Pénzcentrum • 2022. október 6. 11:34
A magyar vezetők csupán 30%-a tart kibertámadástól a Sophos felmérése szerint. A hazai cégek nem igazán fordítanak nagyobb figyelmet kiberbiztonsági kérdésekre, mint két évvel ezelőtt. A koronavírus-járvány és Oroszország Ukrajna elleni inváziója ellenére sem történt lényegi szemléletváltás a cégek többségénél - derült ki egy friss felmérésből.
A válaszadók 56%-a tartja valószínűtlennek azt, hogy kibertámadás éri a vállalatot, amelyben dolgozik. 8% szerint lehetetlen, hogy ez előforduljon, azaz a vezetők 64%-a nem tart kibertámadástól a közeljövőben. Összesen csupán 30% tart kibertámadástól, közülük alig 4 százalék gondolja, hogy nagy eséllyel bekövetkezik a vállalata ellen egy kibertámadás, 26% mondta azt, hogy valószínűleg bekövetkezik - írja legújabb felmérse eredményére hivatkozva a Sophos kiberbiztonsági cég.
Inkább a szolgáltatások miatt aggódnak a cégvezetők
Az elmúlt két évben a vállalatok jelentős része nem érezte a koronavírus és az ukrajnai háborús konfliktus hatását a biztonságára: jelenleg a magyar menedzserek alig 37%-a gondolja úgy, hogy vállalata sebezhetőbbé vált a kibertámadásokkal szemben, mint a járvány és a háború előtt. A válaszadók mindössze 8%-a állítja, hogy most nagyobb a kockázat. Enné lényegesen többen, a vezetők 44%-a ugyanakkorának gondolja a veszélyt, mint 2020 előtt.
A vezetők leginkább (26%) a kibertámadásnak a megrendelések és szolgáltatások teljesítésre gyakorolt hatásától tartanak, 23% a cég imázsára gyakorolt negatív hatástól tart, 15% adatszivárgástól és egyéb jogi következményektől fél, közel 10% a vállalat pénzügyi likviditására gyakorolt lehetséges hatása miatt aggódik. Alig 2% mondta azt, hogy egy kibertámadás az alkalmazottak elvesztéséhez vezethet.
A járvány és a háború nem hozott változásokat
A megkérdezett vezetők 91%-a azt állítja, hogy vállalataik nem fordítanak nagyobb figyelmet a kiberbiztonsági kérdésekre a Covid járvány kezdete óta. Alig 8% az, aki sokkal többet foglalkozik ezzel a kérdéssel a COVID óta. Ez utóbbiak közül több mint fele azt mondja, hogy felszerelést biztosított a távmunkához, biztonsági szakembert vett fel, vagy új megoldásokra, szoftverekre támaszkodott.
Ami a háborút illeti; a menedzserek szintúgy 91%-a gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború óta semmivel sem változott/nőtt meg a cégüknél a kiberbiztonság iránti érdeklődés. Csupán a megkérdezettek 7 százaléka növelte a kiberbiztonságra fordított figyelmet. Ezek közül a cégek 25%-a kiberbiztonsági képzést szervezett a dolgozóknak, 30% extra büdzsét allokált a kiberbiztonságra és 40%-uk új biztonsági megoldásokat és programokat vezetett be.
Nagyon érdekes, hogy a világjárvány a magyar vállalkozások döntő többségénél semmilyen változást nem hozott kiberbiztonság területén, nem fektetettek bele több pénzt, erőforrást. Ukrajna Oroszország általi inváziója ugyanúgy nem lett katalizátora a digitális biztonság megközelítésében és megvalósításában bekövetkezhető változásoknak. Meglepő módon, ezek az események nem világítottak rá a vállalatok hiányosságaira, a fokozott adatbiztonság vagy az alkalmazottak képzésének szükségességére. Felmérésünk szerint a cégek alig 17%-a rendelkezik kiberbiztonsági politikával és meghatározott eljárásokkal a kibertámadás esetére. A többieknek, azaz a cégek 83%-nak a lehető leghamarabb követniük kell a példájukat
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– kommentálja Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője.
A lengyel menedzserek tudatosabbak, mint a magyarok
Ugyanezt a felmérést Csehországban és Lengyelországban is elvégezték. Az eredmények jelentősen eltérnek a magyar piactól. A lengyelek alig 15% véli úgy, hogy a cége elleni kibertámadás nem valószínű, sőt lehetetlen (emlékeztetőül: Mo-on: 64%). A cseheknél ez az arány 45%. A lengyel vezetők 55%-a nyilatkozta azt, hogy a kiberbiztonsággal kapcsolatos hozzáállásán a járvány és az ukrajnai háború változtatott. ( Mo: 8%). A cseheknél viszont a válaszok fele szerint semmilyen hatással nem volt ez a két esemény erre a területre. A lengyel vezetők 52%-a rendelkezik kiberbiztonsági politikával. Valamivel kevesebb, 38%-os ez az arány Csehországban. (Mo: 17%)
Úgy tűnik, a lengyel vállalkozások jobban tudatában van a kiberfenyegetéseknek, mint mi. Ugyanakkor a piac érik és fejlődik a felsővezetők képzése terén, és ennek hatásai remélhetőleg hamarosan láthatóak lesznek nálunk is. A magyar vállalat menedzsere még nem ismeri fel a támadások növekvő kockázatát. Ez egy negatív dolog, hiszen a fenyegetések tudatosítása az első lépés a vállalkozások jobb védelme felé
– összegzi a felmérést a Sophos szakértője.