Pénzcentrum • 2023. április 14. 14:58
A magyar kormány 2024-től kezdődően tervezi bevezetni a BIM (épületinformációs modellezés) rendszerek alkalmazásának szabályait a nagyértékű állami beruházásoknál, így komoly érdeklődés kísérte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tavaszi szakmai konferenciáját a változásokról. De mi az a BIM és miért olyan fontos, hogy a hazai építőipar szereplői egyre szélesebb körben alkalmazzák? A PlanRadar szakértőinek friss bejegyzéséből kiderül.
"Korszakváltás van az építőiparban, melynek a hazai építőipar a küszöbén áll” – fogalmazott Koji László, az ÉVOSZ elnöke a a szakmai konferencián. Az igényes megrendelők új elvárásokat fogalmaznak meg, ami a fenntartható, körforgásos, innovatív, energiatakarékos, zöld és környezetbarát jelzőkkel írható körül. A változó igények kiszolgálásának összetett eszközrendszerében fontos szerepe van a digitalizációnak, azon belül a BIM technológia minél szélesebb körű alkalmazásának. De mi az a BIM?
A rövid válasz szerint a BIM modellezési megoldás, amely egységes, jól áttekinthető, 3D-s rendszerben, valós időben kezeli és meg is jeleníti az építményekkel kapcsolatos összes fontos tervezési, kivitelezési, fenntartási információt, amivel a projektek résztvevői jelentős időt és pénz takarítanak meg. A PlanRadar blogbejegyzésének szerzői részletesen is bemutatták, hogy a BIM miként támogatja ezt a három munkafolyamatot.
Tervezés
Kezdetben elkészül az épület 3D-s modellje az összes tervvel, szelvénnyel és nézettel. Egy speciális tervező beviszi a modellt egy programba, amely kiszámítja az építendő objektum összes elemének paramétereit. A kiterjedt adatbázisból elérhető az összes munkarajz, specifikáció, a jövőbeli munkák mennyiségére vonatkozó információk és a projekt teljes költsége. A tervezési szakaszban megbecsülik a gépészeti és energiahálózatok, a hőveszteségek és a természetes fény mértékét is, figyelembe véve a terep, a domborzat, a talaj stb. jellemzőit.
Az épület kezdeti információs modellje logisztikai adatokkal egészül ki, amelyek meghatározzák az anyagok szállítási idejét és a legjobb lehetőségeket. A BIM modellezés lehetővé teszi a szociális infrastruktúra és a közlekedési hálózatok megtervezését is az épület környékén. A végső tervezési szakaszban részletes munkaterv és ütemterv készül a megvalósításhoz, amelyben meghatározzák a munkálatokhoz szükséges berendezések és erőforrások mennyiségét.
Kivitelezés
Ebben a szakaszban a BIM lehetővé teszi a kivitelezés állapotának és előrehaladásának nyomon követését, a pénzeszközök felhasználását, a költségvetés alakulását. A BIM valós időben nyújt információt az összes vezetői döntésről, változásról.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Épületek fenntartása, ingatlankezelés
Az építkezés befejezése után az információs modell speciális érzékelők segítségével folytatja a tényleges adatok gyűjtését az épületről, annak működéséről és előrejelzi a lehetséges vészhelyzeteket. A BIM segíti a nyilvántartások összeállítását a berendezésekről, támogatja a garanciális kötelezettségek ellenőrzését, az erőforrások hatékony felhasználását. A modellezés hasznos lehet az ingatlankezelésben is: lehetővé teszi a helyiségek bérleti szerződéseinek és díjfizetésének nyomon követését, a javítási munkálatok tervezését, a kapcsolattartást a különböző hatóságokkal. A rendszer a kezelői értékelések, a műszaki auditok elkészítését, az objektumok fejlesztésének tervezését is támogatja
Egy kis történelem
A BIM alapötlete az 1970-es évekre nyúlik vissza. Az „épületmodell” kifejezést először 1985-ben Simon Ruffle, majd később Robert Eisch, a Heathrow repülőtér felújításához használt szoftver fejlesztője, használta. Az „épületinformációs modell” fogalma mai jelentésében először G. A. van Nederwin és F. P. Tolman „Modeling multiple views on buildings” című cikkében jelent meg. A kifejezés 2002-ben kezdett elterjedni, mára fogalommá vált az építőiparban.