Elon Musk élete: Ki az az Elon Musk és hogy lett a világ leggazdagabb embere?

Elon Musk, „az Igazi Vasember” élettörténete igazán rendkívüli, hiszen mondhatni átlagemberként kezdte, és a semmiből építette fel brutális birodalmát, mígnem a világ egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb emberévé nem vált. Cikkünkben eláruljuk, ki az az Elon Musk, honnan származik, és hogyan építette fel birodalmát a zseni tehetség. Hogyan fonódott össze Elon Musk sorsa a Teslával és mi a helyzet Elon Musk űrcégével, a SpaceX-szel? Hogyan jutottunk el odáig, hogy Elon Musk egyetlen Twitter-bejegyzéssel felboríthatja a kriptotőzsde-piacot? Mi a helyzet Elon Musk magánéletével és legfiatalabb gyermekével, akinek párjával olyan bonyolult nevet adott, hogy azt sem tudjuk, hogy kell kimondani?

Honnan indult Elon Musk?

Elon Musk 1971. június 28-án született Pretoriában, Dél-Afrikában, azonban felmenőinek köszönhetően kanadai állampolgársággal is rendelkezett – ezt az előnyét kihasználva 17 éves korában elhagyta szülőhazáját és Kanadába vándorolt, végül az Amerikai Egyesült Államokban kötött ki. Elon Musk végzettségét tekintve fizikus és közgazdász; a Stanford Egyetemre is felvételizett, amit azonban két nap múlva ott is hagyott, mert úgy gondolta, hogy az emberiség jövőjének kell szentelnie tehetségét. Habár számos más milliárdoshoz hasonlóan Elon Musk egyik legnagyobb álma szintén az űrutazás, számtalan innovatív ötlete volt a földi élet forradalmasítására is.

Elon Musk első nagy sikerei és a PayPal

Elon Musknak már egészen fiatalon sikerült bizonyítania, hogy tehetsége sokat ér: mindössze 12 éves volt, amikor a Blastar nevű játékprogramjáért 500 dollárt kapott. 1995-ben testvérével, Kimbal Muskkal megalapította a Zip2 nevű internetes vállalatot (kezdetben Global Link Information Network), ami kezdetben helyi vállalkozók számára biztosított internetes jelenlétet azzal, hogy a keresők igényeit összekapcsolta a szolgáltatások kínálatával. A terjeszkedés során hamar stratégiát váltottak: nemsokára országos háttérszoftver-csomagokat (városkalauz szoftverek, illetve licencelés) kezdtek el értékesíteni olyan újságoknak, mint a The New York Times. A Zip2-t 1999-ben vásárolta meg a Compaq, mégpedig 341 millió dollárért – Elon Musk ekkor még csak 28 éves volt.

A Zip2-ért kapott pénz nem veszett kárba: Elon Musk az összeget az X.com nevű online bank megalapításába fektette be, még ugyanabban az évben. Az X.com 2000-ben egyesült Confinity Inc. szoftvercéggel, a társulásból jött létre a PayPal. Akinek nem ismerős: a PayPal egy elektronikus kereskedelemre szakosodott pénzügyi vállalkozás, amivel gyakran találkozhatunk internetes vásárlások során.

A PayPal lényege, hogy az internetes fizetéseknél – olyan oldalakon, amelyek szerződésben állnak a PayPallal – az ügyfeleknek nem kell megadniuk bizalmas hitelkártyaadataikat, elég a PayPal felhasználónevet és jelszavat megadni, ugyanis a PayPal elektronikus számlát vezet az ügyfelek részére (gyakorlatilag olyan, mint egy köztes lépcsőfok a bank és a kereskedő között). A remek ötlet egészen pontosan 1,5 milliárd dollárt ért – ennyiért vásárolta meg az eBay nevű e-kereskedelmi óriás, és tette alapértelmezett fizetési lehetőséggé. A PayPal hosszas együttműködést követően, 2015-ben végül levált az eBay-ről.

