Pénzcentrum • 2022. október 30. 11:02
Mark Zuckerberg legnagyobb álma, a Facebook metaverzum már nem csak egy izgalmas kezdeményezés – a változás már javában tart, a digitális közösségi tér folyamatosan tágul, online létezésünk egyre nagyobb szeletét teszi ki valóságunknak. A változás nem csak tartalomfogyasztásunkra és kapcsolatainkra, de a munka világára, sőt a hétköznapi ember befektetéseire is jelentős hatást gyakorol. Tudd meg, mi az a metaverzum, mi a metaverzum elméleti háttere és hogyan kell elképzelnünk ezt a jelenséget a gyakorlatban!
Cikkünkben részletesen kifejtük, mi az a metaverzum, hogyan lehetünk részesei ennek a jelenségnek és hogyan kereshetünk pénzt egy jól megválasztott metaverzum befektetés segítségével. Mik a Facebook metaverzum előnyei és hátrányai, milyen veszélyei lehetnek a Metaverzum használatának (gondolunk itt például az elhíresült metaverzum erőszak esetére – metaverzum rape)? Elképzelhető, hogy néhány éven belül a metaverzumban éljük az életünket, „odabent” dolgozzunk, szórakozzunk, töltsünk időt a barátainkkal?
Kezdjük az elején: mi az a metaverzum?
Az épülőben lévő metaverzum gyakorlatilag egy kiterjedt online, 3D virtuális tér, ahol médiát fogyaszthatunk, találkozhatunk a barátainkkal, dolgozhatunk, sőt, befektetéseket is szerezhetünk – hogy hogyan működik a metaverzum bonyolult világa, a Pénzcentrum YouTube csatornáján, CashTag 7. részében számoltunk be. Maga a Facebook metaverzum kezdeményezése egyáltalán nem számít újdonságnak, hiszen a közös használatú virtuális tér az online játékok világában már régóta népszerű – gondolunk itt például a Minecraftra, vagy éppen a World of Warcraftra, de a világ legnagyobb Tech-óriásai (pl. a Microsoft vagy az Apple) mind foglalkoznak a metaverzum lehetőségeivel.
A virtuális világokban zajló játékok fókuszában a kalandokon való részvétel és a közösségi élmény áll, és habár az online játékokra is lehet befektetés eszközeként tekinteni (egyes profilok vagy ritka tárgyak csillagászati összegekért cserélnek gazdát), még mindig a játékélmény dominál. A Zuckerberg által megálmodott Facebook metaverzum ezzel szemben túlmutat a játékon vagy a közösségi médiaplatformon, a célja, hogy egyesítse mindazt, ami digitális létezésünket meghatározza, egy egységes, mindenki számára hozzáférhető és átjárható virtuális valóságot létrehozva, a fizikai valósággal párhuzamosan.
Zuckerberg tavaly októberben jelentette be, hogy a cég nevet vált, idén már nem Facebook, hanem Meta néven ismerhetjük. A metaverzum iránt már-már megszállott fiatal feltaláló és dollármilliárdos a cég éves konferenciáján mutatta be vízióit a metaverzum kapcsán, ami, habár egyelőre még gyerekcipőben jár, már most vonzza a befektetőket: az univerzumaiban lévő digitális telkek, vagy éppen a kiállítótermekben fellelhető digitális műalkotások milliókért kelnek el.
A változás már elkezdődött?
Érdemes megemlítenünk a sci-fi könyvekből és filmekből már jól ismert technológiai szingularitás elméletét, mely szerint a mesterséges intelligencia fejlődése következményeképp a társadalmi változások és a technológiai fejlődés páratlan mértékben felgyorsulnak. A digitális világ fokozatos térnyerése, mint folyamat, már évekkel ez előtt elindult – az a kérdés, eljutunk-e odáig (és ha igen, mikor?), hogy online életünk domináljon a fizikai valóság felett.
