Pénzcentrum • 2024. szeptember 25. 11:30
A bűnözők egyre aktívabban vadásznak fizetési adatainkra, így pedig a pénzünkre is. Bárki lehet támadás célpontja, de különösen veszélyeztetettek azok, akik nem tudnak lépést tartani a digitalizáció rohamos fejlődésével, nem mozognak otthonosan a kibertérben. A Pénzcentrum cikksorozatában bemutatjuk a leggyakoribb csalási formákat, a megelőzés eszközeit, és azt is, mit tehetünk, ha már megtörtént a baj. A második részben arra keressük a választ, hogy hogyan védekezhetünk felhasználóként, mik a „kötelező”, alapvető tennivalók, és hogy növelhetjük védettségünk szintjét. Azt is megvizsgáljuk, mit tesznek adataink biztonságáért a bankok, pénzügyi szolgáltatók.
A bűnözők folyamatosan keresik a módját annak, hogy pénzt kereshessenek mások megkárosításával. Kutatások szerint egyre többször esnek a magyar ügyfelek is áldozatul elektronikus pénzforgalomban történő visszaélésnek.
A sikeres, háztartásokat érintő, nem kártyás visszaélések összértéke 5,4 milliárd forint volt az idei év első három hónapjában, míg fizetési kártyás visszaélésekkel 1,8 milliárd forintot csaltak ki az áldozatoktól.
7 „apróság”, amit te is megtehetsz
A banki fizetési rendszerek biztonságosak, így maguk a felhasználók tehetik a legtöbbet azért, hogy érzékeny fizetési adataik biztonságban legyenek. Most egy olyan listát mutatunk, amit te is gyorsan átnézhetsz, és ha mindegyik feladatot elvégezted, máris jelentősen javítottad adatbiztonságodat.
- Erős jelszavak használata, képzése, rendszeres cseréje: Soha ne legyen egy és ugyanaz a jelszó a közösségi média felületen és a bank vagy az online fizetési felületen. Fontos, hogy ezeken a platformokon a gyenge jelszavakat megkísérlik kitalálni tömeges próbálkozásokkal, a közzétett posztokból beszerezhető információkból. Minden fiókhoz és eszközhöz erős, egyedi jelszavakat használj, amelyek legalább 12 karakter hosszúságúak, tartalmaznak kis- és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket (például # vagy &), illetve ezeket adott időközönként érdemes változtatni is.
- Kétlépcsős azonosítás bekapcsolása: Amennyiben lehetséges, mindig engedélyezd a kétlépcsős azonosítást a fiókjaidhoz (például a jelszó mellett SMS-ben érkezik a belépőkód).
- Riasztás beállítása új eszközről vagy böngészőből: Állíts be értesítéseket arra az esetre, ha új eszközről vagy böngészőből próbálnak belépni a fiókodba. Így azonnal tudsz reagálni, ha gyanús tevékenységet észlelsz.
- Biztonságos e-mail fiók: Az e-mail fiókod feltörése komoly következményekkel járhat. Ezért az e-mail fiókodhoz is használj erős jelszót, és aktiváld a kétfaktoros azonosítást.
- Személyes adatok korlátozása: Csak minimális mennyiségű személyes adatot ossz meg online, és csak megbízható forrásokkal.
- Kritikus alkalmazások ellenőrzése: Ellenőrizd az alkalmazások hozzáférési jogosultságait, és csak azokat az engedélyeket add meg, amelyek valóban szükségesek az alkalmazás működéséhez. Sok alkalmazás hozzáférhet közösségi média fiókodhoz, amelyen keresztül belépsz. Fontos, hogy rendszeresen átnézd és korlátozd ezeket a jogosultságokat, mert egy feltört alkalmazáson keresztül könnyen hozzáférhetnek a közösségi média fiókjaidhoz is.
- Adathalász levelek: Legyél óvatos az ismeretlen vagy gyanús e-mailekkel. Ne kattints automatikusan a csatolt linkekre, még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy ismert szolgáltatótól származik az üzenet. Ezek gyakran hamis oldalakra vezethetnek, ahol személyes vagy fizetési adataidat próbálják megszerezni.
A bankok, pénzügyi szolgáltatók edukációval erősítik az ügyfelek pénzügyi tudatosságát
Magyarországon a pénzügyi fizetési rendszerek biztonságosan működnek. A csalási kísérletek főként az ügyfeleket célozzák, leginkább a megtévesztésen és pszichológiai manipuláción alapuló visszaélésekkel, valamint az adathalászat különböző formáival. A pénzintézetek a legfejlettebb informatikai védelemmel rendelkeznek, de a védekezéshez elengedhetetlen az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése is” – mondta el a Pénzcentrumnak Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója.
