket. "A képen látható villamostípuson a szedőt kézzel húzzák le, és a segédüzemi áramfelvétel miatt - fűtés, világítás, stb. - minimális villamos ívet tud húzni, ennek hőterhelése pedig ritka esetekben képes a munkavezetéket elégetni. A járműveink többségén az áramszedő lehúzása már automatikus módon történik, ott nem fordulhat elő ilyen eset" - tudatta lapunkkal az eset kapcsán a közlekedési vállalat.
A képek tanúsága szerint a lecsapódó felsővezeték jókora égési sérülést okozott a szerelvényben. Így nem meglepő, hogy nemcsak olvasónkban, de bennünk is felmerült a kérdés, mennyire lehet veszélyes az utasokra nézve egy ehhez hasonló vezetékszakadás? A BKV Zrt. tájékoztatása szerint a villamosra szakadó felsővezeték rövidzárlatot okoz, amelyet érzékelve a hálózat védelme, automatikusan, szinte ezredmásodperceken belül a megtáplálást lekapcsolja. A villamosban ülők így nincsenek veszélyeztetve, őket áramütés nem érheti.
A közlekedési vállalat szerint egyébként a villamoshálózat nagyságához, valamint a közlekedő magas járatszámhoz képest nem gyakoriak ezek az esetek. Mint mondják legtöbbször külső erőhatások okozzák a felsővezeték szakítását, általában a villamosok, trolik sérült áramszedői, de előfordulnak elakadó járművek, például nyitott platóval, rögzítetlen daruval közlekedő tehergépkocsik is. Ritkábban a már említett villamos ív vagy túl nagy áramok miatti szakadás is előfordulhat. De a rendszeres kábellopások is meggyengítik hálózatot, a kisebb megmaradó keresztmetszet nagyobb áramterhelésnek van kitéve, ezért melegszik. Ennek hatására anyaga elfárad, ridegebbé válik, így törésre, szakadásra hajlamosabb.
Baleset ért a BKV-n? Bizonyítsd, ha pénzt akarsz!
Bár a fenti eset nem járt személyi sérüléssel, azonban a BKV-járatain nap mint nap történnek kisebb nagyobb balesetek. A leggyakoribbak a hirtelen fékezésekből adódó végtagtörések. Felmerül tehát a kérdés, milyen kártérítési kötelezettsége van a közlekedési vállalatnak az utasok felé.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
2012. január elsejével megszűnt a BKV Zrt. utas-balesetbiztosítása, melyet korábban a Generali-Providencia Biztosító Zrt. biztosított az utasok számára. A megszűnt biztosítás a felelősségi - viszonyok vizsgálata nélkül - limitált kártérítést nyújtott a jeggyel vagy bérlettel rendelkező utasok számára, amikor őket a közlekedési társaság üzemi területén (mozgólépcsőn, járművön, járműről történő le- és felszálláskor) valamilyen baleset érte. A BKV Zrt. a korábbi utas-balesetbiztosítás felmondását azzal indokolta, hogy az gazdaságtalan, előnytelen, illetve fenntartását jogszabályi kötelezettség nem írja elő. Az előzetes számítások szerint ezzel a fővárosi társaság éves szinten mintegy 50 millió forintot spórolt.
Az érvényes jeggyel és bérlettel utazók azonban azóta sem maradtak biztosítás nélkül, a társaság felelősségbiztosítása továbbra is a kár teljes összegéig fedezetet nyújt azokban az esetekben, amikor a társaság felelőssége megállapítható. Baleseti kártérítés tehát akkor igényelhető az utas részéről, ha bizonyítani tudja, hogy mikor, melyik járaton, kinek a szabályszegő magatartása folytán szenvedett súlyos sérülést. Ilyen esetben azonnal szólni kell a vezetőnek, felhívni a figyelmét az esetlegesen már érezhető fájdalommal járó súlyosabb sérülésről.
Fontos, hogy semmilyen esetben se hagyjuk a helyszínről tovább menni a közlekedési eszközt. Ebben segítségünkre lehetnek utastársaink is, akiknek nevét, telefonszámát is érdemes rögzítenünk. Az ő tanúkénti meghallgatásuk ugyanis jelentős szerepet kaphat a kártérítési eljárás során a későbbiekben. A magyar jogrend szerint a bizonyítási teher a sértetten van, neki kell a baleset tényállását bizonyítani. Ez viszont utólagos bejelentés esetén igen nehéz.