Komoly korlátozásokat vezetett be a Facebook, Instagram: rengeteg magyar fiókját is törölhetik

A jelek szerint a világ egyértelműen arra halad, hogy nemsokára már a Facebookon vagy az Instagramon való regisztrációhoz a tinédzsereknek szülői engedély lesz szükséges. Legalábbis erre utal az, hogy az Egyesült Államokban és a világ több részén is egyre szigorúbb szabályokat vezetnek be annak érdekében, hogy a gyerekeket könnyebben meg tudjuk védeni az internettől.

Amerikában például már évek óta egyre többen jelezték az igényt arra, hogy valamilyen korhatárt vezessenek be a közösségi platformokon, hogy a fiatalabb felhasználók kisebb eséllyel eshessenek a zaklatás áldozatául. Ezek az oldalak ugyanis a zaklatás újabb és újabb formáit teszik lehetővé. ami csak tovább fokozz a tizenévesek mentális problémáinak a kialakulását. Sok esetben pedig tragédiához is vezethetnek, gondoljunk arra a számtalan esetre, amikor egy kamasz öngyilkos lett, miután az osztálytársai az interneten zaklatták.

Miután erre nincsen központi szabályozás se Amerikában, se az unióban nincsenek általános szabályok, így az egyes országok – vagy Amerika esetében államok – a saját maguk eszközeivel próbálják kordában tartani. Arkansas és Utah kormányzói például a közelmúltban ellentmondásos törvényjavaslatokat írtak alá, amelyek előírják a cégeknek, hogy minden az államban élő lakos esetében ellenőrizniük kell az életkort, és a kiskorúak esetében a szülő vagy a gyám beleegyezését kell kérniük, mielőtt regisztrálnának egy platformra.

Első ránézésre ez persze jó ötletnek tűnhet, hiszen ezzel sok szülő érezheti úgy, hogy nagyobb rálátásuk van arra ezzel, hogy a gyerekük mit művel a közösségi oldalakon, és a biztonságérzet látszatát kelti bennük.

Azonban sok felhasználó, digitális jogvédő, illetve gyermekbiztonsági szakértő rámutatott arra is, hogy ezzel a jogszabállyal aláássák a felnőttek és a gyerekek magánéletét egyaránt, ráadásul óriási felelősséget ró a szülőkre is. Arról nem beszélve, hogy a rendszer könnyedén kijátszható és a kamaszok könnyedén regisztrálhatnak a szülők tudta nélkül, ami csak olaj lehet a tűzre.

Jason Kelley, az Electronic Frontier Foundation nonprofit digitális jogi csoport társigazgatója a CNN-nek elmondta, hogy ez az irány kifejezetten aggasztó szerinte, hiszen ezzel abba szólnak bele, hogy a szülők hogyan neveljék a saját gyerekeiket.

Ha azt követelik az emberektől, hogy a közösségi médiához való csatlakozáshoz a kormány jóváhagyását kell kérniük, akkor az életkortól függetlenül mindenkit károsan fog ez a lépés érinteni

– vélekedett a szakértő. Ráadásul egy ilyen szabályozás főleg az uniós GDPR szabályozás miatt rendkívül aggasztó lehet.

Adatvédelmi szabályokba ütközhet a változás

Régóta téma a közösségi média hatása a gyerekek magánéletére, miközben az is aggályokat vet fel, ahogyan ezt a politikusok megpróbálják kezelni, például a fentiek szerint. Ezzel viszont könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy a GDPR szabályokat figyelmen kívül hagyjuk, és például igazolvány feltöltésére kötelezzük az egyes felhasználókat. Ami már kérdéses az adatvédelmi szabályokat nézve.

A magánéletre gyakorolt hatása pedig ezeknek az intézkedéseknek még inkább szembe tűnőbb lenne a tizenévesek esetében. Amellett ugyanis, hogy megkövetelnék a szülői beleegyezést, olyan elméletek is vannak (sőt, már a gyakorlatban is látható például Utah államban), hogy a szülői beleegyezéssel párhuzamosan a szülők hozzáférést is kapnának a gyerekük fiókjához.

Ez pedig Albert Fox Cahn, a Surveillance Technology Oversight Project alapítója és ügyvezető igazgatója szerint azért is lenne problémás, mert a felhasználók többé nem maradnának névtelenek, ami azt eredményezheti, hogy egyre kevesebben fogják merni használni az internetet minden korosztályból. Ráadásul a 10-en éveseket egy ilyen lépéssel elbátortalaníthatják a közösségi oldalak használatától, hiszen elvesztik ezzel a privát szférájukat.

Csak visszavetnénk ezzel a fejlődést

Devorah Heitner írónő szerint egy ilyen lépés széles körű elterjedése azt eredményezné, hogy egyre többen nem tudnák okosan használni a közösségi médiát, holott a tinédzsereknek meg kell tanulniuk, hogyan működjenek az online közösségekben, hiszen ez mára már nemcsak az egyetemeken, de akár a munkában is nagyon fontos.

Azzal pedig csak visszavetnénk egy generáció fejlődését, ha ilyen szintű kontroll alá helyeznénk őket. Ehelyett Heitner szerint érdemes a fiatalokat arra nevelni, hogy hogyan kell használni ezeket az oldalakat: meg kell tanulniuk kiszűrni a hamis információkat, és meg kell tanulniuk kommunikálni ezeken a felületeken.

Az online térről való kommunikációnak nem csak azt kéne jelentenie, hogy „ne nézz netes pornót”, „kerüld a rossz oldalakat” vagy „ne zaklass másokat”. Azt is meg kell érteniük, hogy ezek az algoritmusok hogyan működnek, és bizonyos esetekre hogyan kell reagálniuk. Ilyen az, hogy ha kirekesztettnek, vagy bizonytalannak érzik magukat az online világban, akkor hogyan boldoguljanak. Ezekben a dolgokban kell segíteniük a szülőknek és az oktatásnak egyaránt

 – mondta el Heitner.

Ráadásul az ilyen intézkedések – ahogyan cikkünk elején is említettük – leginkább titkolózáshoz vezethetnek, hiszen a kamaszok inkább trükközni fognak a legtöbb esetben, minthogy ilyen szintű kontrollt engedjenek meg a szüleiknek. Michael Inouye, az ABI Research elemzője szerint előfordulhat, hogy a kiskorúak ellopják a közösségi médiát nem használó családtagok fiókjait, vagy olyan fiókot hoznak létre, amihez nem szükséges felügyelet és engedély. Ráadásul a VPN segítségével ezt könnyedén megtehetik, ami miatt az IP-címeket nehéz a felhasználók állapotához igazítani.

Azt persze nem lehet tudni, hogy az Amerikában elindult tendencia mikor gyűrűzik be Európába és ezzel Magyarországra, de az biztos, hogy erre fele haladunk jelenleg.