Elon Musk űrcége, a SpaeX

A PayPalból szerzett jövedelmet 2002-ben Elon Musk újra befektette, azonban ebben az esetben már egy jóval nagyobb, a jövőbe mutató célt tűzött ki. Elon Musk az Amazon alapítójához, Jeff Bezoshoz hasonlóan úgy gondolta, hogy azzal szolgálja az emberiség javát, ha forradalmasítja az űrrepülést, hogy az emberi faj belátható időn belül más planétákat is gyarmatosíthasson. Elon Musk 2002-ben alapította meg a SpaceX nevű cégét, amelynek célja az volt, hogy emberek szállítására alkalmas űrkapszulákat fejlesszen ki – kezdeményezése 10 évvel később, 2012-ben hozta meg a nagy sikert, amikor a Dragon űrhajó sikeresen Föld körüli pályára állt és hozzákapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz. Elon Musk űrhajója 2020-ban két űrhajóst is elszállított az űrállomásra.

Semmiképp se felejtsük el, hogy a SpaceX még mindig egy magáncég, aminek tulajdonosa – és egyben fejlesztési főmérnöke – Elon Musk. A Falcon-1 volt az első, magántőkéből megvalósított, folyékony üzemanyaggal működő rakéta, ami 2008-ban elérte a világűrt. Elon Musk cégének a költséghatékonyság is érdeke, így további sikerként könyvelhetjük el, hogy a vállalatnak sikerült kifejlesztenie a Falcon-9 nevű, többször felhasználható hordozórakétát, ezzel drasztikusan lecsökkentve a fejlesztési költségeket. A Falcon-9 sikerei közé tartozik, hogy 2015-ben pályára állított egy műholdat, majd problémamentesen landolt a Földön, a sikeres repülését pedig 2017-ben is megismételte.

A SpaceX képes arra, hogy az űripar többi szereplőjéhez képest olcsóbban kínálja űreszközeit, illetve arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt fejlessze ki azokat – éppen ezért 2006-ban már a NASA is szerződést kötött vele teherhordozó rakéta gyártása céljából. A szerződés megkötése óta Elon Musk cége 15 alkalommal juttatott ellátmányt sikeresen a Nemzetközi Űrállomásra. Azóta a SpaceX szerződésben áll az amerikai hadsereggel, más magánvállalatokkal, illetve nem amerikai kormányzati szervekkel is, különféle Föld-körüli eszközök pályára állítása céljából.

Elon Musk és a SpaceX további fejlesztései közt találhatóak a Falcon-9 hordozórakéták tengeri landolásához szükséges önálló drónhajók, különféle rakétafejlesztési projektek (Starship rakétarendszer), illetve a Starlink konstelláció (2015-től napjainkig). Utóbbiról azt érdemes tudnunk, hogy a projekt egy, az egész Földet behálózó alacsony, vagy közepes pályán keringő műholdsereget takar, amelyek globális szintű internetszolgáltatást tennének lehetővé – elég nagy sávszélesség esetén a Starlink felvenné a versenyt a földi szolgáltatókkal szemben is.

Elon Musk és a Tesla

Elon Musk folyamatosan kutatta a remek befektetési lehetőségeket: a SpaceX projekttel párhuzamosan, 2004-ben magánvagyonából 6,5 millió dollárt fektetett be a 2003-ban alapított Tesla Motors autógyártó startupba, ami nem csak elektromos autókat, hanem azok töltéséhez szükséges töltőhálózatot is épít. Musk úgy gondolta, hogy elektromos autóprojektjével hosszútávon csökkenthető az amerikai, illetve világszintű olajfüggőség, ezért a következő években is tízmilliókkal támogatta a projektet, aminek köszönhetően több sorozatgyártású modellt is piacra dobtak. Elon Musk a mai napig a Tesla főrészvényese, illetve a vállalat elnöke.

A Tesla központja ma is a Szilícium-völgyben található, Palo Altóban, habár ma már a világ vezető elektromos autógyártója és fejlesztője. Érdekesség, hogy a vállalat érdemei kapcsán vita alakult ki Musk és a többi szereplő között, amely pereskedésbe torkollott, míg végül 2009-ben megkötötték a megállapodást, amely szerint Elon Musk és a Tesla Motors 2003-as négy alapító tagja mind egyformán társalapítónak számítanak. A Tesla első, 2008-ban sorozatgyártásra kerülő modellje a Tesla Roadster volt, egy teljes egészében elektromos meghajtású sportkocsi. A széria 2009-ig legyártott, körülbelül 1000 darab járművét előre lefoglalózták a vállalat amerikai ügyfelei, az európai forgalmazás pedig egy 250 darabos limitált kiadással kezdődött.