Mit értünk az alatt, hogy a változás már javában tart? Néhány évvel ez előtt elképzelhetetlen volt számunkra, hogy többet beszéljünk a barátainkkal online, mint személyesen, hogy a streaming média ilyen brutális térnyerésre tesz szert (ma már senki sem furcsállja, ha valaki streamel egy élő koncertet), hogy ennyire elterjed az online munkavégzés (amihez azért a koronavírusnak is volt némi köze), vagy hogy egyre többen keresik a kikapcsolódást a VR világában – ha mindez egyesül, létrejön a Metaverzum.
Érdekes képet fest a lehetőség, miszerint reggel, ébredést követően a metaverzumban olvassuk a híreket, a metaverzum keretein belül végezzük munkánkat, járjunk meetingekre a virtuális irodába, majd a munkaidő leteltével szintén a metaverzum világában töltsünk időt távoli barátainkkal. Lehetséges, hogy a jövőben pénzt és energiát fektetünk digitális személyiségünk megjelenésébe, VR sportokat űzünk otthon, a nappaliban, este pedig (szintén a metaverzumban) részt veszünk egy koncerten vagy akár egy színházi előadáson – azonban ne gondolkodjunk ennyire végletekben, a Facebook metaverzum még messze nem tart ezen a szinten.
A metaverzum virtuális univerzumai egyelőre meglehetősen félkész állapotban vannak, ám a kezdetleges megoldásokat folyamatosan fejlesztik. Hamarosan gyakorlatilag bármit átültethetünk majd offline életünkből a virtuális valóságba – és ezalatt nem csak a digitális személyiséget értjük, hanem a kulturális fejlődést, virtuális törvényeket, sőt, virtuális gazdaságot is, online vásárlási lehetőségekkel, virtuális pénzhasználattal.
Egyre több a képernyőidő
Habár egyértelműen van realitása a metaverzum térnyerésének, ahhoz, hogy a következő 10-20 év során ténylegesen lezajlhasson a változás, olyan eszközökre lesz szükségünk, melyekkel a képernyőidőt – a fizikai életünk helyett a digitális világra fordított figyelem – körülbelül 90%-ra tudjuk emelni. Nehéz megjósolni, hogyan fognak kinézni a jövő eszközei: a most is használatos VR-szemüvegekre hasonlítanak inkább, egyre több és nagyobb képernyő jelenik meg otthonunkban, vagy ennél is tovább megyünk, és a sci-fi filmek mintájára az egész metaverzum eléréséhez nem lesz másra szükség, csak egyetlen kontaktlencsére?
Jelenleg a fizikai valóságunk nagyjából 50%-át veszi el a képernyőidő (közösségi oldalak, streaming, böngészés stb.), ami az okos telefonok megjelenése és a közösségi média térhódítása óta van így. Korábban a napunk 25-30%-a „veszett el” a tévénézésnek, rádióhallgatásnak köszönhetően, míg annak idején, nagyszüleink, dédszüleink gyermekkorában az élet szinte 100%-ban offline zajlott, ami szinte elképzelhetetlennek tűnik a digitális bennszülött generáció szemszögéből.
Hogyan kerül át a pénz a Metaverzumba?
Ha az infrastruktúra és a figyelem adott, jó úton haladunk, ám ahhoz, hogy a metaverzum teljes értékű szereplőivé váljunk, digitális pénz is kell – ami szintén megvan, mégpedig a kriptovaluták formájában (pl. Bitcoin és olyan altcoinok, mint a Dogecoin). A metaverzumban köttetett üzletek digitális szerződéseire az Ethereum blokklánc való, a digitális műalkotások és a digitális magántulajdon biztosítását az NFT szolgálja, de az is elképzelhető, hogy az offline boltok vagy webshopok mására euróval, vagy éppen dollárral is fizethetünk termékekért és szolgáltatásokért.
Kriptovalutákhoz egyrészt kriptovaluta vásárlás, másrészt kriptovaluta bányászat útján juthatunk hozzá, melyek az elmúlt évtized során a legdinamikusabban fejlődő befektetési lehetőségek közé küzdötték fel magukat – gondoljunk csak arra, mennyit nőtt a Bitcoin árfolyama az elmúlt időszak során, milyen jól jártak, akik a kezdetekkor invesztáltak a ma már felkapott kriptovalutákba!
