MTI • 2010. július 2. 13:02
A félárú tanuló- és nyugdíjasjegy bevezetése a BKV-nál évi 1,4-1,7 milliárd forint bevételkiesést jelentene, s azok után a közlekedési cég nem igényelhetne központi árkiegészítést, ezért a bevezetést sem a társaság igazgatósága, sem a főváros vezetése nem támogatja - áll a jövő héten ülésező Fővárosi Közgyűlés elé kerülő előterjesztésben.
A Fővárosi Közgyűlés január 28-i ülésén a Fidesz és az MSZP képviselőinek kezdeményezésére már tárgyalt a kedvezményes jegy bevezetéséről, ám akkor a képviselők elhalasztották a döntést, majd a március 31-i ülésen a beterjesztett helyett új tanulmányt kértek a képviselők a félárú BKV-jegy bevezetésének várható pénzügyi hatásairól.
Mint az anyagban olvasható, a BKV jelenlegi jegy- és bérletrendszere nemzetközi összehasonlításban is jelentős kedvezményeket ad a tanulóknak és a nyugdíjasoknak, valamint a csoportos alkalmi utazásokhoz. A tanulók és a nyugdíjasok által vásárolt havibérlet jelentős, 60 százalékos kedvezményt biztosít, így havi 13 vonaljegy vásárlása esetén már kedvezőbb annak megvásárlása. Az alkalmi utasok pedig a többi között a 10 százalék kedvezményt adó és átruházható gyűjtőjeggyel, a 24 százalékos kedvezményt nyújtó átszállójeggyel, a tanulók kedvezményes csoportos napijegyével vagy 24 órás jeggyel utazhatnak.
A BKV azzal számolt, hogy az egész évben 41,8 millió jegyet, továbbá a tanulóknak 2,35 millió, a nyugdíjasoknak 1,27 millió Budapest-bérletet értékesít; a jegyek 5,56 százalékát tanulók, 7,8 százalékát nyugdíjasok vásárolják. A cég számítása szerint annak nyomán, hogy a jelenleg jeggyel utazók áttérnek a félárú jegyre, 970 millió és 1 milliárd forint közötti, a bérletről a félárú jegyre áttérők miatt pedig 560-760 millió forint bevételkiesés várható. A forgalom növekedése miatt 73 millió forint bevételnövekedést prognosztizálnak, valamint további 19 milliót, ami abból adódhat, hogy a bérletet otthon felejtő tanulók és nyugdíjasok kedvezményesen vásárolhatnak jegyet.
Összesen tehát 1,4-1,7 milliárd forint bevételkieséssel lehetne számolni a félárú vonaljegyek bevezetése esetén a BKV szerint. A cég azonban ezt nem tudja kigazdálkodni, "különösen nem a jelenlegi helyzetben, amikor a kormányzat pénzügyi segítségnyújtásának feltétele az államháztartásért felelős minisztérium által is elfogadott bevételi terv". Ugyanis - olvasható a tájékoztatóban - a kormány és a főváros közötti megállapodás szerint a főváros csak annyi szolgáltatást rendelhet meg, amire a pénzügyi források, a viteldíjbevételek és a cég egyéb bevételei fedezetet adnak. Ha ez a feltétel nem teljesül, az állam jogosult a megállapodásban szereplőtámogatási összeget csökkenteni. Vagyis a félárú jegy bevezetésének jelenleg sem a költségvetési, sem a jogi keretei nem adottak a tájékoztató szerint, a város vezetése ezért - összhangban a közlekedési cég igazgatóságával - nem javasolja azt.