A Tesla második modellje, a Tesla Model S, egy elektromos meghajtású szedán, 2009-ben jelent meg, amelyet 2012-ben az X modell követett, ami már egy SUV volt, majd 2016-ban bemutatták a 3-as számú Tesla modellt is. Elon Musk az autógyártás mellett az önvezető autók fejlesztési versenyébe is beszállt (Tesla Autopilot, Tesla Robotaxi), emellett 2014-ben a Tesla közzétette a vállalat összes szabadalmát, hogy azt más, elektromos autókat gyártó cégek is szabadon használhassák, illetve a Tesla hamarosan megjelenhet a háztartási energiatároló iparban is.

Az első Tesla modellek 2019-ben érkeztek meg Európába, azóta már megkezdődött a Tesla Model Y gyártása is. A modellek betűjelzései a „S3XY” mozaikot alkotják, ami Elon Musk eredeti tervei szerint „SEXY” lett volna, azonban a Ford korábban már lefoglalta a „Model E” elnevezést. A Tesla nem állt meg a személyautók piacánál: a vállalathoz köthető a világ első elektromos kamionjának, a Tesla Semi 3-nak a bemutatása (2017), illetve bemutatták a Tesla pick-up modelljét, a Tesla Cybertruck modellt is (2019). A Cybertruck bemutatásához köthető egy kisebb, de annál inkább elhíresült fiaskó, amikor is az autó törhetetlen ablakát mégis betörte egy acélgolyó.

A Teslához köthető mindemellett egy igen futurisztikus projekt, amit 2021-ben jelentett be Elon Musk, az első Tesla AI napon (AI = mesterséges intelligencia). A vadiúj projekt a Tesla Bot nevet kapta, ami egy emberi magasságú és súlyú (172 cm, 57 kg) robot fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. A Tesla Bot az önvezető autókon kikísérletezett navigációs technológiát fogja alkalmazni, hosszú távú célja, hogy felváltsa a fizikai emberi munkaerőt – természetesen opcionális alapon. A Tesla Bot első prototípusát Elon Musk 2022 során tervezi bemutatni.

A Tesla, Inc. megítélése kifejezetten megosztott: egyesek szerint Elon Musk és innovatív technológiái egy új kor előhírnökei, amelynek az elektromos autók elengedhetetlen eszközei. Mások szerint a Tesla részvények csupán túlértékeltek, és a Tesla-buborék egyértelműen kipukkanásra van ítélve. Ami jelenleg biztos: a Tesla részvényárfolyama soha nem látott szárnyalásnak indult, aminek köszönhetően Elon Musk 2021-ben a világ második leggazdagabb emberévé vált, 2022 évben pedig már átvette a vezetést a kb. 271* milliárd dollár becsült értékű vagyonával.

*A világ leggazdagabb emberei a Forbes és más magazinok becslései alapján kerülnek rangsorolásra. Ezek a becsült értékek nagyban függnek a tőzsde állandó és dinamikus változásától, így mindig más értékek láthatóak.

Tényleg kilőtt egy Teslát az űrbe?

Igen! A SpaceX és a Tesla projektek találkozása egy igen érdekes eseményt eredményezett: 2018-ban a Falcon Heavy rakétával Elon Musk kilövetett egy első generációs Tesla sportkocsit a világűrbe. A Tesla sofőrje egy Starman nevű, űrruhába öltöztetett bábu, a Tesla műszerfalán pedig a „Don’t Panic”, azaz Ne pánikolj! felirat szerepel. A jelmondat a Galaxis útikalauz stopposoknak c. regénysorozat borítóján szerepel, amiért Elon Musk fiatal kora óta rajong.

Neuralink: science fiction vagy megvalósítható jövőkép?

Elon Musk kapcsán már megszokhattuk, hogy szeret elrugaszkodott projektekbe befektetni: az űrhajózás, a Tesla Bot és számtalan, a jövőbe mutató terv mellett 2017-ben nyilvánosságra hozták a Neuralink Corporation (2016) neurotechnikai vállalat megalapítását. A vállalat a világ számos magas rangú idegtudósát alkalmazva, 158 millió dolláros kezdőtőkéből emberi testbe beültethető agy-gép interfészeket fejleszt, és záras határidőn belül szeretnék megkezdeni az emberi kísérleteket is.