Metaverzum befektetés ötletek
Mindezek után láthatjuk, hogy a metaverzum világában egyértelműen van befektetési potenciál – a legnagyobb tech-cégektől kezdve a hétköznapi emberekig mind azt latolgatják, milyen metaverzum befektetés lehet jövedelmező. Nézzük, az átlagember számára milyen metaverzum befektetés tippekkel szolgálhatunk!
JÓL JÖNNE 2,9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 899 096 forintot igényelnél 6 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 55 762 forintos törlesztővel a K&H Bank nyújtja (THM 12,82%), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 56 914 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Digitális metaverzum ingatlanok
A tech-cégek milliárdokat fektetnek a metaverzum üres földterületeibe, más ingatlanjaiba (Decentraland, Sandbox). Ezeknek a metaverzumbeli világoknak megvan a saját kriptovalutájuk is (Mana, Sand), mindemellett értékesebb és kevésbé értékes ingatlanokat is árusítanak, melyeknek az ára a későbbiekben még magasabb lehet, mint most, a kezdetleges metaverzumban. Ki ne akarna egy digitális villát a valódi Will Smith, vagy éppen Snoop Dogg szomszédjában?
Ahhoz, hogy metaverzum befektetés gyanánt ingatlant vásároljunk, csak regisztrálnunk kell a metaverzum virtuális világainak egyikében, majd a „helyi kriptovalutával” kifizetnünk azt. Akkor sem kell aggódnunk, ha nem tudjuk, hogyan fogjunk neki a metaverzum ingatlanvásárláshoz – segítenek benne a virtuális ingatlanügynökök. Ma már ezek a digitális telkek egyáltalán nem olcsóak, legalább 15.000 dollárra van szükségünk a legkisebb telkek megvásárlására is – nekünk kell eldönteni, hogy mint metaverzum befektetés, megérik-e.
NFT: virtuális műalkotások
Az NFT (nem helyettesíthető eszköz), mint digitális műalkotás gyakorlatilag bármilyen formában megjelenhet: lehet például egy kép, szöveg vagy egy zene – az NFT biztosítja a digitális egyediséget és a kizárólagos tulajdont (digitális műalkotásokat leképeznek). Az NFT-nek köszönhetően egy digitális műalkotás lekövethetővé válik, az eladásával a tulajdonjog átszáll a következő birtokosára, nem pedig másolatok sokasága képződik belőle (az NFT teszi lehetővé a digitális műgyűjtést). Egyes NFT alkotások dollármilliókért kelnek el, éppen ezért sokakat megmozgat a téma, mint metaverzum befektetés lehetőség – az NFT és az Ethereum működéséről a CashTag 5. részéből tudhatsz meg még többet!
A metaverzum árnyoldalai
A virtuális valóság jövőbeli térnyerése számtalan kérdést vet fel, hiszen annak ellenére, hogy a metaverzum hatalmas lehetőséget kínál a kommunikáció, az online oktatás, a kultúraterjesztés és a digitális munkavégzés fejlesztése tekintetében, nehéz eldönteni, hogy meddig egészséges ennek a világnak a részének lenni és mikortól megy mindez a fizikai létezés, az offline emberi kapcsolatok és a realitás érzékelésének rovására. Milyen következményei lehetnek annak, ha a valódi, kézzel fogható események helyett digitális élményeket szerzünk, ha például utazás helyett a VR világában látogatjuk meg a kirándulóhelyeket?
Mennyire torzítja el a személyiséget az, ha a valódi, fizikai megjelenésünk helyett az online személyiségünk fejlesztésére, vagy egy avatár öltöztetésére, szépítésére kezdjük költeni a pénzünket? Milyen változásokat hoz mindez a munka világában és mi történik akkor, ha valaki nem szeretne a metaverzum világának aktív résztvevője lenni, de – ugyanúgy, ahogy pár évvel ezelőtt a Facebook regisztráció visszautasítása – nincs más választása, mert különben lemarad, ahogy annak idején a szüleink, nagyszüleink, akik már nem tanulták meg az okoseszközök használatát?
