Pénzcentrum • 2021. október 18. 15:55
A magyar internetezők 64 százaléka használ valamilyen netes hang- vagy videóhívás-szolgáltatást, de a cégek is előszeretettel alkalmazzák a technikát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásai alapján. A 2020 második felében készült felmérések szerint nem feltétlenül telefonál kevesebbet mobilról az, aki online indít hívást.
A 15 évesnél idősebb hazai internetezők 64 százaléka használ valamilyen hang- vagy videóhívást nyújtó szolgáltatást, szűk felük több ilyet is igénybe vesz. Legtöbben Messengert (47 százalék), Vibert és Skype-ot (19-19 százalék) használnak. A nők inkább a Messengert részesítik előnyben, míg a férfiaknál a Skype és a Teams népszerűbb az átlagnál. A szolgáltatások különösen elterjedtek a nők, a magasabb végzettségűek, a 30 év alattiak és a 60 év felettiek, valamint a budapestiek körében. A mobilinternetet használó online telefonálók 47 százaléka olyan csomagra fizet elő, amely korlátlan mobilinternetet tartalmaz, vagy a videóhívások nem fogyasztják a rendelkezésre álló adatkeretet.
Persze technikai jellegű fennakadások itt is előfordulhatnak. A felhasználók 44 százaléka tapasztalt gyenge térerőt vagy hiányos lefedettséget, harmaduknál akadozott vagy torzult a hang, 27 százalékuknak pedig az adatkeret kimerülése okozott bosszúságot. Talán ennek is köszönhető, hogy az online telefonálók 60 százalékánál nem csökkent a hagyományos mobiltelefon használata, sőt, 7 százalékuknál még nőtt is. Mindez egybecseng az NMHH mobilpiaci jelentésében publikált forgalmi adatokkal, melyek szerint az emberek 2020-ban – a jelentős arányú online telefonálás ellenére – 14 százalékkal többet beszéltek mobilon, mint 2019-ben. Ez részben annak a következménye, hogy a szolgáltatók leginkább a magasabb előfizetési díjú, de ingyenes beszélgetést lehetővé tevő, ún. „flat” tarifákat ajánlják ügyfeleiknek.
A videóértekezletek kora
A vállalatok is előszeretettel alkalmazzák az internetalapú hangmegoldásokat. A legalább tíz főt alkalmazó üzleti vállalkozások – kb. 38 ezer ilyen van – 36 százalékánál minimum egy alkalmazott használ a munkához online hang- vagy videótelefon-szolgáltatást a mobiltelefonján. A felhasználók aránya jelentősen magasabb a nagyobb, legalább 250 főt foglalkoztató cégeknél – 44 százalékuk használja –, valamint az egymilliárd forint feletti bevételű és a szolgáltatói szektorban tevékenykedő vállalatoknál.
A koronavírus miatt a vállalkozások 41 százaléka biztosította az otthoni munkavégzést a dolgozói legalább egy részének, emiatt pedig online platformra kerülhettek a megbeszélések, a konferenciák. Ahol a vállalat nagyobb része otthonról dolgozhatott, ott a munkatársak több mint fele telefonált online.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az emberek jelentős többségben a Messengert használják magánügyekben online hang- vagy videóhívásra. Az üzleti célból, mobilkészüléken online telefonálók viszont közel azonos arányban veszik leggyakrabban igénybe a Skype-ot (27 százalék), a Vibert (25 százalék) és a Messengert (23 százalék), valamint sokan részesítik előnyben a Teamset (16 százalék).
A technológiát használó vállalkozások vezetőinek bő fele – 52 százalékuk – kifejezetten támogatja a netes hang- és videóhívások használatát, és csupán 4 százalékuk ellenzi azt. Viszont csak a harmaduk gondolja, hogy e szolgáltatások teljesen megfelelnek a vállalati igényeknek. Az online telefonálás hatására a vállalkozások 37 százalékánál csökkentek a céges mobilkiadások, és 8 százalék tapasztalt nagyon jelentős, 25 százalék feletti kiadáscsökkenést.