A Neuralink rövidtávú célja a súlyos agyi betegségek kezelése, azonban hosszú távon meg akarják valósítani a transzhumanizmus jövőképét, konkrétan „feljavítva” az emberiséget - mind fizikailag, mind szellemileg. A transzhumanizmus támogatói úgy gondolják, hogy az „emberi állapot” számos nemkívánatos és szükségtelen jellemzővel bír: ilyenek a betegségek, a fogyatékosság, az öregedés és a halál is, amelyeket kellően fejlett technológiai háttérrel ki lehetne küszöbölni.

Ez a merész elgondolás, ami valljuk be, bármelyik fantasztikus filmben megállná a helyét, számos tudóst és jövőkutatót foglalkoztat. Izgalmas gondolat, hogy az emberiség a jövőben jóval több lehet biológiai életformánál, és hogy teljes mértékben átalakulhat az életünk – éppen ezért sokan tartják veszélyesnek Elon Musk és csapata ez irányú törekvéseit. A kutatások és a célkitűzések etikai szempontból is vita tárgyát képzik, mivel előbb-utóbb az emberi kísérletek is szükségesek lesznek a rendszer teszteléséhez.

Elon Musk hatása a kriptopiacra

A milliárdos feltaláló évek óta nagy érdeklődést mutat a kriptovaluták irányában is. Elon Musk előszeretettel beszél kriptovalutákkal kapcsolatos gondolatairól tévés szereplésein, sőt, szívesen poénkodik velük a közösségi médiában. Nem először fordult elő, hogy egyetlen Elon Musk Twitter bejegyzés berobbantotta volna egy kriptovaluta árfolyamát, amikor 2021 év elején a Twitteren vicces szavazást indított arról, hogy mi legyen a Föld jövőbeli fizetőeszköze: a Dogecoin, vagy minden más kriptovaluta együttvéve? A válaszadók 71,3%-a a Dogecoint választotta, éppen ezért a kriptotőzsdék egyből elkezdték felértékelni a Dogecoint.

Jelenleg virágkorát éli a különböző kriptovalutákba, például Bitcoinba, Ethereumba, vagy éppen Dogecoinba való befektetés – maga Elon Musk is ezt a három kriptovalutát részesíti előnyben. A kriptovaluták rajongói árgus szemekkel figyelik Elon Musk minden egyes kijelentését, ennek megfelelően fektetve be a különböző valutákba, amelyeknek várhatóan gyorsan és kiugróan meg fog nőni az értékük. Elon Musk lelkességét többek között az is mutatja, hogy annyira bízik a bitcoin értékében, hogy fizetőeszközként lehet használni azt a Teslák vásárlása során.

Elon Musk magánélete

Elon Musk életével kapcsolatban már megszokhattuk, hogy az „Igazi Vasember” karrierje rendkívül változatos és izgalmas – ugyanez elmondható a magánéletéről is. Még egyetemi évei alatt ismerkedett meg Justine Wilson kanadai származású fantasy írónővel, akitől öt fia van (kettes és hármas ikrek). A pár 2008-ban elvált, ezt követően Elon Musk Talulah Riley angol színésznővel bonyolódott kapcsolatba (tőle nem született gyermeke). Viszonyuk viharosságát mutatja, hogy 2010-ben összeházasodtak, 2012-ben elváltak, majd 2013-ban újra összeházasodtak. A frigy nem tartott sokáig, Elon Musk 2014-ben újra elvált emberré vált. Elon Musk barátnője a legutóbbi esetben Grimes (Claire Boucher) kanadai zenész, énekesnő, dalszerző és producer volt, akitől még egy gyermeke született, igen furcsa névvel.

Elon Musk gyermekek

• Griffin és Xavier Musk (ikrek, születési évük: 2004)
• Kai, Saxon és Damian Musk (hármasikerek, születési évük: 2006)
• X Æ A-Xii [X Ash A Twelve] (születési éve: 2020) A rendkívüli névválasztás a szülők közös ötlete volt, az A-Xii (A-12) pedig a jelenleg legmenőbb repülőgép, az SR-71 elődjére, az Archangel 12-re utal.