A metaverzum használata milyen veszélyeket hordozhat? Gondoljunk bele, ha összekapcsolódik a közösségi médiabéli profilunk a munkahelyi személyiségünkkel és a bankszámlánkkal, megtakarításainkat pedig Metaverzum befektetésekbe invesztáljuk, milyen veszélyei lehetnek az online személyiség-tolvajlásnak? Milyen viselkedést kell tanúsítaniuk az avatároknak a Metaverzum világában: kötnek a való világ törvényei, vagy odabent szabad az erőszak vagy például a gyűlöletbeszéd?
Erőszak a metaverzumban
Felesleges tagadni, hogy a metaverzum, amennyiben ténylegesen létrejön, alapjaiban változtatja meg a virtuális valóságot, ám amellett, hogy rengeteg előnyös tulajdonsággal bír és sokak számára megkönnyíti az életet, a metaverzum használatának is megvannak a maga árnyoldalai. A metaverzum használata közben a fizikai valósághoz hasonlóan előfordulhatnak visszaélési lehetőségek – elhíresült metaverzum erőszak eset (metaverzum rape) például, amikor egy korai női felhasználó „csoportos nemi erőszak” áldozatává vált.
A 43 éves Nina Jane Patel avatárját 2021 decemberében a belépését követően 3-4 idegen férfi avatár kezdte zaklatni: verbálisan inzultálták, az avatárok „megerőszakolták”, az esetről fényképeket is készítettek. Az ilyen esetek elszenvedői rendszerint arról számolnak be, hogy az események megrázóak, és nem csak azért, mert karakterük kiszolgáltatott másokéval szemben, hanem mert a többi idegen felhasználó mintegy nézőként vett rész az erőszakban és nem nyújtott segítséget a bántalmazott avatárnak. Egyelőre kérdéses, hogy a metaverzum hogyan lesz képes gátat szabni az ilyen felhasználói viselkedésnek, egyáltalán milyen virtuális törvények fogják kontrollálni a szabadidő virtuális eltöltését.
A metaverzum nagy kérdései
Habár lassacskán kikristályosodik a metaverzum világa, egyelőre még nem tudjuk megjósolni, hogyan fog kinézni a metaverzum, ha kész lesz – már ha egyáltalán eljutunk idáig és létrejön egy, mindenen átívelő, mindent egyesítő metaverzum ahelyett, hogy a tech-óriások egymással versengő virtuális univerzumokat hoznak létre. Elméletben célegyenesen haladunk a Zuckerberg-féle Facebook metaverzum megvalósulása felé, azonban még mindig megválaszolatlan kérdés, hogyan fog mindenki csatlakozni ehhez az új világhoz.
Mindenképpen szükséges a kidolgozott grafikájú virtuális valóság, elég a kiterjesztett valóság (AR), vagy megoldható mindez PC eszközökről is? Létrehozható a metaverzum, mint valós időben, mindenki számára elérhető, korlátlan befogadóképességű, 3D világ úgy, hogy valóban élvezhető legyen, és ne a való világ gyenge másolataként tekintsünk rá? Na és ha minden sikerül úgy, ahogy azt Mark Zuckerberg is megálmodta, hogyan válasszuk le mindezt a komplex, mindenhol jelenlévő világot a fizikai valóságról?
Milyen érzés lesz kilépni a metaverzum tökéletesen megrajzolt helyiségeiből és saját konyhánkban elmosogatni, vagy elmenni a gyerekekért az iskolába? És mi történik azokkal az emberekkel, akik életkoruk vagy éppen anyagi helyzetük miatt nem lesznek képesek tartani a lépést a metaverzum diktálta tempóval, tényleg a „részt veszel vagy lemaradsz” elve fog érvényesülni? Megéri valós pénzben mérhető erőforrásainkból áldozni digitális házunk, karakterünk fejlesztéseire?