A pénzintézet folyamatosan fejleszti a rendszereit, hogy új megoldásokkal biztosítsa ügyfelei védelmét. Az elmúlt időszakban megnövekedett számú, változatos módszereket használó adathalászaton alapuló bűncselekmények ellen nemrég egy rugalmas, könnyen kezelhető és az ügyfelek egyéni igényeire szabható napi átutalási limitet vezetett be.
Az OTP Bank májusban vezette be internet- és mobilbanki átutalásoknál a szabadon beállítható napi limitet. Az induló alapbeállítása napi egymillió forintban maximálta a bankszámlás utalások összegét, ezt az alapbeállítást azonban minden, OTP MobilBankot használó ügyfél a mobiltelefonján, illetve OTP Direktet használó ügyfél a bank telefonos Contact Centerében vagy bankfiókjaiban az egyéni igényei szerint meg tudja változtatni.
Az első hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ügyfelek óvatosak mert a jelentős részük sokkal lejjebb állította mint 1 millió forint.
Az OTP Bank azt tanácsolja, hogy
- A MobilBankban állítsunk be biometrikus azonosítást, és engedélyezzük az értesítések küldését.
- Használjuk a MobilBankot az internetbanki belépéshez azonosításra (push értesítéssel vagy QR-kóddal) SMS helyett!
- Állítsunk be napi limiteket!
- Állítsuk be, hogy minden tranzakcióról értesítést kapjunk.
- Pénzügyi tranzakciót soha ne kezdeményezzünk linkre történő kattintással, mert az hamis weboldalra irányít
- Korlátozzuk a külföldi használatot!
- Ellenőrizzük hívás közben a Mobilbankban, hogy valóban a bank hívott-e!
A pénzintézet ugyanis augusztusban egy új biztonsági funkciót is bevezetett a telefonos csalások megelőzése érdekében. Ennek lényege, hogy az ügyfelek az OTP MobilBankban ellenőrizhetik, hogy valóban a bank ügyintézőjével beszélnek-e telefonon. Az applikáció frissítése után a legközelebbi híváskor láthatóvá válik a hívás időpontja, a hívószám, valamint az ügyfél ügyfélszolgálati azonosítója. Az új funkcióval a banki hívás időpontja, a hívószám, valamint az ügyfélszolgálati azonosító is ellenőrizhető. Így ha az ügyfél rákérdez az ügyfélszolgálati azonosítóra, még egy lépés segíthet neki eldönteni, hogy csalóval áll-e szemben.
Nemes Máté, a Mastercard Kiberbiztonsági termékmenedzsere lapunknak elmondta, hogy a kártyatársaságok, fizetéstechnológiai cégek is folyamatosan emelik az adatbiztonság szintjét. Egyrészt edukációval segítenek az ügyfeleiknek, kártyabirtokosoknak és felhasználóknak, hogy a tranzakciók még biztonságosabbak legyenek. Ezt közvetlen tanácsokkal, illetve a partnerek (elsősorban bankok és kereskedők) csatornáin keresztül történő hasznos biztonsági tippek folyamatos megosztásával érik el. Ezzel párhuzamosan alkalmazzák a pénzintézetekkel kölcsönös, nemzetközi információmegosztást is. A legtöbb csalás ugyanis már globálisan történik, így lényegtelen, hogy az ügyfél éppen Dél-Koreában vagy Magyarországon tartózkodik, ugyanazoknak a csalástípusoknak lehet kitéve. Ugyanakkor konkrét szolgáltatásokat is fejlesztenek, amikkel egy pénzügyi intézmény vagy cég meg tudja védeni magát a csalásokkal szemben.
„A digitális fizetési ökoszisztéma Magyarországon rendkívül fejlett, a legtöbb helyen fizethetünk bankkártyával vagy mobiltelefonnal, az ezekhez kapcsolódó biztonságot a Mastercard legmagasabb szintű védelmi megoldásai biztosítják. A világ egyik legfejlettebb csalásmegelőzési rendszere AI-vezérelt technológiával az egyes tranzakciókról immár 50 ezredmásodperc alatt képes eldönteni, hogy rosszindulatúak-e és erről értesíti a bankokat, illetve megállítja a tranzakciót is. Emellett nemcsak a csalásvédelem területén kínál megoldásokat a cég: megóvja a felhasználói fiókunkat passzív biometrián és adatelemzésen alapuló csalásmegelőző technológiájával és a rendszerek sebezhetőségeinek feltérképézésére is globális megoldásokkal rendelkezik. Fontos, hogy mindig naprakészek legyünk a különböző csalási metódusokkal kapcsolatban és megfelelő védelmi eszközöket tudjunk biztosítani partnereink és a fogyasztók számára” – tette hozzá Nemes Máté.